A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának
1-1/38/2012. (VI.19.) OP

i n t é z k e d é s e

a büntetés-végrehajtási szervezet Gazdálkodásának Szabályozásáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése alapján a büntetés-végrehajtás gazdálkodásáról az alábbiak szerint

i n t é z k e d e m:

1.  Az intézkedés mellékleteként kiadom a büntetés-végrehajtási szervezet Gazdálkodási Szabályzatát.

2.  Jelen intézkedés a kiadás napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a 7/2011. számú a büntetés-végrehajtás gazdálkodásának szabályozásáról szóló szabályzat hatályát veszíti.

Csóti András bv. vezérőrnagy, bv. főtanácsos
mb.országos parancsnok


Melléklet

a büntetés-végrehajtási szervezet Gazdálkodási Szabályzata

I.
Általános rendelkezések

A büntetés-végrehajtási szervezetben (továbbiakban: bv. szervezet) a gazdálkodással összefüggő feladatokat a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és jelen Gazdálkodási Szabályzatban (továbbiakban: szabályzat) meghatározottak alapján végzik.

A Szabályzat meghatározza

átfogó és sajátos szabályait.


1.  A szabályzat célja

A Szabályzat célja egy olyan egységes (keret)szabályozás kialakítása a gazdálkodásra vonatkozóan, amelynek fókuszában egyrészt a BvOP gazdálkodási tevékenysége áll, ugyanakkor átfogó módon érvényes gazdálkodási kereteket jelöl ki a bv. intézetekre, intézményekre vonatkozóan, de nem korlátozza a helyi szintű specialitások, egyedi szabályok alkalmazását.


2.  A szabályzat hatálya

A Szabályzat hatálya kiterjed a bv. költségvetési szervekre, valamint ezek személyi állományára. E Szabályzat nem veszi át a részletes területi szabályozások szerepét, hanem kijelöli és egységesen kezeli azok főbb kereteit, pontjait.


3.  Vonatkozó jogszabályok, jogi normák, szabályozások

A bv. költségvetési szervek feladat-ellátásához és gazdálkodásához kapcsolódó főbb szakmai, bérpolitikai, költségvetési és finanszírozási és egyéb jogszabályok, előírások, normák jelen Szabályzat „Bv. költségvetési szervek - jogszabályok” c. 1. számú függelékben találhatóak.

A számviteli rend szabályozását a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a bv. költségvetési szervek végzik. A szabályozás alapvető elemei:

szabályozása.

Fentieken túl a bv. költségvetési szervek belső szabályzataikban rendezik a működésükhöz, gazdálkodásukhoz kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott alábbi kérdéseket:


4.  Kapcsolat a bv. szervezet belső kontroll mechanizmusaival

A bv. szervezet komplex belső kontroll rendszert működtet, melynek fejlesztését - a közhatalmi működés sajátosságait szem előtt tartva - a nemzetközi és hazai vonatkozó szabályozások, irányelvek és élen járó gyakorlati tapasztalatok alapján biztosítja. A bv. szervezet kontroll mechanizmusainak célja a szabályszerű működés, a megbízható gazdálkodás, az előírt elszámolási kötelezettségek teljesítése, valamint a szervezet erőforrásainak felelős megőrzése a károkozástól vagy a nem rendeltetésszerű használattól.

A bv. szervezet az államháztartási szabályozási környezetnek megfelelően rendelkezik éves szakmai és pénzügyi tervekkel, elvégzi az évközi és év végéig elért előrehaladás monitoringját, valamint elkészíti beszámolóit.

A gazdálkodás költségvetés tervezéstől induló, előirányzat módosításával, átcsoportosításával, majd a kötelezettségvállalással, ellenjegyzéssel, utalványozással, érvényesítéssel, időközi jelentések, illetve beszámolás készítésével, illetőleg a maradvány-elszámolással lezáruló alapvető folyamatát jelen Szabályzat III. fejezete szabályozza átfogóan.

A bv. szervezet részletes belső szabályozási rendszerrel rendelkezik, mely lefedi a működés és gazdálkodás különböző releváns területeit.

A bv. szervezet vezetése tudatosan tesz azért, hogy rendszeres felülvizsgálatokkal biztosítsa a szabályzatok szakmai és jogi aktualitását, érvényességét, továbbá a belső kontroll és deregulációs elvek szem előtt tartásával megfelelő szinten tartsa a szabályozás és adatszolgáltatás mértékét. Jelen egységes Szabályozat kidolgozása is ezen elvek mentén történt.

A bv. szervezet gazdálkodásában és működésében a szabályozottság írásbelisége alapvető. Az Alapító Okiratok, a Szervezeti és Működési Szabályzatok, továbbá az egyes szakterületek, folyamatok szabályozása esetében mindenkor elérhető a szervezetben az aktuális írásos változat elektronikus és nyomtatott formában egyaránt. A szervezeti struktúrát, az irányítási és függelmi rendet a bv. szervezet egyes szakterületeire és szervezeti egységeire vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzatok, a hatályos szervezési állománytáblázatok, valamint az egyes dolgozók feladat- és hatáskörét leíró munkaköri leírások tartalmazzák.

A bv. szervezet az előírásoknak megfelelő belső ellenőrzési és kontrollrendszert működtet. Az ezekre vonatkozó önálló szabályozások kidolgozottak.

Emellett a bv. szervezet folyamatosan törekszik arra, hogy - mintegy horizontális rendszerként - átfogó szakmai és pénzügyi kockázatkezelési rendszert fejlesszen, elősegítse az etikus magatartás érvényesülését, javítsa a szervezeti szintű integritást, s megfelelő informatikai támogatással segítse a monitoring megvalósulását.



II.
A bv. szervezet költségvetési szerveinek besorolása, az alapításra, átalakításra,
megszüntetésre vonatkozó szabályok, a költségvetési szervek tevékenysége

1.  Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

A BvOP alapítója a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az igazságügy- miniszter.

A BvOP a bv. szervezet központi vezető szerve: a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény alapján központi államigazgatási szerv.

A BvOP költségvetési szerv, jogi személy.

Jogszabályban meghatározott közfeladata: rendvédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint. Illetékessége: országos. A részletes leírást a 2010 augusztusában kiadott egységes szerkezetű Alapító Okirata tartalmazza. A BvOP vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Besorolás:

Irányító szerv: Belügyminisztérium.

A BvOP megszüntetése esetén jogutódot az alapító jelöl ki.


2.  Büntetés-végrehajtási intézetek

A bv. intézetek alapítója a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának képviseletében - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az igazságügy- miniszter.

Az állami feladatként ellátandó alaptevékenységet és a részletes leírást a 2010 augusztusában kiadott egységes szerkezetű Alapító Okiratok tartalmazzák.

A bv. intézetek vállalkozási tevékenységet nem folytatnak.

Besorolás: A feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

Irányító szerv: Belügyminisztérium.

Középirányító szerv: BvOP -a Belügyminisztérium fejezethez tartozó egyes költségvetési szervek középirányító szervként történő kijelöléséről, az irányítói jogok gyakorlásának módjáról szóló 13/2011. (V. 23.) BM utasítás szerint.

A bv. intézetek megszüntetése esetén az alapító jogutódot jelöl ki.


3.  Büntetés-végrehajtási intézmények

A bv. intézmények:

A bv. intézmények alapítója

Az állami feladatként ellátandó alaptevékenységet és a részletes leírását a 2010 augusztusában kiadott egységes szerkezetű Alapító Okiratok tartalmazzák.
A bv. intézmények vállalkozási tevékenységet nem folytatnak.

Besorolás:

A feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján

  1. önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: BSzTRK,

  2. önállóan működő költségvetési szerv:
    ba) BvOK (pénzügyi-gazdasági feladatait a BvOP látja el)
    bb) IMEI (pénzügyi-gazdasági feladatait a Budapesti Fegyház és Börtön látja el),
    bc) BKK (pénzügyi-gazdasági feladatait a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete látja el);

Irányító szerv: Belügyminisztérium.

Középirányító szerv: BvOP - a Belügyminisztérium fejezethez tartozó egyes költségvetési szervek középirányító szervként történő kijelöléséről, az irányítói jogok gyakorlásának módjáról szóló 13/2011. (V. 23.) BM utasítás szerint.

A közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi tevékenység, valamint az egészségügyi ellátás felett felügyeletet gyakorló szerv:

A bv. intézmények megszüntetése esetén

A bv. intézetek, intézmények listája, valamint az egyes szervezetek besorolása jelen Szabályzat 2. számú függelékében található.


4.  Munkamegosztás és felelősségvállalás rendje

4.1.  BvOP, bv. költségvetési szervek alapítása, átszervezése és megszüntetése kapcsán:

Az országos parancsnok pénzügyi és gazdálkodási hatáskörében eljárva:

Bv. intézet, intézmény vezetői


4.2.  Önállóan működő költségvetési szerv és önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztási megállapodás kapcsán:



III.  Gazdálkodási folyamatok szabályozása

1.  Költségvetés tervezés

A büntetés-végrehajtás költségvetési cím éves költségvetését

alapján kell összeállítani (utóbbiba beleértve a kiadott tervezési köriratokat és egyéb vonatkozó rendelkezéseket).


2.  Költségvetés tervezés folyamata

Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetési gazdálkodásban alapvető szerepe van a költségvetésnek, s ebből fakadóan a költségvetés tervezésének is.

A költségvetés tervezése az a folyamat, melynek során a bevételi, kiadási és támogatási előirányzatokat tervezési módszerek segítségével kimunkálják, meghatározzák. Emellett a költségvetés tervezése kiterjed a finanszírozási tervezésre, a létszám-előirányzat, a tárgyi keretfeltételek és a releváns mutatószámok kidolgozására is.

Jelentősége:

A költségvetés tervezésének legfontosabb alapelvei: valódiság, pontosság, takarékosság, áttekinthetőség, egyensúly.

A tervezés folyamata:

  1. Költségvetési tervezés elindítása, irányelvek összeállítása

  2. Tervezési körirat kiadása

  3. Állami költségvetés elkészítése (fejezeti költségvetés tervezés)

  4. Kincstári költségvetés készítése

  5. Elemi költségvetés készítése.


2.1.  Költségvetési tervezés elindítása, irányelvek összeállítása

Az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság csökkentésével összhangban álló költségvetési egyenleg célt. Az államháztartásért felelős miniszter kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és tartalmi követelményeit, így különösen a kiadások felülvizsgálatának irányait, a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját, valamint a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek tervezett kiadási főösszegeit.


2.2.  Tervezési körirat kiadása

Az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési körirat a költségvetési irányelvekről, a Kormány határozata alapján a költségvetési tervezés egyes munkaszakaszai szerinti feladatokról, az érvényesítendő követelményekről és előfeltételekről, az általános és ágazati prioritásokról, az összehangolási feladatokról, a pénzügyi és naturális tervezési adatokról, az állami költségvetés fejezetei költségvetési javaslatában szereplő előirányzatok levezetésének tartalmáról és formájáról, valamint a tervezéshez használt dokumentumokról és az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módjáról szól.

A BvOP számára a Belügyminisztérium útmutatót küld a költségvetés tervezésére vonatkozóan, amely tartalmazza a kötelezően érvényesítendő követelményeket, módszertant, előírásokat és az alapfeladatokkal kapcsolatos változásokat.
A BvOP Közgazdasági Főosztálya a BvOP szakfőosztályai számára tájékoztatót készít a tervezés elindításához.


2.3.  Állami költségvetés elkészítése (fejezeti költségvetés tervezés)

A fejezetet irányító szerv a tervezési köriratban foglaltakhoz igazodva a fejezet előirányzatainak körére, azok kiadási, bevételi, támogatási összegeire, a költségvetési szervei létszám és szakfeladatrend szerinti mutatószám adataira vonatkozó összesített javaslat (a továbbiakban: fejezeti költségvetési javaslat), valamint a fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi és fejezeti kezelésű előirányzatok kezelőinek javaslata (a továbbiakban: költségvetési javaslat) összeállításához meghatározza

  1. az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, előfeltételeket, módszertant, előírásokat, így különösen a belső tételek egyenlegére nézve előző évben meghatározott követelmény teljesülését,

  2. a tervezett kiadások, bevételek, támogatások, a létszám és a mutatószámok értékeit, elkülönítve az önállóan működő és gazdálkodó és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv előirányzatait, megjelölve azok kötelező vagy irányszám jellegét,

  3. a b) pontban megjelölt adatokhoz igazodóan az ellátandó és támogatott feladatok körében és a megvalósítás szakmai, működtetési, üzemeltetési, valamint foglalkoztatási és díjazási követelményeiben, feltételeiben érvényesítendő változásokat, hatáskör szerint a változások érvényesítésének módját, a gazdaságos, hatékony és eredményes működés és gazdálkodás céljából elvégzendő feladatokat, költségvetési szerv esetében az éves költségvetés összeállításával kapcsolatos előírásokat,

  4. a tervezés évében megvalósult előirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétele lehetőségét, illetve módját,

  5. a költségvetési szervei között a tervévre nézve átcsoportosított feladatokat, illetve előirányzatokat,

  6. a tervezés eljárási teendőit, ideértve a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a hozzá rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tervezésben való együttműködésének, munkamegosztásának feladatait,

és arról tájékoztatja a költségvetési javaslatok elkészítéséért felelős költségvetési szerveket.

A büntetés-végrehajtás költségvetési cím éves költségvetési javaslatának összeállítását a BvOP Közgazdasági Főosztálya központilag fogja össze e szakaszban, a vonatkozó jogszabályok, valamint a fejezeti szakmai, pénzügyi és módszertani irányelvek mentén.

Ehhez meghatározásra kerülnek az egyes költségvetési szervekre

vagyis a javasolt előirányzatok értéke.

Szerkezeti változásként kell szerepeltetni

  1. a tervévet megelőző évben tartós jelleggel átcsoportosított előirányzatok összegét,

  2. a kiadási előirányzatoknak a közfeladatok megszűnéséből, intézmény átszervezésből, belső szerkezeti korszerűsítésből, vagy más hasonló okból adódó módosításait, és

  3. a bevételi előirányzatok tartós változásait.

Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, szerkezeti változásként beépült közfeladatok egész évi bevételi és kiadási előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.

A BvOP Közgazdasági Főosztálya felelős

A tervezett bevételek és kiadások között meg kell tervezni mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek

A felhalmozási kiadások körébe tartozó tárgyi eszköz beszerzéseket, valamint beruházásokat és felújításokat a BvOP Közgazdasági, Műszaki és Ellátási, Informatikai illetőleg Biztonsági Főosztályai a bv. intézetek, intézmények jelzett igényei, illetve a központi előzetes tervek alapján a költségvetési terv elkészítésével egyidejűleg tervezik meg.
A bv. szervezet hatályos beruházási szabályzata rögzíti a beruházások tervezésével kapcsolatos speciális tevékenységeket.

A BvOP Közgazdasági Főosztálya a fentiek alapján, figyelembe véve a fejezeti szintű igényeket és elvárásokat, összeállítja a címszintű költségvetési javaslatot.
A BvOP Közgazdasági Főosztálya az országos parancsnoki jóváhagyást követően gondoskodik a költségvetési javaslat felterjesztéséről a fejezeti indokolás elkészítéséről és a szükséges egyeztetések végrehajtásáról.

A Belügyminisztérium a megkapott költségvetési javaslatot beépíti a fejezeti szintű költségvetési javaslatba, s minisztériumi szinten egyezteti azt. A Belügyminisztérium a végleges fejezeti költségvetési javaslatot benyújtja a tervezési köriratban megadott részletezettségben, határidőre és módon. Az államháztartási szinten összegzett költségvetési javaslatok költségvetési törvényjavaslatként benyújtásra kerülnek az Országgyűlés elé.

A törvényjavaslat benyújtását követően indítja el a BvOP Közgazdasági Főosztály bv. intézetek, intézmények szintjén a részletes költségvetés tervezést, melyhez az aktuális éves levezető ( 4. számú függelék) és kiegészítő táblákat megküldi a bv. költségvetési szervei számára.


2.4.  Kincstári költségvetés készítése:

A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek kincstári költségvetéssel rendelkeznek. A kincstári költségvetésnek és a később elkészítendő elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.

Az Országgyűlés megtárgyalja a költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként, alaponként és összegszerűen meghatározza a fejezetek, az alapok bevételi és kiadási főösszegét.
A költségvetési évet megelőző decemberben - a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során az Országgyűlés által elfogadott fejezeti főösszegek alapján - a Kincstár által meghatározott időpontig
előzetes kincstári költségvetést kell készíteni a végleges kincstári költségvetés szerinti formátumban.
A Belügyminisztérium által kiközölt előirányzatokat a BvOP Közgazdasági Főosztálya felosztja a bv. költségvetési szervek között. Ennek alapján elkészítik a saját kincstári költségvetésüket a KGR K11 rendszerben, melyet a BvOP Közgazdasági Főosztálya ellenőrzés után BV címre összesít. Ezt felterjeszti a Belügyminisztériumba, ahol megtörténik az egyeztetése, majd jóváhagyása. A BvOP Közgazdasági Főosztálya a költségvetési adatokról hivatalosan kiértesíti a bv. költségvetési szerveket.

A fejezetet irányító szerv - az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény alapján - a költségvetési év január 10-éig megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok, illetve fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári költségvetését (költségvetési előirányzatait), és meghatározza az irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat, s megküldi azt az érintetteknek, valamint a Kincstárnak.

Központi költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a fejezetet irányító szerv a kincstári költségvetést a költségvetési szerv Alapító Okiratának hatálybalépését követő nyolc napon belül állapítja meg.


2.5.  Elemi költségvetés készítése

A bv. költségvetési szervek a jóváhagyott éves költségvetésük alapján elemi költségvetést készítenek (részletesen lebontott költségvetési előirányzatokat határoznak meg). A költségvetési szerv a költségvetésében tervezi meg - a meghatározott keretszámok alapján - mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek forrásától függetlenül a feladataival kapcsolatosak, és jogszabályon, szerződéses, illetve megállapodási kötelezettségen alapulnak, a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, eseti jelleggel várhatóak, eszközei hasznosításával függnek össze.

A központi költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja

Amennyiben az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv más önállóan működő központi költségvetési szerv gazdálkodási feladatait is ellátja, az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetését - a saját költségvetése előirányzatait tartalmazó elemi költségvetésen felül - el kell készíteni az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretével összevontan is.

A bv. költségvetési szervek az elemi költségvetésüket a BvOP Közgazdasági Főosztályának küldik meg, a vonatkozó tájékoztatóban meghatározott időpontig, ahol ellenőrzést követően az elemi költségvetés bv. címre összesítésre kerül. Az elemi költségvetés állandó tartozéka az 5. számú függelékben szereplő nyilatkozat, az egyéb beküldendő dokumentumok évente az elemi költségvetés tervezéséhez kapcsolódó körlevélben kerülnek meghatározásra.

A szakmai ellenőrzési és koordinációs feladatok elvégzése érdekében az elemi költségvetések intézeti, intézményi elkészítésének és a BvOP-ra történő benyújtásának határidejét az országos parancsnok úgy állapítja meg, hogy a Fejezet által meghatározott benyújtási határidőig elegendő idő álljon rendelkezésre a belső összefüggések és követelmények teljesülésének ellenőrzésére, szükség szerinti egyeztetésére az intézeti, intézményi vezetőkkel.

A BvOP Közgazdasági Főosztály felülvizsgálat, illetve az országos parancsnok jóváhagyását követően gondoskodik ezen, a költségvetési tervezési folyamatot záró dokumentációk benyújtásáról a fejezetet irányító szervnek.

A megküldött elemi költségvetéseket a fejezetet irányító szerv formailag ellenőrzi, feldolgozza és - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a tárgyév február 28-ig az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint a Kincstárhoz benyújtja.

Év közben alapított költségvetési szervek esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül történik meg a fejezeti szintű benyújtás.


3.  Előirányzat kezelés

Az előirányzat kezelés kapcsán az alábbi tevékenységekkel kapcsolatos szabályok kerülnek rögzítésre:


3.1.  Előirányzatok felhasználása, nyilvántartása

A Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) az éves költségvetési törvény alapján nyitja meg az előirányzatokat. A költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása előirányzat felhasználási keret nyitása útján történik. Az előirányzatok felhasználásán a jóváhagyott előirányzatok terhére történő kiadások teljesítését és a bevételek beszedését kell érteni.

A bv. költségvetési szerv - a lehetőségekhez mérten - a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni, a fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.

Ha a bv. költségvetési szerv nem képes a rendelkezésére álló előirányzaton belül gazdálkodni, akkor ennek szakmai indokairól részletes számításokkal alátámasztottan tájékoztatni köteles a BvOP Közgazdasági Főosztályát - összhangban a 60 napon túli tartozásállomány nyomon követésével és rendezésével.

Az államháztartás alrendszereibe tartozók körében a költségvetési törvényben megállapított költségvetési előirányzatokról és azok Országgyűlés, Kormány hatáskörében végzett megváltoztatásáról, a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek kincstári előirányzatairól - kincstári költségvetéssel rendelkezők esetében a kiemelt előirányzatokról - és azok megváltoztatásáról a Kincstár a jogszabályi előírások szerinti nyilvántartást vezet.

Az előirányzatok nyilvántartása - az előirányzattal rendelkező azonosító adatain túlmenően - kiterjed a költségvetési év azonosítására, az előirányzatnak, illetve megváltoztatásának a költségvetési tervezésben való tartalmi kezelésére, ideértve azok egyszeri vagy tartós jellegét is, az előirányzatok megváltoztatásának jogszabályban megállapított hatáskörei és esetei szerinti részletezésére.

A gazdálkodók felelősséggel tartoznak a kincstári tranzakciós kódok helyes alkalmazásáért, illetve a kincstári bizonylatok előírásszerű kitöltéséért.

A BvOP Közgazdasági Főosztálya saját adatai és a beérkező adatszolgáltatások alapján központi előirányzat nyilvántartást vezet: intézetenként, havonta, hatáskörönként és kiemelt előirányzatok szerinti bontásban. A nyilvántartás alapján a BvOP Közgazdasági Főosztálya havonta - hó végén - tájékoztató levelet küld az intézeteknek. A bv. intézetek, intézmények havi bontásban, hatáskörönként, kiemelt előirányzatonként kötelesek előirányzat nyilvántartást vezetni. A BvOP-ról havonta érkező levelek tájékoztató jellegűek. A havi bv. intézeti, intézményi egyeztetést és a könyvelés alapját a kincstári PJ02 adatszolgáltatás kell, hogy képezze.
A BvOP Közgazdasági Főosztály intézeti bontásban kiemelt előirányzatonként vezeti a havi Kincstári nyitások mértékét. A bv. intézetek, intézmények is kötelesek a havi kincstári nyitásról kiemelt előirányzatok szerinti bontásban nyilvántartást vezetni.

A bv. költsgévetési szervek az általuk elismert - esedékességet követő 30-60 napon túli - tartozásállományukra tárgyhó 25-i állapottal jelentést készítenek, melyet likviditási tervükkel együtt a BvOP Közgazdasági Főosztálya által meghatározott határidőig megküldenek a BvOP-ra. A tartozásállomány bemutatását szolgáló AT01 adatszolgáltatást a Kincstárba kell megküldeni, az előírt módon és határidőig. Amennyiben a bv. intézet, intézmény tartozásállománya túllépi a módosított dologi kiadások 1%-át vagy az eltérés meghaladja a 2 millió Ft-ot, akkor külön szöveges indoklást kell, hogy készítsen és csatoljon jelentéséhez. A BvOP Közgazdasági Főosztálya összegzi a beérkező jelentéseket, és a bv cím összesített jelentését (a tartozásállomány összegző tábláját és a bv. szintű szöveges indoklást) megküldi a Belügyminisztérium szakfőosztálya számára - az előírt határidőig.
A tartozásállomány kimutatás mintáját a 6. számú és a 7. számú függelék tartalmazza.

Hó közben indokoltság szerint a BvOP Közgazdasági Főosztálya további előirányzatokkal kapcsolatos jelentéseket tehet a Fejezet felé.


3.2.  Előirányzat-módosítás és átcsoportosítás rendje, többletigények kezelése

Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása (a továbbiakban együtt: megváltoztatása) lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési előirányzatokba véglegesen beépülő (a továbbiakban: tartós).

A bv. költségvetési szervek az előirányzatok módosítása kapcsán az Áht. és az Ávr. előírásai szerint kötelesek eljárni.

A bv. költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai évközben megváltoztathatóak.
Az előirányzat-módosítások származhatnak Országgyűlési, Kormány szintű, fejezeti, illetve saját (szervezeti) hatáskörben hozott döntésekből. A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-változtatásokat is a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell végrehajtani, s nem eredményezhetnek költségvetési támogatási igényt sem az adott költségvetési évben, sem pedig a következő években.
A bv. intézetek, intézmények a saját hatáskörében előirányzataikat megváltoztathatják. Ez lehet:

  1. kiemelt előirányzaton belüli változtatás
    A bv. költségvetési szervek saját hatáskörben, önállóan hajtják végre. A módosításról sem a középirányító szervet, sem a Kincstárt nem kell tájékoztatni.
    A költségvetési szerv a személyi juttatások egyes tételein megtervezett előirányzatok között saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre azon előirányzatok kivételével, melyek a mindenkor hatályos Ávr. alapján nem növelhetőek. Az átcsoportosítás a törvényi kötelezettségen alapuló juttatások kifizetését nem veszélyeztetheti.
    A munkaadókat terhelő járulékok előirányzata - a személyi juttatások előirányzata átcsoportosításával összefüggő esetek kivételével - csak abban az esetben csökkenthető, ha a központi költségvetési szerv éves fizetési kötelezettségének - ideértve a korábban keletkezett, illetve a tárgyévre átütemezett köztartozásokat is - eleget tud tenni, és erről az előirányzat-átcsoportosítás benyújtásával egyidejűleg a Kincstárnak nyilatkozik.

    A költségvetési szerv az előirányzat-felhasználási hatáskörébe a dologi kiadások kiemelt előirányzatán belül maradva az egyes tételek előirányzataitól azok megváltoztatása nélkül eltérhet. A szolgáltatási kiadások, az adók és egyéb befizetési kötelezettségek tételek előirányzatai körében előirányzat-átcsoportosítást akkor kezdeményezhet, vagy azokat csak akkor használhatja fel a tervezettől eltérően, ha ezen éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni.

    A ténylegesen teljesített bevételeknek a jóváhagyott előirányzattól való elmaradását a kiadási oldalon is előirányzat csökkentéssel kell ellentételezni.

  2. kiemelt előirányzatok közötti változtatás

A Kincstár által visszaigazolt előirányzat-változtatásokról készített analitikus kimutatást havonta, bv. címre összesítve a BvOP Közgazdasági Főosztálya az előírt határidőre megküldi az irányító szervnek.

3.2.1.  Többletigények kezelése, saját hatáskörön túli előirányzat-változtatások

Az előirányzat felhasználási keret előrehozása jogszabályban meghatározott esetekben, illetve likviditási problémák esetén, elszámolási kötelezettség mellett történhet. A Kincstár az előirányzat előrehozatal összegével csökkenti a kincstári alanyrendelkezésre álló keretét. Előrehozást minden esetben csak a fejezet engedélyezhet és jogosult azt a Kincstár felé benyújtani. Támogatás előrehozás - megfelelő indokkal - bármikor kérhető. A kérelmeket a BvOP Közgazdasági Főosztályához kell felterjeszteni a szükséges adatlappal és szöveges indoklással. A BvOP Közgazdasági Főosztály készíti elő és nyújtja be a Fejezet számára az időarányostól eltérő finanszírozásra vonatkozó kérelmeket, illetőleg kezdeményezi a címen belüli átcsoportosításokat és fejezeti hatáskörben végrehajtható előirányzat-változtatásokat.

A felhalmozási kiadások előirányzatát a Kincstár teljesítés - arányosan nyitja. A nyitást az intézeteknek kell kezdeményezniük a BvOP Közgazdasági Főosztálya felé írt kérelemben (minden hónap 5-ig), melyhez a kifizetést igazoló dokumentumokat csatolni kell. A beérkező kérelmeket ellenőrzés és összesítés után a BvOP Közgazdasági Főosztálya megküldi az irányító szervnek, ahol intézkednek a Kincstár felé a nyitás végrehajtására.

Az előirányzat-változtatásra irányuló kérelmet a bv. intézetek, intézmények a BvOP Közgazdasági Főosztályra terjesztik fel. A kérelemben a változatás indokoltságát tételes, számszerű és szöveges alátámasztással kell bemutatni. A BvOP többletigény, illetőleg előirányzat-változtatási kérelmét a BvOP Közgazdasági Főosztálya készíti el és kezeli.

A BvOP Közgazdasági Főosztály összegzi a beérkező kérvényeket, és indokolt esetben a Fejezet felé Bv. szinten képviseli azokat. A nyomtatványt a kincstár által rendszeresített formában kell benyújtani az irányító szervnek. A kérelemhez szöveges indoklás és szükség szerint további alátámasztó dokumentum csatolandó.

A Fejezet felé az összesített havi kérelmek BvOP általi benyújtásának határideje: minden hónap 10-ig.

Az érintett előirányzatok kapcsán történhet fejezeti hatáskörű módosítás, illetőleg készülhet előterjesztés, melyet Kormány vagy Országgyűlési szinten hagynak jóvá. A fejezeti szintre beérkező kérelmek kezelésének rendjét a minisztérium vonatkozó szabályai, illetőleg a megfelelő jogszabályok adta eljárásrend határozza meg.

Amennyiben Országgyűlési, Kormány, illetve fejezeti szinten az előirányzatok módosításával kapcsolatos döntés születik, akkor a Belügyminisztérium tájékoztatja erről a BvOP-t.

A BvOP Közgazdasági Főosztálya elvégzi az előirányzat-módosítások végrehajtásával, illetve a forrás-hozzárendeléssel kapcsolatos feladatait, majd pedig erről visszacsatol a Fejezetnek. A BvOP Közgazdasági Főosztálya átvezeti az eredeti előirányzaton az előirányzat megváltozását, és erről értesíti az intézeteket a 9. számú függelék szerinti formátumban.

3.2.2.  Többletbevételek kezelése

A kincstári költségvetésben jóváhagyott bevételi előirányzatokon felüli többletbevétel a fejezet engedélyezése után végrehajtott előirányzat-módosítást követően kerülhet felhasználásra.

Az év közben tervezett illetve módosított előirányzatot meghaladó többletbevételből az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb

A járműértékesítésből származó bevételek nettó összegét a bv. intézet, intézmény köteles a BvOP számára átutalni. A nettó összeg csökkenthető az értékbecslés díjával, amennyiben azt hivatalos dokumentummal, bizonylattal az intézet a BvOP számára alátámasztja.

A költségvetési szerv többletbevételének előirányzatosítására az Áht. és Ávr. előírásai az irányadóak.


4.  Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés

A kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás és az érvényesítés rendjét az Áht IV. fejezetének 25. és 26. címei és az Ávr. 45§ - 60. §-ai tartalmazzák.

A bv. költségvetési szervei kötelesek a kötelezettségvállalás részletes rendjét kötelezettségvállalási szabályzatukban meghatározni
A BvOP, illetve a Bv. Szervezet Oktatási Központja vonatkozásában a kötelezettségvállalás részletes rendjét a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás és érvényesítés rendjének szabályozásáról szóló mindenkor hatályos országos parancsnoki szabályzat rögzíti.

A kötelezettségvállalási szabályzatnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

A bv. költségvetési szervek kötelezettségvállalási nyilvántartására a KGR Forrás integrált gazdálkodási rendszer szolgál, ezért a kötelezettségvállalási szabályozásban és gyakorlatban érvényesíteni kell ezen informatikai rendszer alkalmazását.

Ennek megfelelően mind az eredeti kötelezettségvállalások, mind pedig a módosítások kötelező érvénnyel rögzítendők a KGR Forrás rendszerben. Függetlenül a rendelkezésre álló előirányzattól, a kötelezettségvállalás teljes összegét rögzíteni kell.

A havi zárási feladatok része a kötelezettségvállalással kapcsolatos tételek egyeztetése a KGR Forrás nyilvántartására alapulóan.


5.  Időközi jelentések, beszámolás

A költségvetési szerveknek a főkönyvi könyvelést megfelelő részletezettségű - a Számviteli Politikában, illetőleg a Számlarendben előírt - analitikus nyilvántartással kell alátámasztani olyan mértékben, amely segítségével biztosítható az időközi mérlegjelentések, valamint a féléves és éves költségvetési beszámoló összeállítása.

Beszámolás célja kettős:

A költségvetési szervet a költségvetési előirányzatok alakulásáról, azok teljesítéséről, a vagyoni, pénzügyi és létszámhelyzetéről, a költségvetési feladatmutatók alakulásáról és a költségvetési támogatásról a kormányrendeletben foglaltak szerinti beszámolási kötelezettség terheli.
A beszámoló tartalmáért, megfelelőségéért a szerv vezetője felelős.

Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv beszámolója elkülönítve magában foglalja a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv beszámolóját is.

A költségvetési szerv beszámolóját az irányító szerv felülvizsgálja és értékeli a Kormány rendeletében meghatározott szempontok és eljárásrend szerint.

Az időközi jelentések, beszámolók alábbi fő típusait különböztetjük meg - a jelentés által lefedett időszak, illetőleg az elkészítés rendszeressége szempontjából:

A bv. szervezetre vonatkozó rendszeres adatszolgáltatások átfogó szabályait a büntetés-végrehajtás jelentési és adatszolgáltatási rendszeréről szóló OP intézkedés tartalmazza.

A bv. költségvetési szervek számviteli nyilvántartásaikra a KGR Forrás rendszert kötelesek használni, az analitikában vezetett nyilvántartásokat megfelelő feladásokkal a főkönyvi rendszer felé továbbítani.


5.1.  Havi jelentési kötelezettségek

A gazdálkodás vonatkozásában kiemelendők az alábbi havi jelentések:

A fenti jelentések kitöltendő táblái a bv. költségvetési szervek számára kiküldésre kerülnek.

Kiadások és Bevételek előirányzatának és teljesítésének alakulása (PJ02/C)
A havi jelentéstétel és gazdálkodás kapcsán lényeges adatforrás a Kincstár által a kincstári költségvetések végrehajtásáról havonta készített kincstári költségvetési jelentés.

A kincstári költségvetési jelentés magában foglalja a kincstári költségvetés éves előirányzatait, a tárgyhónap végéig igénybe vett előirányzat-felhasználási kereteit, a tárgyhónap végéig teljesített kiadásait, bevételeit, zárolt előirányzatait, és a még nem teljesült kötelezettségvállalásokat teljes körűen. A kincstári költségvetési jelentést a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig honlapján közzéteszi, ahol a költségvetési szerv a saját adatait, letöltheti, ennek alapján egyeztetheti kimutatásait


5.2.  Negyedéves - időközi - mérlegjelentés

A bv. költségvetési szervek az Ávr. 170. §-ában foglaltak szerint kötelesek időközi mérlegjelentést készíteni a saját, illetve más szervezethez rendelt eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból.

Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő negyven napon belül, az éves jelentést az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az irányító szervhez benyújtani.

A bv. intézeteknek, intézményeknek az általuk előkészített mérlegjelentéseket, továbbá a kapcsolódó főkönyvi kivonatokat is be kell nyújtani a BvOP Közgazdasági Főosztálya számára - a kiadott körlevél szerinti határidővel és formátumban.

A BvOP Közgazdasági Főosztálya elkészíti a BvOP negyedéves mérlegjelentését, továbbá összesíti és ellenőrzi a bv. intézetek, intézmények mérlegjelentéseit, elkészíti a bv. szervezet egységes mérlegjelentését - az országos parancsnoki jóváhagyást követően -, benyújtja mindezeket a Belügyminisztérium számára, s a szükséges fejezeti egyeztetések kapcsán rendelkezésre áll.


5.3.  Féléves és éves költségvetési beszámolás

A bv. költségvetési szervek a költségvetési előirányzatok alakulásáról és azok teljesítéséről, a vagyoni, pénzügyi és létszámhelyzetben bekövetkezett változásokról éves és féléves költségvetési beszámolót készítenek.

Az irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolásához és a zárszámadáshoz kapcsolódóan évente meghatározza az adatszolgáltatás elkészítéséhez szükséges szempontrendszert, rögzíti tartalmi és formai követelményeit. A Fejezet megküldi - a központilag előírt nyomtatványokon túl - a beszámolók és az adatszolgáltatások további mellékleteit képező, irányító szervi hatáskörében elrendelt adatszolgáltatások űrlapjait.

Emellett az irányító szerv előírja a 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 14 .§ (2) bekezdésen meghatározott kötelezettségnek megfelelően, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szervek január 31-ig számoljanak be a költségvetési évben végrehajtott külső ellenőrzésekről illetve ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletee szerint nyilatkozzanak a belső kontrollrendszer működtetéséről. (10. számú függelék)

A Fejezettől a BvOP kapja meg a beszámolók készítéséhez, illetőleg az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó fenti dokumentációkat.

A BvOP Közgazdasági Főosztálya továbbítja a megkapott anyagokat a bv. intézetek, intézmények számára, emellett megadja, hogy a beszámoláshoz kapcsolódóan milyen további intézkedéseket, belső határidőket kíván alkalmazni a bv. szervezeti szintű koordináció biztosítása és a szükséges összesítések határidőre történő elvégzése érdekében.

A bv. intézetek, intézmények számára a költségvetési beszámolás határidejét, a BvOP-ra történő megküldés időpontját az aktuális tájékoztató határozza meg.

A költségvetési szerv átszervezés miatti végleges megszűnése esetén a megszűnés napjával, illetve a felügyeleti szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves költségvetési beszámoló elkészítésével azonos módon kell eljárni.

A költségvetési szervek vezetői felelősek a beszámolási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért.


5.3.1.  Elemi költségvetési beszámoló

Az elemi költségvetés készítésére kötelezett költségvetési szervek az előirányzatok felhasználására és gazdálkodására vonatkozó elemi költségvetési beszámolási kötelezettségüknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000 kormányrendeletben foglalt módon és határidőre tesznek eleget.

A bv. költségvetési szervek által a beszámolóhoz csatolandó egyéb mellékleteket a BvOP által kiadott aktuális éves tájékoztató határozza meg.

A féléves és éves elemi költségvetési beszámolót a központilag elkészített nyomtatványgarnitúra meghatározott űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni, melyet a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program (KGR) segítségével elektronikus módon kell továbbítani.

Az elemi költségvetési beszámolót a KGR-K11 rendszerben kell rögzíteni. A BVOP a költségvetési beszámoló értékeléséhez - külön körlevélben - további adatszolgáltatást is elrendelhet.

Az elrendelt adatszolgáltatásokhoz kiadott táblázatok belső összefüggéseit és a szöveges indokolás tartalmi követelményeit egyedileg kimunkált útmutatóban kell megfogalmazni, amely mindenkor tartalmazza a címre vonatkozó aktualizált követelményrendszerét, a létszám és bértömeg változását, annak irányát, a bv. feladatok végrehajtásában meghatározott prioritásokat, a szervezeti változásokat. A beszámoló állandó mellékleteit képezik jelen intézkedés 11. számú, 12. számú és 13 számú függelékei.

A bv. intézetek, intézmények először elektronikus formában készítik el és küldik meg a BvOP Közgazdasági Főosztálya számára beszámolóikat.

A BvOP Közgazdasági Főosztálya elkészíti a BvOP megfelelő beszámolóját, illetőleg egyedileg ellenőrzi és összesíti a megkapott intézeti, intézményi beszámolókat.

A bv. szervezetre vonatkozó, illetőleg a BvOP egyedi beszámolóját - az országos parancsnoki jóváhagyást követően - a BvOP Közgazdasági Főosztálya előzetesen elektronikusan megküldi a Fejezethez ellenőrzésre, továbbá rendelkezésre áll a szükséges fejezeti egyeztetések esetén.

Amennyiben a BvOP Közgazdasági Főosztálya számára a Fejezet jelzi, hogy előzetesen áttekintette és jóváhagyta a bv. szervezet beszámolóit, a BvOP Közgazdasági Főosztálya tájékoztatja a bv. intézeteket, intézményeket, hogy végleges beszámolóikat papír formában, hivatalosan, aláírtan is benyújthatják a BvOP számára.

A BvOP Közgazdasági Főosztálya előállítja, és aláírás után megőrzi a BvOP mint költségvetési szerv végleges beszámolóját.

Az éves költségvetési beszámoló elfogadásáról, valamint az előírt adatszolgáltatással való összhangjáról a BvOP Közgazdasági Főosztálya a Belügyminisztérium visszaigazolását követően a bv. intézeteket, intézményeket tájékoztatja.

A BvOP Közgazdasági Főosztálya hivatalosan befogadja az intézeti, intézményi beszámolókat, igazolja az átvételt, illetőleg egy példányt hivatalosan visszaküld az intézet, intézmény számára.


5.3.2.  Kincstári költségvetési beszámoló

A költségvetési beszámoló készítési kötelezettséget teljesítők zárszámadási munkálataihoz a Kincstár előzetes kincstári költségvetési beszámolót készít, melyet a tárgyévet követő hónap utolsó munkanapjáig egyeztetés céljából megküld a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerveknek.
A tájékoztatási és egyeztetési kötelezettség a kincstári számlák egyenlegére és forgalmára, valamint a kincstári költségvetés kiemelt előirányzatainak aktuális összegére és az előirányzatok teljesítésének összegére vonatkozik.

A Kincstár az egyeztetett, végleges kincstári költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év február 15. napjáig megküldi a költségvetési szerveknek.

Eltérés esetén a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv éves elemi költségvetési beszámolójában a saját könyvvezetésének megfelelő adatokat kell szerepeltetni. Az eltérés dokumentumát és az indoklást az éves elemi költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg az irányító szerv részére meg kell küldeni.

A kincstári költségvetési beszámoló ilyen módon nem különül el a bv. költségvetési szervek szintjén az éves elemi költségvetési beszámoló készítésétől.
A BvOP Közgazdasági Főosztálya a bv. szervezet szintjén ellátja ez esetben is a központi koordinációs, ellenőrzési és egyeztetési szerepkört.

Az irányító szerv az éves elemi költségvetési beszámoló felülvizsgálatát követően az eltérések dokumentumát a beszámoló benyújtásával egyidejűleg - költségvetési szervenként és fejezeti szintre összesítve - megküldi a Kincstár részére.


5.3.3.  Zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás

A központi költségvetési szervek, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok kezelőinek zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatása számszaki és szöveges részből áll.

  1. A számszaki rész a központi költségvetési szerv, központi és a fejezeti kezelésű előirányzat éves költségvetése kiemelt előirányzatainak, és az azokon belül szereplő tételek teljesülését mutatja be.

  2. A szöveges rész a központi zárszámadási tájékoztatóban foglaltak szerinti tartalommal és formában készül.

A bv. költségvetési cím zárszámadását a BvOP Közgazdasági Főosztálya állítja össze - a bv. intézetek, intézmények éves beszámolói alapján, majd gondoskodik az országos parancsnoki jóváhagyást követően annak a Belügyminisztérium felé történő felterjesztéséről, egyeztetéséről.

A központi költségvetési szervek zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásának szöveges része tartalmazza azoknak a gazdálkodó szervezeteknek az értékelését, amelyek esetén a központi költségvetési szerv alapítói, illetve tulajdonosi jogokat gyakorol, továbbá a költségvetési szervnek az irányító szerv által meghatározott további szempontok alapján készített összefoglalóját is.


5.4.  Eseti jellegű jelentések, adatszolgáltatások

Az eseti jellegű jelentések lényege, hogy adott kérdéskörre, vezetői igényre szabottan készül el. Megjelenhet bv. intézeti, intézményi szinten - ekkor az adott szervezet, illetőleg szervezeti egység vezetője határozza meg a tartalmát. Amennyiben a bv. szervezet egészét érintő adatszolgáltatásról, elemzésről van szó, akkor az adott ad hoc jelentést kérő BvOP vezető/ főosztály határozza meg az adatszolgáltatás tartalmát, az elkészítés határidejét és egyéb feltételeit. Az ilyen külön rendelkezés szerint készülő jelentések kapcsán lényeges a jelentést készítő és fogadó oldalán is az adatszolgáltatás, illetőleg a végleges jelentés megőrzése, rendszerezése és archiválása, hogy a későbbiekben szükség szerint a már meglévő adatok, adatstruktúrák felhasználhatóak legyenek, ezáltal gyorsítva, hatékonyabbá téve a munkavégzést, illetőleg az újbóli adatszolgáltatást.



6.  Maradvány-elszámolás

A bv költségvetési szervek előirányzat maradványukat az éves költségvetési beszámoló készítésekor állapítják meg. Az előirányzat-maradvány a módosított kiadási és bevételi előirányzatok és azok teljesítésének különbözete.

A központi költségvetési szerv előirányzat-maradványából a központi költségvetést illeti meg az Ávr. 151. §-ában foglalt összeg.

Kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni

A bv. költségvetési szervek a BvOP által meghatározott időpontja a 14. számú függelék szerinti formátumban felterjesztik előirányzat-maradványukat a BvOP Közgazdasági Főosztálya számára. Ezt követően negyedévente elszámolnak az előirányzat-maradvány felhasználásáról, a tervezettől történő elmaradást szövegesen indokolniuk kell. Határidő: negyedévet követő hó 5. napja.

A bv. költségvetési szervek kiemelt előirányzatok szerinti bontásban közölt előirányzat-maradványait a BvOP Közgazdasági Főosztálya összesíti, elkészíti a BvOP előirányzat-maradvány kimutatását, s benyújtja mindezeket a Belügyminisztérium számára.

A költségvetési szerv előirányzat-maradványát az irányító szerv hagyja jóvá. A fejezeti jóváhagyást a BvOP Közgazdasági Főosztálya számára küldik meg, mely tájékoztatja az egyes bv. intézeteket, intézményeket.

A bv. költségvetési szervek minden év március 31-ig kötelesek elvégezni kötelezettségvállalással terhet maradványaik előirányzatosítását.
A kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok kezelésére külön levél nyújt iránymutatást.

Az előirányzat-maradvány költségvetési szervet meg nem illető összegét a köztartozások kivételével a központi költségvetési szervnek a fejezet maradvány-elszámolási számlájára kell teljesítenie az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően, a kiadott tájékoztatás szerint.

Speciális esetek

A fejezetet irányító szervnél, vagy az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervénél képződött, jóváhagyott előirányzat-maradvány más központi költségvetési szerv részére történő átadása-átvétele - az európai uniós forrásból finanszírozott programok előirányzatainak, a feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatok és a fejezeten belül, a fejezeti kezelésű előirányzatok között újra felosztott előirányzatainak kivételével - csak a fejezet maradvány-elszámolási számláján keresztül történhet.

A költségvetési szervnél az előirányzat-maradvány személyi juttatásokból származó része - a személyi juttatásokba tartozó tételeken túlmenően - más kiemelt előirányzatokba tartozó tételek kifizetésére is fordítható. Az előirányzat-maradvány további része személyi juttatásokra nem használható fel.

Az előirányzat-maradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely többlettámogatási igénnyel jár.

A deviza- és a valutakészlet év végi értékelése során megállapított árfolyamnyereség összegét mint maradványt a jóváhagyott előirányzat-maradványon belül tartalékként kell elkülöníteni és évközben csak a pénzügyileg realizált árfolyamveszteségek hatásainak ellentételezésére lehet felhasználni.

A központi költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa terhére - amennyiben a kötelezettségvállalás meghiúsul vagy a felhasználás összege kisebb a jóváhagyott előirányzatnál - újabb kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével vállalható. Az engedélyre vonatkozó kérelemről az államháztartásért felelős miniszter a benyújtást követő tizenöt munkanapon belül dönt.



IV.
Humán gazdálkodás szabályozása

1.  Létszám- és bérgazdálkodás

A munkaerő-gazdálkodás részletes szabályairól a munkaerővel és személyi juttatással történő gazdálkodásról, valamint a személyi juttatások kifizetésével kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló OP intézkedés rendelkezik.

Havi jelentési kötelezettség:

Valamennyi táblázat az OP intézkedés mellékletében megtalálható.


2.  Juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások

2.1.  Az egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodásról, ezen belül is

A választható béren kívüli juttatásokat a választható béren kívüli juttatások rendszeréről szóló OP intézkedés tartalmazza.


2.2.  Költségtérítések

A költségtérítések kapcsán az alábbi OP intézkedéseket kell betartani:


2.3.  Kedvezmények és támogatások

A kedvezmények és támogatások kapcsán a hatályos irányító szervi szabályozások, valamint bv. szervezeti szabályozások és OP intézkedések szerint kell eljárni, így különösen az alábbi témakörökben:


3.  Illetményszámfejtés

A feladatellátás rendszerét a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X.18.) kormányrendelet határozza meg.
Az illetmény számfejtését a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság II. számú Illetmény-számfejtési Irodája (továbbiakban: MÁK), illetve a BvOP látja el.

A fentiek alapján feladatellátásra vonatkozóan együttműködési megállapodás született a MÁK és a Belügyminisztérium között.

A központosított illetményszámfejtéssel összefüggő feladatokról a munkaerővel és személyi juttatással történő gazdálkodásról, valamint a személyi juttatások kifizetésével kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló OP intézkedés rendelkezik.

Az illetmény-számfejtési feladatok közé tartozik: a hivatásos, a közalkalmazotti (teljes- és részmunkaidős, illetőleg nyugdíjas) és a hallgatói állomány, valamint a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók pénzbeni járandóságainak számfejtése, az ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, jelentési kötelezettségek teljesítése.


3.1.  A BvOP illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatai:

A BvOP a vele jogviszonyban álló dolgozók alkalmazási okiratait, adatváltozásait, a bérelszámoláshoz szükséges alakilag, tartalmilag a mindenkori jogi szabályozásnak megfelelően kitöltött okmányokat, bizonylatokat az alábbiak szerint továbbítja a MÁK felé.

A megbízási díjak a nem rendszeres kifizetések keretében kerülnek számfejtésre.

A biztosítotti bejelentés, valamint a havi adó- és járulékbevallás teljesítéséhez szükséges változás bejelentő lapokat (intézményenként) a BvOP biztosítja a MÁK részére.

A MÁK által, elektronikus formában előállított listákat a BvOP elektronikus formában, rendelkezésre állást követően továbbítja a bv. költségvetési szervei részére. A főszámfejtés bizonylatát, a havi bérjegyzéket a BvOP titkosított formában nyomtatja ki, majd futárpostával megküldi a bv. költségvetési szervek részére.
Amennyiben a MÁK által rendelkezésre bocsátott listákban vagy állományokban a BvOP módosítást eszközöl, annak helyességéért a felelősséget a BvOP viseli. A módosításról a BvOP a MÁK-ot haladéktalanul tájékoztatja.

A BvOP a feldolgozások során észlelt hibákat, hiányosságokat soron kívül jelzi a MÁK számára és szükség szerint közreműködik a javítás érdekében.

A BvOP az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások elszámolásában kimutatott kifizetőhelyet megillető 1%-os költségtérítés összegét a MÁK által kiállított számla alapján átutalja a MÁK számlájára.

A gyermek születése esetén a munkavállaló apákat megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény távolléti díjának és közterheinek negyedéves elszámolását a BvOP nyújtja be a munkáltató székhelye szerint illetékes kincstári Regionális Igazgatóság Pénzügyi, Gazdálkodási Irodájához.


3.2.  A MÁK illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatai:

A MÁK a BvOP által rendelkezésre bocsátott okiratok és adatszolgáltatások alapján az alábbiakat végzi el:

A MÁK havonta feldolgozási ütemtervet készít, melyet a tárgyhónap 5. napjáig megküld a BvOP számára.

A MÁK végzi el a biztosítotti bejelentéssel kapcsolatos feladatok teljesítését.

A MÁK a feldolgozások során keletkező listákat, állományokat elektronikus formában az e célra kialakított eAdat rendszeren keresztül küldi meg a BvOP számára.

A felek által papír alapon megküldendő okmányok, igazolások, listák továbbítása a MÁK futárszolgálata útján történik.

A célállomás és az „Illetményszámfejtés - Zsákos” megjegyzés feltüntetésével címzett küldemények leadása a MÁK együttműködési megállapodásban rögzített irodáiban történhet.

A MÁK teljesíti a fentiekben rögzített bejelentést és bevallást.

A MÁK az összesített adóköteles jövedelmekről, a figyelembevett kedvezményekről, a megállapított adóelőlegről éves jövedelemigazolást és járulékigazolást készít. A munkavállalók nyilatkozata alapján - a mindenkori jogi szabályzásban meghatározott feltételek teljesülése estén - teljesíti az éves adó-megállapításra vonatkozó munkáltatói feladatokat.

A MÁK a számfejtés munkáltatói feladatainak ellátásához szükséges okirat és bizonylat mintákat a BvOP rendelkezésére bocsátja.

A MÁK a jogviszony azonnali megszűnése esetén a fentiekben meghatározott okmányok, adatszolgáltatások alapján elvégzi az elszámolást és kiállítja a jogviszony megszüntetéséhez kapcsolódó igazolásokat, melyeket még a tárgynapon megküld a BvOP számára.

Az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” c. okmányt a MÁK a futárposta útján juttatja el az együttműködési megállapodásban megjelölt címre.

A MÁK a beérkezett adatok feldolgozások során észlelt hibákat, hiányosságokat soron kívül jelzi a BvOP számára és szükség szerint közreműködik a javítás érdekében.

A MÁK rendelkezésre bocsátja a KLR programot, melynek alkalmazásával a BvOP az informatikai rendszer adataiból szabadon paraméterezhető lekérdezéseket készíthet. Továbbá lekérdezési jogosultságot biztosít a KIR rendszer egyes menüpontjaihoz a BvOP számára.

A MÁK benyújtja a BvOP székhelye szerinti illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztárhoz a társadalombiztosítási kifizetőhelyi elszámolást, valamint a kifizetőhelyi statisztikai jelentéseket, melyek másolatát tájékoztatásul megküldi a BvOP számára.

Az illetményszámfejtés főbb bizonylatai

Az illetményszámfejtés nyomtatványai:

Az illetményelőleg folyósításának és visszafizetésének szabályozásáról (azonos címen) az 1-1/57/2009. OP intézkedés rendelkezik.

A bérek bv. intézeti, intézményi átutalása az BvOP által kiadott tájékoztató levél alapján történik.


4.  Pénztári ellátások, TB ellátások

Az önkéntes és magán nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozást a büntetés-végrehajtás személyi állománya pénztári tagságának szabályairól szóló a 1-1/23/2010. OP intézkedés tartalmazza.

A bv. költségvetési szervek társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatait a MÁK és a BvOP között kötött megállapodás alapján a MÁK Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság II. számú Illetmény-számfejtési Irodája látja el. Az ezzel kapcsolatos feladatok megosztását a munkaerővel és személyi juttatással történő gazdálkodásról, valamint a személyi juttatások kifizetésével kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló OP intézkedés szabályozza.

Az egészségbiztosítási ellátások elszámolására vonatkozóan a BvOP és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban: OEP) között megállapodás született, ami alapján a táppénz kifizetése címén elszámolható összeg számításánál figyelembe veendő szorzószámokról a BvOP-t az OEP tájékoztatja.



V.
Vagyonelemekkel történő gazdálkodás szabályozása

1.  Vagyonkezelés, ingatlangazdálkodás

1.1.  Az állami vagyonnal történő gazdálkodás, alapvető rendelkezések

A bv. költségvetési szervek feladatainak ellátásához szükséges, e szervek rendelkezésére bocsátott ingatlanok, ingó vagyonelemek, valamint vagyoni értékű jogok állami tulajdonban vannak, vagyonkezelőjük a BvOP.

A vagyonnal a jogszabályi előírások, a vagyonkezelési szerződés, valamint jelen Szabályzat előírásai szerint kell gazdálkodni. Az egyes jogosultságokat a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal kell gyakorolni.

Az állami vagyonnal való gazdálkodás kapcsán kiemelendő jogszabályok, illetőleg közjogi szervezetszabályozó eszközök:


1.2.  Vagyonkezelési szerződés

A BvOP-nak 200239/1997/0100 számon vagyonkezelési szerződése áll fenn a Magyar Állam tulajdonosi jogait képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (továbbiakban: MNV Zrt.).
A szerződés mellékletei tételesen tartalmazzák az ingatlanokat, az ingatlanokhoz kötődő vagyoni értékű jogokat; a szerződés kiterjed - tételesen vagy eszközcsoportonként nevesítve - az ingó vagyonelemekre is.

A vagyonkezelési szerződés karbantartása a BvOP feladata. E körben a BvOP szükség szerint kezdeményezi a szerződés módosítását, és teljesíti az abban meghatározott engedélyeztetési, egyeztetési, értesítési és tájékoztatási kötelezettséget. A szerződésmódosító megállapodás egy másolati példányát 30 napon belül a BM Műszaki Főosztály részére meg kell küldeni.


1.3.  Vagyonkezelői jogok, kötelezettségek

A vagyonkezelés fogalmába beletartozik


1.4.  A vagyon birtoklása és használata

A BvOP a vagyon birtoklásának és használatának jogát a bv. intézetekkel és intézményekkel együtt, velük megosztva gyakorolja. Az egyes vagyonelemek átadása térítés nélküli átadás keretében, jegyzőkönyvileg történik. A vagyonelem nyilvántartásba vételéhez szükséges értéket a jegyzőkönyvben meg kell jelölni.

A vagyont rendeltetésének, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően kell használni. A jogszabályok mellett a szabványokat, hatósági, szakhatósági és műszaki előírásokat is be kell tartani.

Az állami vagyon használata során a használó köteles a vagyon értékét megőrizni, biztosítani annak működtetését, fenntartását, elvégezni az ehhez szükséges karbantartást, javítást, állagvédelmet, viselni a használt vagyonnal összefüggő terheket, közterheket.

A közüzemi szerződéseket a használó köteles megkötni.

Ingatlant érintő pályázati részvételhez, a pályázattal kapcsolatos építéshatósági eljárásokban a szükséges tulajdonosi hozzájárulást az MNV Zrt. meghatalmazása alapján a BvOP adja ki.

Építésügyi eljárásokban és más hatósági eljárásokban szükséges tulajdonosi hozzájárulást az MNV Zrt. nevében - annak felhatalmazása alapján - a BvOP adja ki.


1.5.  Bérbeadás, használatra átengedés

A bv. költségvetési szervek az általuk nyilvántartott ingó és ingatlan vagyont saját nevükben adhatják bérbe. A bérbeadás történhet valamely állami feladat ellátása keretében, vagy az átmenetileg hasznosítatlan ingó vagy ingatlan vagyonelemek hasznosítása céljából.

A nem lakás ingatlanok és ingó vagyonelemek bérletével kapcsolatos kötöttségek a következők:

A bérleti szerződés főbb tartalmi elemei:


1.6.  Vagyonkezelői jog átruházása

A bv. költségvetési szervek részére vagy részéről történő vagyonátruházás a vagyonkezelői jog átadása-átvétele útján, ingyenesen vagy visszterhesen történik. Ingatlan vagyonkezelői joga nem ruházható át.

A vagyonkezelői jog átruházására, átvételére vonatkozó megállapodást a BvOP köti egy olyan szervvel, melynek az MNV Zrt.-vel vagyonkezelési szerződése van. A vagyonkezelői jog átruházása esetén meg kell vizsgálni az átvevő (személyi, szakmai, vagyoni) alkalmasságát az átruházandó vagyontárgy vagyonkezelésére.

A vagyonkezelői jog átadásához, átvételéhez BM Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkárság (továbbiakban: BM GIHÁT) előzetes egyetértése szükséges. A kérelem benyújtására vonatkozóan a a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló mindenkor hatályos BM utasítás állapít meg részletes szabályokat. A BM GIHÁT egyetértő nyilatkozata a vagyonkezelői jog átadására vonatkozó szerződés mellékletét képezi.

A vagyonkezelői jog átruházásáról az új vagyonkezelő 15 napon belül írásban értesíti az MNV Zrt.-t, ennek megtörténtéig a jogosultságokat nem gyakorolhatja. A jogutódlás napja az értesítés MNV Zrt.-hez történő megérkezését követő nap.


1.7.  Értékesítés

Értékesítésen a vagyonelem olyan átruházását kell érteni, melynek következtében a Magyar Állam tulajdonjoga megszűnik, a tulajdonos valamely szervezet vagy természetes személy lesz. Az állami feladatellátáshoz feleslegessé vált ingó vagyonelemek - feltéve, hogy azok egyedi könyv szerinti bruttó értéke a 25 mFt-ot nem haladja meg - értékesíthetőek.

Az értékesítésre a BvOP jogosult; a bv. költségvetési szerveknek a selejtezési szabályzatban meghatározott körben van értékesítési jogosultságuk. Az értékesítésre a Vtv. kötelező előírásokat tartalmaz.

Az ingatlanokat, valamint a 25 mFt egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárt meghaladó ingó vagyonelemeket az MNV Zrt. értékesíti, az abból származó bevétel a központi költségvetés bevétele. Az értékesítésre a BvOP javaslatot tehet. Az értékesítéshez a belügyminiszter egyetértése szükséges. Az eljárást a Belügyminisztérium hatályos gazdálkodási szabályzata, valamint a Vhr. szabályozza.


1.8.  Ingatlangazdálkodás rendje

A BvOP Műszaki és Ellátási Főosztálya ingatlangazdálkodási feladatai keretében az alábbi tevékenységeket látja el:

A BvOP Műszaki és Ellátási Főosztálya lakásgazdálkodási feladatai keretében az alábbi tevékenységeket látja el:

Amennyiben a bv. szerv működtet őri szállót, annak üzemeltetési rendjét a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles kidolgozni és a BvOP Műszaki és Ellátási Főosztályára engedélyeztetés céljából előzetesen felterjeszteni.


2.  Vagyontárgyak rendszeresítése, használatba vétele, használatból való kivonása

2.1.  A bv. szervezet kezelésében lévő vagyontárgyak rendszeresítése, használatba vétele

A bv. feladatokhoz bevezetésre kerülő új termékek és eszközök rendszeresítésének és használatba vételének feltétele az optimális alkalmassági, gazdaságossági és hatékonysági követelmények teljesülése.

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény kimondja, hogy


2.2.  Vagyontárgyak használatból való kivonása: hasznosítás, selejtezés

A közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglalt előírások figyelembevételével, az egységes és hatékony eszközgazdálkodás, valamint a bevételek növelése érdekében a bv. vagyontárgyai használatból történő kivonását a büntetés-végrehajtás eszközeinek és forrásainak selejtezéséről szóló 1-1/40/2011. OP intézkedésben rögzítettek szerint kell végrehajtani.

Vagyontárgy hasznosításának az engedélyezése a BvOP esetében a Közgazdasági Főosztály vezetőjének feladata. A bv. intézetek, intézmények esetében a központi selejtezésű eszközöknél a BvOP illetékes főosztálya engedélyezi a hasznosítást, a helyi selejtezésű eszközök esetében pedig a bv. intézet, intézmény parancsnoka, igazgatója.

Jogszabályban meghatározottak szerint költségvetési szerv a használatban, illetve kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló vagyontárgyak használatból való kivonását és hasznosítását

A fegyverzeti, vegyivédelmi eszközök és szolgálati állatok, valamint a nettó 100 eFt feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközök használatból történő kivonása kizárólag a BvOP illetékes főosztálya engedélyével hajtható végre.

A szolgálati járművek használatból történő kivonását a vonatkozó törvény és kormányrendelet alapján, a szolgálati jármű tulajdonosaként bejegyzett bv. intézet az OP GIH jóváhagyásával bonyolítja le.

A felterjesztő javaslat tartalmazza:

A használatból kivont szolgálatellátásra még felhasználható azon vagyontárgyakat, melyek polgári forgalmazását jogszabály, vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze tiltja, illetve ilyen jellegű hasznosítása a közbiztonság, valamint a bv. szolgálati érdekeivel ellentétes,

Be kell vételezni a selejtezett készletekből kibontott (még felhasználható) anyagokat és a selejtezés során keletkezett egyéb értékesíthető hulladékot a bontási jegyzőkönyv alapján.

A használatból kivont vagyontárgyak megsemmisítésére vonatkozó előírásokat a büntetés-végrehajtás eszközeinek és forrásainak selejtezéséről szóló OP intézkedés tartalmazza.

A használatból kivont vagyontárgyakból minden bv. szolgálati jelleggel összefüggő vagy utólagos beépítésű technikai berendezést ki kell szerelni. A fegyveres testületi használatra utaló összes megkülönböztető jelzést külső és belső átalakításokat az értékesítés előtt meg kell szüntetni.


3.  Beruházások, vagyontárgyak felújítása

Az MNV Zrt. előzetes, írásbeli engedélye szükséges a vagyonkezelt eszközön elszámolt értékcsökkenését meghaladó, annak értékét növelő beruházáshoz, felújításhoz, A bv. költségvetési szervek az engedélyt a Bv.OP közvetítésével kérelmezik.

A beruházásokkal, vagyontárgyak felújításával kapcsolatos szabályokat a büntetés-végrehajtási szervezet hatályos beruházási szabályzata határozza meg.

A beruházás-felújítás esetén a szabályozás rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.

A szabályzat az alábbi fő tartalmi elemeket részletezi:

A beruházásokhoz, vagyontárgyak felújításához szükséges ráfordítások az elemi költségvetésben - felújítás, felhalmozási kiadások részeként - kerülnek megtervezésre.

A tárgyi eszközök beruházásainak, felújításainak elszámolását a költségvetési szerv számviteli politikájában rögzített célok és elvek alapján, a Számlarendben, a Számviteli Politikában és annak kötelező mellékleteiben rögzítettek szerint kell végrehajtani.

Az egy év alatt végrehajtott tárgyi eszköz felújítások - a megjelenő vagyonnövekedés mellett - befolyásolják a bv. technikai rendszerének állapotát is. Ennek az állapotnak a figyelemmel kisérése, központilag végrehajtott befolyásolása érdekében az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveknek október 31-éig kell felterjeszteni a tárgyévben végrehajtott - technikai eszközkörönként, a létrehozott élettartam és/vagy kapacitás növekedés bemutatásával - felújításaikat a BvOP Közgazdasági Főosztályára.
A BVOP a vagyonkezelt eszközön elszámolt értékcsökkenését meghaladó, annak értékét növelő beruházáshoz, felújításhoz az MNV Zrt. előzetes, írásbeli engedélyét köteles kérni.


4.  Helyiségek és berendezések használati szabályai

A BvOP helyiségeinek, berendezéseinek használati rendjére vonatkozó előírásokat a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának hatályos szabályzata tartalmazza.


5.  Vagyonelemeket érintő nyilvántartások, adatszolgáltatások

Az MNV Zrt. a vagyonkezelési szerződés tárgyát képező állami vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő - a Központi Statisztikai Hivatallal egyeztetett - módon, naturáliában (mennyiségben) és értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve tartja nyilván.

Az értékben történő nyilvántartástól csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.

A vagyonnyilvántartás az állami vagyonhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében, a tényleges állapotnak megfelelően tartalmazza

A vagyonnyilvántartás az Nvt. 11. § (6) bek. szerinti vagyonelemekről összevont - évente felülvizsgált - állományi adatokat tartalmaz.

A vagyonkezelőt a vagyonnyilvántartás hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az adatszolgáltatás során a vagyonkezelő köteles az adott vagyonelemre vonatkozó adatokat vagyonelemenként, tételesen jelenteni.

A vagyon használója Számviteli Politikáját és nyilvántartásait köteles úgy kialakítani és vezetni, hogy azok biztosítsák az adatszolgáltatás pontosságát és ellenőrizhetőségét. A nyilvántartás egységessége, pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében a vagyonkezelő köteles az MNV Zrt.-vel együttműködni, valamint a mindenkor hatályos számviteli törvény és a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének eleget tenni.

A vagyonkezelő köteles

előírásainak megfelelően adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének eleget tenni.

A vagyonkezelő adatszolgáltatási kötelezettségét az MNV Zrt. által biztosított számítógépes adatgyűjtő programmal teljesíti. A vagyonkezelő felel az adatok hitelességéért.

A vagyonkezelő az MNV Zrt. Vagyonnyilvántartási Szabályzatát (46/2008. számú vezérigazgatói utasítás) magára nézve kötelezően elfogadja.

A BvOP Műszaki és Ellátási Főosztálya vagyon-nyilvántartási feladatai keretében az alábbi tevékenységeket végzi:

A BvOP mint vagyonkezelő az MNV Zrt. felé a következő adatszolgáltatási határidőket köteles betartani:

A bv. intézetek, intézmények a használatukban lévő állami vagyon tárgyév december 31-i állapotáról kötelesek minden év március 15-ig a vagyonkataszter adatgyűjtő program rendszerében a beszámolóval egyező adatszolgáltatást küldeni a BvOP Műszaki és Ellátási Főosztálya számára.

A bv. intézetek, intézmények az állami vagyon nyilvántartási szabályai szerint tételesen nyilvántartandó vagyonelemekben a tárgyhónapban bekövetkezett változásokról kötelesek a tárgyhónapot követő hónap 10-ig a vagyonkataszter adatgyűjtő program rendszerében adatot szolgáltatni a BvOP Műszaki és Ellátási Főosztálya számára. Az adatok programban való megadása mellett a fenti határidőig írásos tájékoztatást is kell készíteni, amelyet nemleges válasz esetén is meg kell küldeni.


6.  A vagyonelemeket érintő további technikai, ellátási szabályozások

A vagyonelemekre vonatkozó további bv. szabályok a 15. számú függelékben szerepelnek.
Ezen technikai, ellátási típusú szabályozások az alábbi témaköröket fedik le:

Az ellátási szabályozás megjelenhet a bv. személyi állomány, a fogvatartottak, illetőleg egyéb felek (pl. vendéglátás biztosítása esetén külső érintettek) irányába.



VI.
Sajátos gazdálkodási szabályok

1.  Fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása

A bv. költségvetési szervek működésének és fejlesztésének forrásai között fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összege is állhat.

Fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását a következő alapvető jogszabályok hatályos, illetőleg aktuális évre vonatkozó változatai rendezik a bv. szervezet vonatkozásában: Áht., Ávr., fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására, a gazdálkodásra vonatkozó hatályos irányító szervi szabályozás.

A központi költségvetési szerv irányító szerve - egyszeri vagy tartós jelleggel - költségvetési szervénél, ha törvény másként nem rendelkezik, a fejezeti kezelésű címzetlen és címzett előirányzatok terhére, továbbá címen belül a költségvetési szervek között átcsoportosítással pótelőirányzatot vagy új előirányzatot engedélyezhet.
A fejezeti kezelésű előirányzatokból származó támogatások rendelkezésre bocsátása finanszírozási terv alapján, teljesítésarányosan történik.

Minden bv. költségvetési szerv kötelessége a fejezeti kezelésű előirányzatokból származó pénzösszegek előirányzatonként és jogcímenként történő nyilvántartása kiadási és bevételi oldalon, illetve előirányzat kötelezettségvállalásra és teljesítésekre vonatkozóan egyaránt.

Újonnan megjelenő fejezeti kezelésű előirányzat esetében a BvOP Közgazdasági Főosztálya által adott iránymutatás szerinti nyilvántartás vezetése szükséges.

Fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a szakmai, műszaki teljesítés határidejét úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása, elszámolása a hatályos irányító szervi utasításban foglaltak szerint történhet.

A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa a maradvány elszámolás általános szabályai szerint kell, hogy történjen a bv. szervezet költségvetési szerveinél. A központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa terhére - amennyiben a kötelezettségvállalás meghiúsul vagy a felhasználás összege kisebb a jóváhagyott előirányzatnál - újabb kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével vállalható.

A fejezeti kezelésű előirányzatok maradvány-elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, az elmaradt feladatokhoz, támogatási célokhoz kapcsolódó előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel, illetve pályázati források megbízó felé való elszámolással nem terhelt, engedélyezési okirattal, illetve szerződéssel le nem kötött és külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított - maradványa a központi költségvetést illeti.


2.  Több év előirányzatait érintő kötelezettségvállalások

2.1.  Több év előirányzatait érintő kötelezettségvállalások nyilvántartása

Minden bv. költségvetési szerv köteles külön nyilvántartást vezetni a több év előirányzatait érintő kötelezettségvállalásokról a következő tartalommal:


2.2.  Rendszeres jelentési kötelezettség

A BvOP Közgazdasági Főosztálya összesíti a bv. költségvetési szervekre vonatozó nyilvántartásokat és a fejezeti elvárások szerinti tartalommal és formában továbbítja a Belügyminisztérium felé.


2.3.  Több év előirányzatait érintő kötelezettségvállalások engedélyezése

Több év előirányzatait terhelő kötelezettséget a bv szervek a fejezetet irányító szerv előzetes engedélyével vállalhatnak, ha a kötelezettségvállalás összegének

Nem szükséges az irányító szerv engedélyét kérni

A többéves fizetési kötelezettséggel járó kötelezettségvállalások nettó jelenérték számításáról külön jogszabály rendelkezik: a többéves fizetési kötelezettséggel járó kötelezettségvállalások nettó jelenérték számításának módszertanáról, valamint az alkalmazandó diszkonttényezőről szóló 161/2005. (VIII. 16.) Kormány rendelet.

A bv. szerv az Ávr. 48-49. §-ainak figyelembevételével keletkező több év előirányzatait érintő kötelezettségvállalások engedélyeztetésének szándékáról értesíti a BvOP Közgazdasági Főosztály vezetőjét, aki gondoskodik arról, hogy az Ávr.-ben rögzítetteknek megfelelően történjen az éven túli kötelezettségvállalás.

A BvOP az Ávr. alapján köteles eleget tenni engedélyeztetési és tájékoztatási kötelezettségének az irányító szerv felé.

A több év előirányzatait érintő kötelezettségvállalások jóváhagyásáról a bv. intézet, intézmény a BvOP-t tájékoztatni köteles. A BvOP a több év előirányzatait érintő kötelezettségvállalásokról központi, bv. szintű naprakész nyilvántartást vezet.


3.  A fogvatartottakkal kapcsolatos pénzügyi feladatok szabályai

A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 263. §-ában és a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak birtokában lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásról szóló 4/1997. (II. 12.) IM rendelet 7. §-ában kapott felhatalmazások alapján az országos parancsnok kiadta a fogvatartottak elhelyezésének, ellátásának, a letét kezelésének és egyéb pénzügyi rendelkezések végrehajtásának eljárási szabályairól szóló 1-1/40/1999. OP intézkedést.

A fogvatartottak letéti számláin kezelt pénzösszegekkel az intézetek nem rendelkezhetnek szabadon, azt saját működési vagy egyéb céljaikra nem használhatják fel.

A fogvatartottak letéti számláin lévő pénzeszközökkel kapcsolatos tranzakciókat az intézet a fogvatartott által adott írásbeli felhatalmazás alapján a hatályos belső intézkedések szerint hatja végre.

A letéti őrzésbe vett pénzeszközökre vonatkozóan a Ptk. szabályai az irányadóak.

A letétbe helyezett fogvatartotti pénzeszközök az intézet mérlegében az alábbiak szerint jelennek meg:

A letéti őrzésbe vett pénzeszközök analitikus nyilvántartására és adatkezelésére vonatkozóan a számviteli alapelvek alkalmazandóak.

A fogvatartottak munkadíjára tervezett összeget az intézet személyi juttatási előirányzatának költségvetési tervezésénél kell figyelembe venni.

A fogvatartottak foglalkoztatása után járó munkadíj elszámolását, számfejtését, valamint a fogvatartott letéti számlájára történő utalást az általános munkajogi szabályokban meghatározottak alapján kell végrehajtani. .

A fogvatartotti munkadíjak számfejtésére vonatkozóan az országos parancsnok - a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendeletben kapott felhatalmazás alapján - évente külön OP intézkedést ad ki.

A fogvatartottak munkaidejének nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatást a fogvatartottak munkáltatásának eljárási szabályairól szóló 1-1/17/1999 OP intézkedés szabályozza.

A nyugdíjjogosult fogvatartottak nyugdíj- és egyéb pénzelszámolásával kapcsolatban a hatályos nyugdíjügyi jogszabályok az irányadóak.

A fogvatartottakkal szemben bármilyen jogcímen fennálló intézeti követelések értékelésének szabályait a bv szervek saját értékelési szabályzatukban rögzítik. A számviteli nyilvántartásban értékvesztésként elszámolt fogvatartotti behajthatatlan követelésekről külön analitikus nyilvántartás vezetése kötelező. A fogvatartott újbóli befogadása esetén az így nyilvántartott követelés behajtására a bv. szervnek intézkednie kell.


4.  Pályázati támogatásokra vonatkozó gazdálkodási szabályok

Pályázati tevékenység jelen szabályzat keretében: minden olyan tevékenység, amely során bv. költségvetési szerv


4.1.  Felelősségek és hatáskörök

A bv. szervezet pályázatkezelési rendje decentralizált, az egyes bv. intézetek, intézmények vezetői saját hatáskörben jogosultak eljárni.

A BvOP Stratégiai Elemzési és Tervezési Főosztálya pályázatokkal kapcsolatos feladatai:

A pályázati támogatások kapcsán a BvOP Stratégiai Elemzési és Tervezési Főosztálya tájékoztatási és koordinációs szerepet tölt be, munkája kiterjed a pályázatok életciklusát felölelő monitoringra, emellett szerepe főként a pályázatok előkészítésében hangsúlyos. A megvalósítás időszakában az érintett szakterületek szerepe és a gazdálkodási terület válik meghatározóvá.

A büntetés-végrehajtás jelentési és adatszolgáltatási rendszeréről szóló OP intézkedés előírja a bv. intézetek, intézmények pályázati tevékenységére vonatkozó jelentéstétel kötelezettségét. A jelentéstétel a BvOP Stratégiai Elemzési és Tervezési Főosztálya számára e-mailen történik, folyamatosan - indokoltság szerint, illetőleg a Főosztály által megadott határidőre.
Emellett ugyanezen OP intézkedés előírja, hogy a bv. intézetek, intézmények éves jelentésükben is számoljanak be pályázati tevékenységük tartalmáról, helyzetéről.

A pénzügyi források, a likviditás megfelelő biztosítása érdekében:

A pályázatokat teljes terjedelemben, mellékletekkel is ellátva, elektronikus változatban kell leadni a BvOP Stratégiai Elemzési és Tervezési Főosztályán.

A kiadások csökkentése érdekében a bv. költségvetési szervek vezetői kiemelt figyelemmel kell kísérjék az energiaracionalizálásra kiírt pályázatokat.

A szakmailag és pénzügyileg megfelelő eljárásrend biztosítása, a szabályszerű megvalósítás a pályázat teljes életciklusa során - beleértve a standard ügymeneti rendtől speciális okokból bekövetkező eltérések megfelelő kezelését - a pályázatért felelős bv. intézet, intézmény vezetőjének feladata és felelőssége.

Kiemelt, központi pályázatok esetében (melyek a bv. szervezetet átfogó, több intézetet érintő, központilag, a BvOP által összefogott, menedzselt projektek) részletes Projektalapító Dokumentum (PAD) is készül, mely szabályozza a pályázati folyamatban, a megvalósításban résztvevő szereplők feladat- és hatáskörét, felelősségét.


4.2.  Pályázatok benyújtásának és megvalósításának általános szabályai

A bv. költségvetési szervek munkatársainak joga - a vonatkozó jogszabályok, a jelen és más bv. szabályzatok keretei között - pályázatokon részt venni, ha a következő feltételeknek eleget tesznek:

A PPP konstrukcióban üzemelő büntetés-végrehajtási intézetek csak akkor vehetnek részt a BvOP által meghirdetett, koordinált pályázaton, illetve csak akkor vehetnek részt saját bonyolításban pályázaton, ha a pályázat tárgya kívül esik a magán-üzemeltető szerződésben vállalt kötelezettségein, azokat nem érinti.

A pályázatok tervezésekor kötelező megjelölni a pályázat kapcsán felmerülő költségek teljes körét.

A pályázathoz kapcsolódó adatszolgáltatás és nyilatkozattétel a pályázó kötelezettsége és felelőssége. A bv. szervezetre vonatkozó adatok és nyilatkozatok köre, forrása és tartalma kapcsán a pályázó bv. intézet, intézmény köteles egyeztetni a BvOP Stratégiai Elemzési és Tervezési Főosztályával, s annak iránymutatása szerint eljárni.

Minden beadandó pályázatnál - amennyiben hiánypótlási feladatok már a pályázat beadásakor ismertek, akkor is - kötelező betartani a jognyilatkozat tételhez kapcsolódó valamennyi aláírási és ellenjegyzési hatályos előírást.

Azon pályázatok esetében, amelyek konzorcium létrehozását írják elő, kötelező a Konzorciumi Megállapodást is a vonatkozó aláírási és ellenjegyzési szabályokat betartva elkészíteni.

Hasonlóképpen kell eljárni a pályázati szerződéskötés, szerződés-módosítás, illetőleg a pályázat megvalósítása során felmerülő beszámolók és elszámolások, valamint a pályázat zárását követő adatszolgáltatások esetén.

Nyertes, szerződéssel rendelkező projekteknél eredménytelen (meghiúsult) vagy részlegesen eredményes teljesítés esetében a pályázónak / felelős bv. intézet, intézmény vezetőjének az okokról összefoglalót kell készíteni, s ezen összefoglalót a BvOP Stratégiai Elemzési és Tervezési Főosztályának be kell nyújtania a teljesítésben bekövetkező elmaradások észlelését követően 2 munkanapon belül. Az összefoglalónak ki kell térni az esetleges visszafizetési kötelezettség teljesítésének tervezett forrására is.

A pályázatért felelős bv. költségvetési szerv vezetőjének felelőssége a pályázatot érintő kockázatok rendszeres értékelése, szükség szerint intézkedések kezdeményezése.


4.3.  Pályázatok nyilvántartása, elszámolása gazdálkodási szempontból

A pályázatok nyilvántartására, elszámolására, felelősségi és hatásköri rendjére vonatkozóan - gazdálkodási szempontból - az általános számviteli szabályok érvényesek.
A pályázatok számviteli elszámolását, nyilvántartását a KGR Forrás rendszerben kell megvalósítani. Az adott pályázati konstrukció sajátos szabályait be kell tartani az elszámolás során - az
elkülönített nyilvántartás mindenkori biztosításával.

Az általános költségek elszámolásakor mindenkor az adott pályázati konstrukció egyedi szabályai szerint kell eljárni, ennek figyelemmel kísérése a pályázó felelőssége.

Központi pályázatoknál egyedi ügyletkód jelenik meg a számlatükörben, s ez központilag kerül felvételre.
A
mennyiben a központilag menedzselt pályázatból a bv. intézet, intézmény számára forrásátadás történik, akkor az intézet, intézmény köteles a forrás felhasználását az adott pályázathoz kapcsolódó pénzforráskódon rögzíteni.

Intézeti szintű pályázatok esetében a bv. költségvetési szerv a támogatás elnyerését követően köteles jelezni a BvOP Közgazdasági Főosztálya számára a pályázat elindítását, valamint az elkülönített könyvelés megvalósítása érdekében pénzforráskód megnyitását kell kezdeményeznie.
Az összes pályázattal kapcsolatos pénzmozgást
az intézet köteles a fentiek szerint létrehozott pénzforráskódon nyilvántartani.


4.4.  A kincstári számlanyitás rendje

A Kincstár nyit önálló számlát a pályázat pénzügyeinek nyilvántartására.

A pályázati forrás elnyeréséről megérkező hivatalos értesítést a bv. intézet, intézmény köteles továbbítani a BvOP Közgazdasági Főosztályára. A BvOP Közgazdasági Főosztálya ezt követően jelzi ezt a Fejezet felé. A Belügyminisztérium illetékes szakterületeinek jóváhagyását és eljárását követően a Kincstár megnyitja az új számlát.

Lényeges, hogy a bv. intézeti, intézményi Pénzkezelési Szabályzatba fel kell venni az új számlát, majd szervezeti szinten érvényesíteni, illetőleg szükség szerint szabályozni kell a kapcsolódó kötelezettségvállalási jogosultságokat és felelősségeket.

A pályázat szakmai tartalma függvényében a különböző szakterületekre beérkező számlák befogadásában, kezelésében meg kell jelenjen a kijelölt pályázati referens felelőssége.


5.  Önállóan működő költségvetési szervek gazdálkodásának keretszabályai

A bv. költségvetési szervek a feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerint - a szakmai feladatellátás önállósága mellett - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési vagy önállóan működő költségvetési szervek lehetnek.

A költségvetési szervet a fentiek szerint az alapító (irányító) szervnek - az alaptevékenysége jellegére, valamint közvetlen szellemi támogató és fizikai (technikai) segítő feladat-ellátási igényére, a vezető felelősségére, a szervezet méretére (létszám, kiadás, vagyon), méretgazdaságosságára és struktúrájára, teljesítményére, forrásszerkezetére figyelemmel - kell besorolnia.

Az önállóan működő költségvetési szerv elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. A szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik; ezen kívül egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is - e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül - elláthat.

Az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait az irányító szerv által kijelölt költségvetési szerv látja el azzal, hogy az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretei terhére kötelezettséget vállalhat és igazolja annak szakmai teljesítését.

A bv. szervezet költségvetési szerveinek besorolását jelen Szabályzat II. fejezete tartalmazza.

A bv. szervezeten belül önállóan működő költségvetési szervek:

Az önállóan működő költségvetési szervek költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfelek, költségvetés és beszámoló készítésére kötelezettek. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv az irányító szervvel előzetesen egyeztetett éves költségvetést készít. Ez magában foglalja azon önállóan működő költségvetési szerv költségvetési kiadási keretének, létszámkeretének és egyes bevételeinek (a továbbiakban együtt: költségvetési keret) tervezését, amelyre az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet az irányító szerv kijelölte.

Az önállóan működő költségvetési szerv éves költségvetési kerete

Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv beszámolója elkülönítve magában foglalja a hozzá rendelt önállóan működő költségvetési szerv beszámolóját is.

A gazdálkodási adminisztráció és egyéb támogató tevékenységek esetében az önállóan működő, valamint az önállóan működő és gazdálkodó bv. szerv közötti munkamegosztást Munkamegosztási Megállapodás szabályozza részletesen.
A Munkamegosztási Megállapodásokkal jelen Szabályzat II. fejezete foglalkozik.

A gazdálkodás folyamatainál emellett figyelembe kell venni a helyi kötelezettségvállalási szabályozás tételes rendelkezéseit.

Az önállóan működő költségvetési szerv

  1. az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben,

  2. egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően

rendelkezik.

Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által az önállóan működő költségvetési szerv számára ellátott támogató feladatok (így: a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a költségvetési szerv vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok) fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében és analitikus nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel.

Az önállóan működő költségvetési szerv a számára a saját költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásáért a jogszabályi előírásoknak megfelelően felel, ezen felül köteles feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodni, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére a megállapított előirányzatok gazdaságos, hatékony és takarékos felhasználását.

A fentiek be nem tartása esetén az irányító szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, korlátozhatja, illetve elrendelheti a munkamegosztási megállapodás módosítását.


6.  PPP rendszerben üzemelő büntetés-végrehajtási intézetek gazdálkodásának sajátos szabályai

A PPP konstrukcióban üzemelő bv. intézetek gazdálkodásának sajátos szabályait

  1. az adott intézeti PPP szerződés,

  2. valamint a PPP módszerrel üzemelő bv. intézetek működésének szakmai teljesítés-igazolási rendjének szabályozásáról szóló 1-1/53/2009. OP intézkedés adja meg.

A PPP konstrukcióban üzemelő bv. intézetek

A PPP kiadásokhoz kapcsolódó előirányzatok felhasználásáról a BvOP Közgazdasági Főosztálya a felügyeleti szerv előírásai szerint rendszeres időközönként elszámol.


7.  A közbeszerzési eljárások fedezetének biztosítása

Az Áht. 51. §-ának megfelelően a bv. szervezet szervei a költségvetési támogatások felhasználását - ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak - közbeszerzés alkalmazásához kell kötni.
A költségvetési támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjét előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási igény elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a támogató annak megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként.

A bv. szervezet szervei kötelesek a közbeszerzési eljárással összehangoltan biztosítani a szükséges forrásaik rendelkezésre állását.
A szervezet közbeszerzési eljárást csak megfelelő pénzügyi fedezet ütemezett rendelkezésre állása esetén indíthat.

A fentieket kell alkalmazni azon beszerzésekre , amelyek esetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 9. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján nem kerül sor közbeszerzési eljárás lefolytatására (így pl. ország biztonsági érdeke stb. miatt).

A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 4. §-a értelmében a közbeszerzést megvalósítani kívánó bv. szerv az általa szükségesnek tartott közbeszerzési eljárás lefolytatása érdekében a megindítást megelőzően legalább 15 munkanappal előterjesztést köteles a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak benyújtani, melyhez mellékelni kell az előkészített, a közbeszerzési törvény és a hirdetmény-minták szerinti minden elemet tartalmazó, következő közbeszerzési dokumentumokat:

  1. ajánlat(tétel)i/részvételi felhívás és dokumentáció, két szakaszból álló eljárásban mindkét szakasz tekintetében,

  2. időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetén az a) pontban foglaltak mellett az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt is,

  3. előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetén az előminősítési hirdetményt is, ilyen esetben a részvételi és ajánlattételi felhívásokat és dokumentációkat csak a konkrét közbeszerzési eljárás megkezdése előtt kell megküldeni,

  4. dinamikus beszerzési rendszer iratait,

  5. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének küldendő indokolást,

  6. a keretmegállapodásos eljárás második szakaszát kezdeményező iratot.

A közbeszerzést megvalósítani kívánó bv. szerv a közbeszerzés fedezeteként általa meghatározott ellenértékről - a keretmegállapodásos eljárás első részének esetét kivéve - fedezetigazolást köteles csatolni az előterjesztéshez. Fedezetigazolás nélkül a közbeszerzési eljárás megindítása nem hagyható jóvá.


8.  Előirányzat készpénzben történő felhasználása

A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv készpénzt vehet fel a házipénztárába az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben. A házipénztárból elszámolási kötelezettséggel felvett készpénzelőleggel a készpénzt felvevőnek el kell számolnia a költségvetési szerv belső szabályzatában meghatározott módon.

Minden bv. költségvetési szerv ezen szabályozás figyelembe vételével kell, hogy kialakítsa saját Pénzkezelési Szabályzatát.

A büntetés-végrehajtási szervnél valuta pénztárt csak a BvOP üzemeltet. Valamennyi intézet az engedélyezett külföldi kiküldetéseihez kapcsolódó költségeit a BvOP valuta pénztárában számolja el. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó eljárásrendet, költségelszámolást a hatályos OP intézkedés tartalmazza.


9.  A kincstári biztos

A Költségvetési (fő)felügyelőre, kincstári biztosra vonatkozó előírásokat az Áht. 71. §-a, valamint az Ávr. 116-118. §-ai tartalmazzák.


10.  Szakfeladatrend kezelése a gazdálkodásban

A bv. szervek tevékenységeinek megjelölésére a szakfeladatrend szerinti besorolását kell alkalmazni, melyet az 56/2011 (XII.31.) NGM rendelet szabályoz.

A bv. költségvetési szervek részére a KGR Forrás rendszerben minden szakfeladathoz rögzíteni kell az előirányzatot és a tejesítést, az ezekhez kapcsolódó kiadásokat és bevételeket.

Azon kiadásoknál, amelyeknél nem lehet meghatározni pontosan, hogy mely szakfeladathoz tartozó költség, lehetőség van egy általános szakfeladat használatára (682). Negyedévente erről a szakfeladatról, a kiadások létszám arányos költségfelosztással kerülnek a megfelelő tevékenységre.

A féléves és éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez szükséges az adott kiadási és a hozzá tartozó bevételi szakfeladatokon szereplő összegeket rendezni, összhangba hozni.

A költségvetés tervezése és az éves beszámolás alkalmával a 21, 22 és 37 számú űrlapok kitöltésével kell a szakfeladatokra tervezett, illetve elszámolt kiadásokat és bevételeket bemutatni. Adott szakfeladaton csak annyi vagy kevesebb teljesítés számolható el, amennyi tervezésre került.

A bv. intézetek által kötelezően alkalmazandó szakfeladatok az alábbiak:

A bv. intézmények által működési körüknek megfelelően alkalmazott szakfeladatok az alábbiak:

A BvOP által alkalmazott szakfeladatok az alábbiak:

Fentieken kívül minden bv. intézet, intézmény saját hatáskörben döntheti el, hogy mely szakfeladatokat kívánja még alkalmazni.


11.  További sajátos gazdálkodási feladatok

Az ajándékozás, ajándékok és adományok elfogadása mint sajátos gazdálkodási feladatok kapcsán a bv. költségvetési szervek a Belügyminisztérium hatályos szabályozása(i) szerint kötelesek eljárni.

A személyi állomány részére adható természetbeni juttatás az adott bv. szerv költségvetési kereteinek figyelembe vételével, a helyi reprezentációs kiadások terhére tervezhető és számolható el.



VII.
Adatkezelés

E fejezet alkalmazásakor elsődlegesen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) előírásai szerint kell eljárni.


1.  Adatszolgáltatás rendje

Az adatszolgáltatások jelen Szabályzatban szabályozott rendje

gazdasági, gazdálkodási vonatkozású adatszolgáltatásokra vonatkozik.

Az adatszolgáltatásokat az adott adatszolgáltatási típusra vonatkozó

A büntetés-végrehajtás jelentési és adatszolgáltatási rendszeréről szóló. OP intézkedés kiindulópontként szolgál az adatkezelés kapcsán.

A főbb gazdálkodási folyamatokkal (így pl. a költségvetés tervezéssel, előirányzat-kezeléssel, időközi jelentésekkel, beszámolással, maradvány-elszámolással) kapcsolatos speciális adatszolgáltatások rendjét jelen Szabályzat III. fejezete szabályozza.
A humán gazdálkodással kapcsolatos speciális adatszolgáltatások rendjét jelen Szabályzat IV. fejezete szabályozza.
A vagyonelemekkel kapcsolatos speciális adatszolgáltatások rendjét jelen Szabályzat V. fejezete szabályozza.
A sajátos gazdálkodási szabályok által érintett tételekkel (pl. pályázatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, több év előirányzatait érintő kötelezettségvállalásokkal) kapcsolatos speciális adatszolgáltatások rendjét jelen Szabályzat VI. fejezete szabályozza.

Ha jogszabály, vagyonkezelői szerződés, a miniszter, az országos parancsnok, helyettesei és - szakterületüket érintően - a főosztályvezetők másképpen nem rendelkeznek, a bv. költségvetési szervek jelentési és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséért az adott szervezet vezetője felelős.


2.  Közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje

A bv. költségvetési szervek kezelésében lévő közérdekű adatok megismerésére irányuló igénynek való megfelelés eljárási szabályait a köztulajdon használatának nyilvánosságáról szóló OP intézkedés szabályozza.



Tartalomjegyzék

I.  Általános rendelkezések
      1.  A szabályzat célja
      2.  A szabályzat hatálya
      3.  Vonatkozó jogszabályok, jogi normák, szabályozások
      4.  Kapcsolat a bv. szervezet belső kontroll mechanizmusaival

II.  A bv. szervezet költségvetési szerveinek besorolása, az alapításra, átalakításra, megszüntetésre vonatkozó szabályok, a költségvetési szervek tevékenysége
      1.  Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
      2.  Büntetés-végrehajtási intézetek
      3.  Büntetés-végrehajtási intézmények
      4.  Munkamegosztás és felelősségvállalás rendje

III.  Gazdálkodási folyamatok szabályozása
      1.  Költségvetés tervezés
      2.  Költségvetés tervezés folyamata
      3.  Előirányzat kezelés
      4.  Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés
      5.  Időközi jelentések, beszámolás
      6.  Maradvány-elszámolás

IV.  Humán gazdálkodás szabályozása
      1.  Létszám- és bérgazdálkodás
      2.  Juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások
      3.  Illetményszámfejtés
      4.  Pénztári ellátások, TB ellátások

V.  Vagyonelemekkel történő gazdálkodás szabályozása
      1.  Vagyonkezelés, ingatlangazdálkodás
      2.  Vagyontárgyak rendszeresítése, használatba vétele, használatból való kivonása
      3.  Beruházások, vagyontárgyak felújítása
      4.  Helyiségek és berendezések használati szabályai
      5.  Vagyonelemeket érintő nyilvántartások, adatszolgáltatások
      6.  A vagyonelemeket érintő további technikai, ellátási szabályozások

VI.  Sajátos gazdálkodási szabályok
      1.  Fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása
      2.  Több év előirányzatait érintő kötelezettségvállalások
      3.  A fogvatartottakkal kapcsolatos pénzügyi feladatok szabályai
      4.  Pályázati támogatásokra vonatkozó gazdálkodási szabályok
      5.  Önállóan működő költségvetési szervek gazdálkodásának keretszabályai
      6.  PPP rendszerben üzemelő büntetés-végrehajtási intézetek gazdálkodásának sajátos szabályai
      7.  A közbeszerzési eljárások fedezetének biztosítása
      8.  Előirányzat készpénzben történő felhasználása
      9.  A kincstári biztos
      10.  Szakfeladatrend kezelése a gazdálkodásban
      11.  További sajátos gazdálkodási feladatok

VII.  Adatkezelés
      1.  Adatszolgáltatás rendje
      2.  Közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje

Tartalomjegyzék



A Szabályzat függelékei

Mellékletek:

  1. számú függelék:  Alapvető jogszabályok, szabályozások

  2. számú függelék:  Bv. intézetek, intézmények besorolása

  3. számú függelék:  Munkamegosztási megállapodás (minta)

  4. számú függelék:  Adatlap az éves intézményi költségvetési előirányzatok levezetéséhez

  5. számú függelék:  Nyilatkozat elemi költségvetés egyezőségéről

  6. számú függelék:  Adatszolgáltatás az intézet/intézmény elismert tartozás és követelés állományáról

  7. számú függelék:  Adatszolgáltatás az intézet / intézmény bv. gazdasági társaságokkal szembeni elismert tartozás és követelés állományáról

  8. számú függelék:  Előirányzat analitika

  9. számú függelék:  Tájékoztatás előirányzat-módosításról

  10. számú függelék:  Nyilatkozat a belső kontroll rendszerek működtetéséről

  11. számú függelék:  Nyilatkozat éves költségvetési beszámoló, IV. negyedéves időközi mérlegjelentés és az ezeket alátámasztó főkönyvi kivonat, valamint a beszámolóhoz kapcsolódó adatszolgáltatások egyezőségéről

  12. számú függelék:  Nyilatkozat mérleg tételes leltárral történő alátámasztásáról

  13. számú függelék:  Nyilatkozat a létszámadatok egyeztetéséről

  14. számú függelék:  Alaptevékenység előirányzat-maradványának elszámolása

  15. számú függelék:  Vagyonelemekre vonatkozó további bv. szabályok