A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának
1-1/28/2012. (IV.20.) OP

i n t é z k e d é s e

az egyenruházati, a munka- és védőruházati alapellátási normák kiadásáról
valamint az egyenruha-ellátásra jogosult állomány
ruházati és öltözködési szabályzatáról

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. tv. 4.§ (2) c) és h) pontja alapján - figyelemmel a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatától, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati,- fegyverzeti-, kényszerítőeszköz és világítástechnikai felszereléséről szóló 71/2011. (XII. 31.) BM rendelet (továbbiakban: BM rendelet) 51. § -ára a büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszeresített egyenruházati, munka- és védőruházati alapellátási normáinak meghatározására az alábbiak szerint

i n t é z k e d e m:

I. Általános rendelkezések

1.  Az intézkedés hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú (továbbiakban igényjogosult) tagjaira, munka- és védőruha tekintetében pedig a közalkalmazotti állományú tagjaira is.

2.  Az igényjogosult - a rendszeresítésre tervezett termékeknek, valamint cikkeknek csapatpróba keretében történő próbahasználatát kivéve - csak rendszeresített, a szolgálati feladataihoz igazodó egyenruházati terméket és felszerelési cikket viselhet.
A megszüntetett vagy a rendszeresítettől eltérő egyenruházati termékeknek vagy felszerelési cikkeknek egyenruhaként, valamint egyenruhán való viselése, továbbá a ruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a rendszeresítettől bármilyen eltérést okozó megváltoztatása és átalakítása nem megengedett. Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek hivatásos használatból történő kivonása esetén polgári célra történő további felhasználása tilos.

3.  Vezetői norma tekintetében a *-gal jelölt termékekre (kistársasági öltözet) jogosultak:

  1. országos parancsnok és helyettesei, tábornoki állomány

Vezetői normára (*-gal nem jelölt termékek) jogosultak köre:

  1. országos parancsnok

  2. országos parancsnok helyettesei

  3. országos parancsnokság főosztályvezetői

  4. intézetek parancsnokai és helyetteseik

  5. intézmények igazgatói, főigazgató főorvosai és helyetteseik

  6. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási tanszék vezetője

  7. gazdasági társaságok ügyvezető igazgatói és helyetteseik

  8. Bv. szervezet Oktatási Központ igazgatója és helyettese

Egyenruhás norma:

Vegyes ruhás norma:

4.  A ruházati termékek és felszerelési cikkek meglétét, valamint az öltözködési előírások betartását az igényjogosultak szolgálati elöljárója rendszeresen ellenőrzi, azok folyamatos utánpótlását az igényjogosult és a ruházati szakterület végzi.
A ruházati szemlét évente legalább két alkalommal, a ruházati utánpótlási ellátmány kifizetését megelőzően (április hónapban) és a harmadik negyedévben (szeptember hónapban) kell tartani az igényjogosult személyi állomány öltözetének ellenőrzése érdekében. A ruházati szemlék végrehajtásának határideje: az első szemle tárgyév április 30. a második szemle tárgyév szeptember 30. A ruházati szemle megtartására és a szemle során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére az állományilletékes parancsnok intézkedik. A szemléről az OP Műszaki és Ellátási Főosztály felé történő jelentés készítésének határideje május 15. illetve november 15.
A ruházati szemle kiterjed az igényjogosultak ruházati termékeire és felszerelési cikkeire (beleértve azokat a ruházati termékeket és felszerelési cikkeket is, amelyeket az ellenőrzéskor nem visel), illetve munka- és védőruházat valamint a riadócsomag hiánytalan meglétére.
Amennyiben a jogosult ruházati termékeit és felszerelési cikkeit, illetve munka- és védőruházatát valamint a riadócsomagját nem tudja hiánytalanul bemutatni, vagy azok viselésre (fogyasztásra) nem alkalmasak, köteles a normában meghatározott mennyiséget a ruházati utánpótlási ellátmány terhére (riadócsomag cikkeit saját költségére) megvásárolni.

5.  Az igényjogosult felelős a részére kiadott, valamint az általa vásárolt egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megőrzéséért, rendeltetésszerű használatáért, állagmegóvásáért. Az egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket egyenruha jellegüktől megfosztva [karjelvényt, állományjelzést, gombot, vállszalagot, váll-lapot, parolit, feliratot, valamint paszpólozást (a továbbiakban együtt: kiegészítők) eltávolítva] sem viselheti polgári öltözetként. Polgári személy részére sem az egyenruhát, sem a kiegészítőket nem ajándékozhatja el és nem értékesítheti, továbbá a használatra kiadott, valamint biztosított ruházati termékeket és felszerelési cikkeket - a testhez igazítást kivéve - nem alakíthatja át.

6. Az igényjogosult a ruházati normákban meghatározott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzéséhez alapellátási egyenruházati ellátmányban, ezt követően évente ruházati utánpótlási ellátmányban részesül.
Az alapellátási egyenruházati ellátmány az egyenruházati felszereltség megalapozását, a ruházati utánpótlási ellátmány pedig az elhasználódott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek pótlását, a központilag, továbbá az állományilletékes parancsnok által elrendelt, valamint a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megvásárlását szolgálja.
Az egyenruhás, a vegyes ruhás normába sorolt állomány az egyenruházati utánpótlási kötelezettségének teljesítése után a ruházati utánpótlási ellátmány terhére az 1. számú melléklet szerinti polgári ruházati termékeket is vásárolhat.
Az igényjogosult az alapellátási egyenruházati ellátmányból és a ruházati utánpótlási ellátmányból, az Országos Parancsnokság Központi Anyagraktárából szerzi be az alapellátási normában meghatározott termékeket és cikkeket, gondoskodik az elhasználódott és szolgálatban már nem viselhető alapellátási termékek és cikkek utánpótlásáról. Az új és a használt ruha értékesítés is kizárólag a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság Központi Anyagraktárán (továbbiakban: KAR) keresztül történhet. A KAR által kiállított számla elszámolható a ruházati utánpótlási illetmény terhére.

7.  A ruházati alap- és utánpótlási ellátmány - készpénzben kifizetett részének - felhasználását igazoló számlával az igényjogosultnak tárgyév október 31-ig kell elszámolni. Amennyiben az időarányos ruházati utánpótlási ellátmány kifizetésére tárgyév október 1. és december 1. között kerül sor, az igényjogosultnak a kifizetett összeggel 30 napon belül el kell számolnia. Amennyiben az igényjogosult részére történő kifizetés dátuma december hónapra esik, tájékoztatni kell az igényjogosultat a tárgyévben történő elszámolási kötelezettségéről.
Az adott naptári évre szóló számlát annak a bv. szervnek a nevére és címére kell kiállíttatni, amelyik az ellátmányt folyósította.
A ruházati utánpótlási ellátmány terhére számla ellenében elszámolható az 1. számú mellékletben meghatározott rendszeresített egyenruházati termék és polgári ruházati termék. A vásárolt ruházat értékét a ruházati utánpótlási illetményből levonni TILOS.
A számlát elszámolás céljából a ruházati utánpótlási ellátmányt biztosító bv. szerv anyagi-pénzügyi szolgálatához kell benyújtani. Ha az igényjogosult a ruházati utánpótlási ellátmánnyal nem vagy csak részben számol el, a ruházati utánpótlási ellátmányt biztosító bv. szerv a számla benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 30 napon belül értesíti az illetményt folyósító szervet az igényjogosultnak az elszámolás után fennálló adó- és járulékfizetési kötelezettségéről. Adó- és járulékfizetési kötelezettség fennmaradása esetén az illetményfolyósító szerv gondoskodik a megfizetendő adó és járulék, következő havi illetményből történő levonásáról.

8.  Az igényjogosultak részére az alapellátási egyenruházati ellátmány és a ruházati utánpótlási ellátmány megállapítását és kifizetését az igényjogosult szolgálati helye szerint illetékes gazdasági szervezeti egység végzi. Az intézetek ruházati szakterülete:

  1. kapcsolatot tart fenn a KAR-ral az igényjogosultak (új felszerelők, véglegesítettek) ellátása érdekében;

  2. elkészíti a 2. számú melléklet szerinti Megbízó levél és a 3. számú melléklet szerinti Felszerelő bejelentő lap nyomtatványokat.

  3. vezeti a ruházati könyveket

Alapellátáskor és alapellátás-kiegészítés során az igényjogosultak részére konfekcionált termékeket (természetbeni ellátás) kell biztosítani. A méretes ruházatok, valamint lábbelik beszerzési ára csak azokra a termékekre és cikkekre fizethető ki, amelyekből az igényjogosult méretére konfekcionált kivitelű nem áll rendelkezésre. A méretfelvétel az Intézetnél vagy a gyártónál történik, majd ezt követően a méretfelvételi lapot az OP Műszaki és Ellátási Főosztályára meg kell küldeni a megrendelés érdekében. Egyedi méret esetén, a gyártóhoz történő kétszeri utazás szolgálati útnak minősül, melyet az Intézetnek biztosítani kell. A kész termék beérkezését követően a KAR-ban lehetséges az átvétel.
Az alapellátás és alapellátás-kiegészítés keretében az igényjogosult részére - megfelelő méret esetén - a szerv raktári készletében lévő I. osztályú vagy használt ruházati termék is biztosítható. Használt ruházati termék kiadása esetén, az igényjogosult részére az osztályozási értékkülönbözetet (50%) jóvá kell írni. A felszerelési cikkek - az osztályozási értékkülönbözet egyidejű jóváírásával - az önálló szerv használt készletéből is kiadhatók. Az így jóváírt összeget az utánpótlási ellátmány kifizetésével együtt kell kifizetni. Elszámolását a 7. pontban leírtak szerint kell végrehajtani. Az újonnan rendszeresített vagy központilag, valamint az önálló szerv vezetője által elrendelt egyenruházat megvásárlása a ruházati utánpótlási ellátmány terhére történhet. Ha áthelyezés esetén az igényjogosult állomáshelye megváltozik és az igényjogosult által megrendelt méretes ruházati termék elkészítéséhez a munkát vállaló egység már hozzákezdett, akkor az átalakítást annak az egységnek kell befejezni, amelyik az átalakítást megkezdte. Az áthelyezett igényjogosult részére lehetővé kell tenni, hogy az új állomáshelyéről a ruhapróbák, illetve az elkészült cikkek átvétele érdekében elutazhasson, amely út szolgálati útnak minősül. Átminősítés esetén (pl. vegyes ruhás normából - egyenruhás normába) a felszerelés kiegészítés állományparancs alapján történhet. A továbbiakban ugyanaz az eljárás, mint az alapellátás esetében.

9.  Az igényjogosultak alapellátási normába való besorolása a szolgálati beosztás alapján történik. A ruházati normába történő besorolásról mindig az érvényes állománytábla alapján kell határozni. Eltérő beosztásban történő foglalkoztatás esetében a ruházati normába történő besorolásról az állományilletékes parancsnok határoz. A ruházati normába történő besorolásról, átsorolásról, átminősítésről az állományilletékes parancsnok állományparancsban intézkedik. A parancs egy példányát a ruházati szakterület részére meg kell küldeni.
Az alapellátást az állományparancs alapján kell kiadni. Ettől eltérni csak az állományilletékes parancsnok írásbeli engedélye alapján lehet (pl. takarékossági megfontolásból az egyenruhás normába kinevezettet, ha felszereléskor már ismert, hogy rövid időn belül vegyes vagy polgári ruhás normába kerül, e normák alapján is fel lehet szerelni). Az alapellátásra való igényjogosultság kezdő időpontja az új kinevezés esetén az állományparancsban meghatározott időpont. Az alapellátás kiadásának terhelési időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja.

Teljes alapellátásra igényjogosult:

  1. új felvétel esetén a hivatásos állományba kinevezett, valamint

  2. az az áthelyezett, aki a fogadó szervnél rendszerben lévő egyik ruházati termékkel sem került előzőleg ellátásra.

A teljes alapellátásra igényjogosult, a terhelés időpontjától számított 12 hónapon belül a 4. számú melléklet szerinti csökkentett alapellátási normában részesül. Az alapellátás kiegészítést a 12. hónap letöltését követően kell biztosítani az 5. számú melléklet szerint. Az ettől való eltérésre az önálló szerv vezetőjének írásos engedélye alapján kerülhet sor.

10. Alapellátás-kiegészítésre igényjogosult:

Az alapellátás-kiegészítésben részesülők a tárgyévben kifizetett ruházati utánpótlási ellátmány időarányos összegére jogosultak.
Az igényjogosult előléptetésével kapcsolatos átszerelési (átvarratási) költség az igényjogosultat terheli. Rendfokozati jelzések (hímzett rendfokozati jelzés, paroli, tépőzáras rendfokozati jelzés) esetében a ruházati szakterület a rendfokozati jelzéseket térítésmentesen kiadja (kicseréli), amennyiben a jogosult a régi rendfokozati jelzéseit tiszta, viselésre alkalmas állapotban a ruházati szakterület részére átadja. A normában meghatározott mennyiségnél több rendfokozati jelzés cseréjére nincs lehetőség. Amennyiben a jogosult a rendfokozati jelzéseket nem tudja átadni, vagy azok viselésre nem alkalmasak, köteles a normában meghatározott mennyiséget saját költségére megvásárolni. Amennyiben a normában meghatározott mennyiségnél a jogosult többre tart igényt, azt a saját költségén megvásárolhatja. Nem adható ki rendfokozati jelzés térítésmentesen azon jogosult részére, aki rendfokozatban visszavetésre került.

11. A teljes alapellátás terhelési időpontjától számított 12 hónapig ruházati utánpótlási ellátmány nem jár. Ezt követően a 13. hónap első napján a tárgyévre vonatkozó ruházati utánpótlási ellátmány december 31-ig járó időarányos részét, majd a továbbiakban évente január 1-jével az ellátmány teljes összegét kell jóváírni. A miniszter évente március 31-ig határozza meg a tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét, amelyről az önálló szerveknek értesíteni kell az igényjogosultat. A ruházati utánpótlási ellátmány pénzben kifizethető részét tárgyév június 30-ig kell kifizetni. Az ellátmány természetbeni részét tárgyév december 31-ig kell kiadni. A fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházati termékek és felszerelési cikkek finanszírozását a ruházati utánpótlási ellátmány terhére kell megoldani. Amennyiben a tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány forintösszegének a miniszteri utasításban meghatározott százalékát a természetbeni ellátásként meghatározott termékek és cikkek beszerzési ára meghaladja, úgy a különbözetet a következő évi ruházati utánpótlási ellátmány terhére túl ellátásként kell előjegyezni. A túl ellátásként előjegyzett összeget - a ruházati utánpótlási ellátmányt terhelő teljes kiegyenlítésig - minden évben az adott éves ruházati utánpótlási ellátmány külön utasításban meghatározott százalékával lehet csökkenteni. A szolgálati viszony megszűnésekor még ki nem fizetett ruházati utánpótlási ellátmányt a szolgálatban töltött időre pótlólag időarányosan biztosítani kell. Nem kell a szolgálati viszony megszűnésekor még ki nem fizetett ruházati utánpótlási ellátmányt a szolgálatban töltött időre pótlólag időarányosan biztosítani, ha a ruházati utánpótlási ellátmány folyósítása átmeneti jelleggel szünetelt. Ebben az esetben az ismételt szolgálatba állás hónapjának első napjától az év végéig esedékes ruházati utánpótlási ellátmányhányadot, az ismételt szolgálatba állás hónapjának első napjával szabad az igényjogosultnak jóváírni és kifizetni.

12. Illetmény nélküli szabadságon lévő személy, valamint a gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: gyes) részesülők - a gyes melletti újbóli munkába állást kivéve - ruházati utánpótlási ellátmányt a távollétük egész időtartamára nem kaphatnak. A távollét időtartamát - összevontan - egész hónapokban kell számítani, a töredék hónap nem vehető figyelembe.
A részükre előre kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre vonatkozóan a jogosultság nem áll fenn, túlellátásként kell előjegyezni, és a következő évi ruházati utánpótlási ellátmányból le kell vonni, illetve leszerelés esetén vissza kell téríttetni.
A szolgálati beosztásukból, vagy munkakörükből felfüggesztettek, továbbá az előzetes letartóztatásba helyezettek és a katonai fogdában letöltendő szabadságvesztésre ítéltek részére - függetlenül annak időtartamától - esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmányt vissza kell tartani. Amennyiben azok elmarasztalás nélkül újból korábbi beosztásukba visszahelyezésre kerülnek, a visszatartott ruházati utánpótlási ellátmányt ki kell adni.

Nem szünetel az ellátás azon igényjogosult részére:

  1. akit állományviszonya fenntartása mellett a Hszt. 43. §-ában és 44. §-ában meghatározottak szerint más szervhez vezényeltek vagy berendeltek,

  2. aki szülési szabadságát tölti, valamint

  3. aki betegállományban van.

13. A megrongálódott, megsemmisült vagy elveszett egyenruházati termékek és felszerelési cikkek pótlásából adódó kár megtérítése érdekében a hivatásos állomány kártérítési felelősségére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kártérítési felelősség szabályai szerint kell eljárni. Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megrongálódását, - a rendeltetésszerű használatból adódó elhasználódás kivételével - megsemmisülését, elvesztését az igényjogosultnak haladéktalanul írásban jelentenie kell a szolgálati elöljárójánál. A kártérítési felelősség megállapításától függetlenül intézkedni kell az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek javításáról, pótlásáról, amelynek a költségét az illetékes szakszolgálat előlegezi meg. Ha a kár bekövetkeztében a használó vagy harmadik személy vétkessége nem állapítható meg, a kárt az önálló szerv viseli. Az erre irányuló igényt külön jogszabályban foglaltak szerint kell elbírálni. Ha a kárért harmadik személy felel, a kár megtérítése iránt az állományilletékes parancsnok intézkedik. A kártérítés összegét a tisztítás, javítás címén teljesített tényleges kifizetés, pótlás szükségessége esetén a kár bekövetkezése előtti használhatósági foknak megfelelő érték alapján kell megállapítani.

14. Attól, akinek a szolgálati viszonya megszűnt, a kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket - sapkák, ingek, blúzok, lábbelik, téli ing, téli alsó és zoknik kivételével - azonnali hatállyal be kell vonni és azt az állomány további ellátására kell felhasználni. Vissza kell vonni továbbá azokat a termékeket, amelyeken a szolgálatteljesítés helye - nem eltávolítható módón - szerepel. A ruházati elszámolást a szolgálati viszony megszűnésekor hatályos ruházati normatáblázat, valamint a két éven belüli átminősítés figyelembevételével kell végrehajtani. A szolgálati jogviszony megszűnése esetén a tulajdonban meghagyott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket két évig meg kell őrizni. Két éven belül történt újbóli áthelyezés, átminősítés, illetve leszerelést követő ismételt állományba vétel esetén - amennyiben az állományparancs másképp nem rendelkezik - a tulajdonban meghagyott ruházati termékek és felszerelési cikkek helyett az önálló szerv költségvetését terhelően másik nem adható ki. Erről az érintetteket írásban kell tájékoztatni a 6. számú melléklet szerint. A leszerelők a szolgálati viszony megszűnése esetén, a tárgyévben kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányból csak a leszerelés vagy az azt megelőző felfüggesztés hónapjának végéig esedékes összegre igényjogosultak, ezért az ezen felüli részt kötelesek visszatéríteni.
A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyek egyenruha-viselésének jogosultságáról a nyugállományba helyezési állományparancs intézkedik. A nyugállományba helyezett csak a kistársasági egyenruházat viselésére jogosult, a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény nélkül.
A nyugállományba helyezett állomány egyenruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel történő elszámoltatása során fentieket figyelembe kell venni, a továbbiakban pedig a szolgálati viszony megszűnése esetén alkalmazandó eljárást kell alkalmazni.
Az elhunyt hivatásos személyek ruházati termékeire és felszerelési cikkeire - a málhazsák és speciális ruházati termékek kivételével - a szolgálati időre való tekintet nélkül az öröklési jog általános szabályai az irányadók. Az utolsó szolgálati évre jóváírt egész évi ruházati utánpótlási ellátmányt - amennyiben még nem került kifizetésre - az örökös részére ki kell fizetni, az azt terhelő adó megfizetése a ruházati utánpótlási ellátmányt folyósító szervet terheli. A kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre a jogosultság megszűnt, visszatéríttetni nem kell.
Annak az igényjogosultnak, aki a leadásra kötelezett ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel nem tud elszámolni, a cikkek tárgyévi terhelési és kártérítési ár forintértékének 50%-át kell visszafizetnie.

15. A ruházati alapellátásról és a ruházati utánpótlási ellátmányról egyénenként a 7. számú melléklet szerinti ruházati elszámolási könyvet kell vezetni, amelyet minden év december 31-ig le kell zárni. A ruházati elszámolási könyvet le kell zárni az igényjogosult szolgálati viszonyának megszűnésekor, továbbá olyan, az önálló szervek közötti áthelyezés esetén, amely az alapellátási normatípusok közötti átsorolással is együtt jár. A ruházati elszámolási könyvet a ruházatért felelős szakterület vezeti.
A rendszeres évi záráskor az elszámolás időpontjáig jóváírt és ki nem fizetett összegeket jóváírásként, az esetleges túlellátást, pedig terhelésként kell a következő évre átvinni.
Az igényjogosult más bv. szervhez történő áthelyezésekor a ruházati elszámolási könyvet - bizonylataival együtt - az új szerv gazdasági feladatait ellátó szervéhez 8 napon belül meg kell küldeni. Más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés esetén az áthelyezett részére kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányról és a tulajdonában hagyott ruházati termékek köréről a fogadó rendvédelmi szervnek elszámolást kell küldeni.
Az alapellátás, az alapellátás kiegészítés, az átszerelés és a ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának dokumentumait, továbbá készpénz kifizetés esetén az ezek összegével való elszámolás dokumentumait - a szolgálati jogviszony időtartama és azt követő 5 év alatt - a ruházati elszámolási könyvben meg kell őrizni.



II. A munka- és védőruházat ellátás rendszere és szabályai

1.  Az igényjogosultat és a közalkalmazotti állományt (továbbiakban: jogosultak) a hatályos normák figyelembevételével a 8. számú melléklet szerinti munkaruházat, valamint a munkakörhöz kapcsolódó kockázatelemzés alapján védőruházat, védőeszköz és védőfelszerelés (a továbbiakban: egyéni védőfelszerelés), továbbá - szükség esetén - ruházati egységfelszerelés illeti meg.

Más bv. szervhez - ide értve a Büntetés-végrehajtási Kft-ket is - vezényelt jogosultak részére a vezénylés időtartamára az előírt munka- és védőruházatot a fogadó szerv biztosítja.
A jogosultat az egészséget, testi épséget veszélyeztető munkakörökben, valamint közegészségügyi vagy szolgálati érdekből egyéni védőfelszerelés illeti meg. Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét - a munkakörre jellemző munkahelyi kockázatok elemzését követően - az adott bv. szerv munkavédelmi vezetője készíti el a foglalkozás-egészségügyi orvos közreműködésével és írásban, Munkavédelmi Szabályzatban, határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

2.  A munkaruházattal történő ellátást, valamint az utánpótlást elsősorban a raktári készletben lévő használt termékkel kell biztosítani. Új termék csak abban az esetben adható ki, ha a rendelkezésre álló használt készletben nem áll rendelkezésre megfelelő méret.
A használt ruházati terméket tiszta, javított állapotban kell leadni. A kihordási idő lejártát követően a munkaruházat a jogosultnál marad. A munkaruházat kihordási idő alatti javítási, mosatási, tisztítási költségei a jogosultat terhelik.

Használt ruházati termék kiadása esetén a viselési időt 50%-kal csökkenteni kell.
A tervezett viselési (használati) időt teljes munka- (szolgálati) idő, illetve - a ruházati egységfelszerelések körében - a tényleges használati idő figyelembevételével, teljes hónapokra kell meghatározni. A terhelés időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja.
Az igényjogosultak ellátását a szolgálati helyük szerint illetékes ruházati szakszolgálat a hatályos normák figyelembevételével, a ruházat természetbeni kiadása útján teljesíti. Az egyéni védőfelszereléssel történő ellátást és utánpótlást elsősorban a raktári készletben tárolt, használt, de kellő védőképességű termékekből és cikkekből kell biztosítani. Új minőségű ruházat védő-felszerelési célra csak akkor adható ki, ha a raktári készletben megfelelő jellegű, méretű használt ruházat nincs. Az egyéni védőfelszerelések javítási, mosatási, tisztítási költségei az önálló szervet terhelik.

A normában nem szereplő új munkakörök létrehozása, illetve normamódosítás indokoltsága esetén - ha azzal ellátási szükséglet is felmerül - az országos parancsnokhoz javaslatot kell felterjeszteni. A felterjesztett javaslatnak tartalmaznia kell:

  1. az új munkakör állománytábla szerinti megnevezését,

  2. az ellátásban részesítettek létszámát,

  3. az ellátásként javasolt ruházati termékek fajtáját és jellegét, az alapellátás javasolt mennyiségét,

  4. a javasolt viselési időt,

  5. az ellátás szükségességének indokolását.

Rendkívüli feladatok ellátásához esetenként - ideiglenes jelleggel - olyan személyek részére is ki kell adni védőruházatot, akik beosztásuknál (munkakörüknél) fogva erre nem jogosultak. A kiadást a bv. szerv vezetője írásban engedélyezi. Az ideiglenes kiadás időtartama a 30 napot nem haladhatja meg.
Az igényjogosultak részére kiadott egyéni védőfelszerelés az önálló szerv tulajdonát képezi. A védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs, mindaddig viselni kell, amíg rendeltetésszerű használatra alkalmas, kivéve, ha annak gyártója vagy a gyártó művi bizonylat szavatossági időt határoz meg. Ezen termékek az elhasználódást követően sem kerülnek a felhasználó tulajdonába, leadáskötelesek. A védőképességet az illetékes vezető (állományilletékes parancsnok) megbízottja rendszeresen ellenőrzi, a szükséges cseréje iránt soron kívül intézkedik. Az egyéni védőfelszerelést használó személy köteles azonnal jelenteni, ha a felszerelés már nem javítható, illetve ha nagyfokú károsodása, védőképességének az előírt mértéket meghaladó csökkenése következik be.
Az alapellátási és utánpótlási norma alapján biztosított lejárt viselési idejű munkaruházatot, valamint az elhasználódott, szolgálati célra alkalmatlan egyéni védőfelszerelést az igényjogosultság további fennállása esetén pótolni szükséges. A munkaruha-utánpótlás kiadásának késedelme esetén az igényjogosultat visszamenőleges hatályú ellátás illeti meg.

Az igényjogosult hibájából eredő késedelem esetén a viselési idő a kiadás időpontjával veszi kezdetét. A munkaruha kiadásakor az igényjogosulttal közölni kell a ruházat viselési idejét, illetve az utánpótlás időpontját, továbbá azt, hogy a munkaruházat mosatása, karbantartása az igényjogosult kötelessége. A munkaruházat a viselési idő lejártáig az önálló szerv, ezt követően a használó tulajdonát képezi.

3.  A munkaruházat viselési idejébe nem számítható be a megszakítás nélkül egy hónapot meghaladó tanfolyam (amennyiben a munkaruházatot nem használják), és a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésének időtartama, valamint a betegállományban, az illetmény nélküli, a rendkívüli vagy a szülési szabadságon eltöltött idő. A felsorolt esetekben a viselési időt a távollét időtartamának arányában meg kell hosszabbítani. A meghosszabbítás időtartamát egész hónapokban kell számolni az alábbiak szerint:

  1. ha a töredék hónap napjainak száma 15, vagy annál kevesebb, azt a hónapot figyelmen kívül kell hagyni

  2. ha a töredék hónap napjainak száma 16, vagy ennél több, azt a hónapot egész hónapként kell figyelembe venni.

A munka- és védőruházatra jogosultakról névre szóló a 9. számú melléklet szerinti Munkaruha nyilvántartó lapot és 10. számú melléklet szerinti Védőruha nyilvántartó lapot kell vezetni. A rovatokat a kitöltését követően használatbavételi záradékkal kell ellátni, melyet a ruházatért felelős szakterület vezetője (gazdasági vezető, osztályvezető) aláírásával érvényesít. A használatba vett munka- és védőruha kartonokat sorszámmal kell ellátni, és azokról a 11. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni.
A jogosultat a jogosultság kezdetekor írásban fel kell szólítani a munka- és védőruházat átvételére. A felszólítás 1 példányát a „Munkaruha nyilvántartó lap”-hoz, illetve a „Védőruha nyilvántartó lap”-hoz kell csatolni.

4.  Az elveszett, továbbá a szolgálat ellátása közben vagy elemi csapás következtében megrongálódott, megsemmisült egyéni védőfelszerelést, valamint a le nem járt viselési idejű munkaruházatot - a megrongálódott ruházat bevonása mellett - pótolni kell. Az elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült cikk pótlását akkor is biztosítani kell, ha a kár az igényjogosult hibájából keletkezett. Ilyen esetben a pótlásként kiadott munkaruhára a kiadás napjával kezdődő teljes viselési időt kell számítani. A használatra kiadott ruházat elvesztése, megrongálódása, megsemmisülése esetén - függetlenül attól, hogy a kár kinek a hibájából következett be - jegyzőkönyvet kell felvenni, és a hivatásos állomány kártérítési felelősségére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint kártérítési eljárást kell lefolytatni. Ha a kárért harmadik személy felel, a kár megtérítése iránt az állományilletékes parancsnok intézkedik.

5.  Az igényjogosult a használatára kiadott valamennyi egyéni védőfelszerelést, valamint a viselési idő 50%-ánál rövidebb ideig használt munkaruházatot vagy ellenértékét.

  1. a szolgálati viszonya megszűnésekor,

  2. más önálló szervhez történő áthelyezésekor, vagy 3 hónapot meghaladó vezénylésekor,

  3. három hónapnál hosszabb ideig tartó illetmény nélküli szabadság megkezdésekor, valamint

  4. olyan munkakörbe kerülésekor, amelyben az ellátás már nem illeti meg, köteles visszaszolgáltatni.

A térítési összeg megállapításánál a munkaruházat mindenkor érvényes árát osztani kell a normában megjelölt viselési idő hónapjának számával és az így kapott eredményt annyival kell megszorozni, ahány teljes hónap a viselési idő 50%-ából még hátravan. Érvényes ár alatt a hatályos elszámoló árat - ktk. árat - kell érteni.
A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyek a használatban lévő, le nem járt viselési idejű munkaruházatot térítésmentesen megtarthatják.
Az elhalálozott használatában volt egyéni védőfelszerelést be kell vonni. Hiánya esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, kimondva az önálló szerv kárviselését. Az elhalálozott munkaruházatát térítésmentesen a közeli hozzátartozó tulajdonába kell adni, ha közeli hozzátartozó nincs, akkor be kell vonni.



III. Riadócsomaggal való ellátás szabályai

A riadócsomag egyszeri ellátás, amit az igényjogosult részére a szolgálati hely szerinti gazdálkodó szerv a kinevezést követő 30 napon belül biztosít. A kifizetett összeg elszámolás köteles. Az elszámolást a ruházati utánpótlási ellátmánnyal megegyező módon kell végrehajtani. A riadócsomag értéke 6800 Ft, amelynek kiadását a ruházati elszámolási könyvben kell rögzíteni.
A személyi állomány újonnan kinevezett tagja a riadócsomagot a kinevezését követő 30 napon belül köteles összeállítani.

A riadócsomag összetétele:

  1. tisztálkodó felszerelés (törölköző, szappan, fogkefe, fogkrém, WC papír, fésű, borotválkozó felszerelés/intim csomag),

  2. kétnapi hidegélelem (legalább 2 db melegíthető 400 gr-os készételkonzerv, 2 db 65 gr-os és 2 db 150 gr-os húskészítmény konzerv), konzervnyitó,

  3. tisztító, karbantartó felszerelés (lábbeli tisztító- és varrókészlet),

  4. füzet (A/5), íróeszköz.

A felsorolt termékekre vonatkozó fogalmak gyűjtőfogalmak, amennyiben a számlán szereplő termékek megnevezései, e gyűjtőfogalmakkal behelyettesíthetőek, a számla elfogadható.

A riadócsomagot az igényjogosultnak a szolgálati helyén kell tárolnia. A riadócsomagban tárolt cikkek, felszerelések és eszközök karbantartását, pótlását - a szavatossági idővel rendelkezők szavatossági frissítését is beleértve - az igényjogosult saját költsége terhére hajtja végre.

A szolgálati viszony megszűnése esetén - amennyiben a szolgálati viszony a létesítésétől számított egy éven belül megszűnik - az igényjogosult köteles a kifizetett összeget visszatéríteni. Az egy évet elérő vagy meghaladó hivatásos szolgálat után történő leszerelés esetén a leszerelőt visszatérítési kötelezettség nem terheli.

Ugyanazon igényjogosultnak szervek közötti vagy szerven belüli, két éven belül történt ismételt (többszöri) áthelyezésekor, átsorolásakor vagy leszerelését követő ismételt állományba vételekor az igényjogosultat újbóli ellátás nem illeti meg.

A riadócsomag ellenőrzését a ruházati szemle során kell végrehajtani.



IV. Öltözködési Szabályzat

Egyenruha viselésére jogosultak az önálló szervek hivatásos állományú tagjai, továbbá a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek, amennyiben az egyenruházati cikkek viselésétől nem tiltották el őket. Az egyenruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban egyenruhát köteles viselni, kivéve, ha az állományilletékes parancsnok szolgálati érdekből polgári ruha viselését rendeli el. Az állomány polgári ruházatának mindig gondozottnak, tisztának, alkalomhoz illőnek kell lennie, meg kell felelnie a kulturált öltözködési szokásoknak. Polgári ruházat viselése esetén az elöljárónál, rendezvényeken, értekezleteken, férfiaknak öltönyben (nyakkendő viselettel), a nőknek kosztümben, alkalomhoz illő viseletben kell megjelenniük.

Az egyenruházatra kötelezett nők terhességük esetén polgári ruházatot viselhetnek. Az egyenruházat polgári ruházattal együtt nem viselhető.

A vegyes ruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban polgári ruhát viselhet. A szolgálat ellátásának érdekében a szolgálati elöljáró egyenruha viselését is elrendelheti az alábbi esetekben:

  1. magasabb készültségi fokozat elrendelése,

  2. ünnepségeken való megjelenéskor, ha ezt külön elrendelik, katonai bírósági, tárgyaláson, ha ott ülnökként vesznek részt és a bíró elrendeli,

  3. riadó elrendelésekor,

  4. lőgyakorlat végrehajtásakor,

  5. munkáltatási feladatok ellátása alkalmával kivéve, ha védőruházat viselése kötelező,

  6. fogvatartott őrzésének, felügyeletének, illetve ellenőrzésének teljesítésekor, kivéve, ha a szolgálati körülmények polgári ruha viselését indokolják (pl.: nem bv. által üzemeltetett egészségügyi intézménybe kihelyezés során való őrzés),

  7. ellenőrzési tevékenység ellátása során az ellenőrzési feladat irányításával megbízott vezető intézkedése szerint,

  8. az állományilletékes parancsnok intézkedéseiben meghatározott alkalmakkor (pl.: rendezvény, állományértekezlet).

Az egyenruha viselésére jogosult szolgálati célú külföldi tartózkodása esetében az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek viselését a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka hagyja jóvá. Az Országos Parancsnok szolgálati célú külföldi tartózkodása esetében, az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek viselését a miniszter engedélyezi.

Az igényjogosult nem viselhet egyenruhát, ha:

  1. beosztásából felfüggesztették vagy

  2. nem szolgálati céllal külföldön tartózkodik, kivéve, ha az Országos Parancsnok azt írásban engedélyezte számára.

  3. aki a „Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról” szóló (továbbiakban: Hszt.) törvényben szereplő indokok alapján méltatlanná válik.

A 12. számú illetve a 13. számú melléklet szerinti szolgálati öltözet a hivatásos állomány ruházata a napi irodai szolgálati tevékenység végrehajtása és a fogvatartottak napi tevékenységének irányítása során (amennyiben más öltözet nincs elrendelve) használatos.

A 14. számú melléklet szerinti gyakorló öltözet a hivatásos állomány ruházata a kiképzési feladatok, a fogvatartottak napi tevékenységének közvetlen irányítása, valamint biztonsági, munkáltatási és irodai feladatok ellátása során használatos.

A 15. számú illetve 16. számú melléklet szerinti társasági (ünnepi) öltözet a hivatásos állomány alkalmi ruházata állami és nemzeti ünnepeken, rendvédelmi és társadalmi rendezvényeken és egyéb ünnepi alkalmakkor. Az öltözet jelentősebb családi események (házasságkötés, keresztelő stb.) alkalmával is viselhető. Azon állomány, amely társasági öltözettel nem rendelkezik, ünnepi alkalmakkor a szolgálati öltözethez fehér hosszú vagy rövid ujjú inget köteles viselni.

A szabadban szolgálatot teljesítő biztonsági felügyelő télen az időjárástól függően a téli gyakorló sapkát lehajtva, szalagokkal összezárva is viselheti.

A szolgálati feladatokat ellátó személy a munkaközi szünetekben épületen belül a sapkát, kabátot, zubbonyt, dzsekit, pulóvert leveheti, illetve öltözetén a felső gomb kioldásával könnyíthet. A gyakorló zubbony - pólóing nélküli viselése esetén - nem vehető le. Ügyeleti szolgálatban az öltözeti könnyítések mértékét, az egységes öltözet megtartása mellett, a szolgálati elöljáró határozza meg.

Gépjárművet vezető, illetve gépjárműben tartózkodó egyenruhát viselő személy - a fogvatartott-szállítás kivételével - a sapkát, kabátot (felöltőt), zubbonyt, dzsekit és pulóvert leveheti, illetve a felső gomb kioldásával könnyíthet öltözetén.

Fogvatartottak szállítása esetén, a járművön alkalmazható öltözeti könnyítéseket a biztonsági szempontok és az időjárási viszonyok figyelembevételével a szolgálati elöljáró határozza meg. A gépjármű elhagyása esetén az öltözeti könnyítéseket meg kell szüntetni.

Az egyenruhát viselő személy épületen belül (irodában, étkezdében, klubhelyiségben stb.) sapkáját, zubbonyát leveheti, amennyiben nem biztonságszolgálati feladatot lát el.

Az állományilletékes parancsnok nyári időszakban az intézet területén belül a sapka viselése alól felmentést adhat.

Az egyenruházatot viselő hivatásos állomány tagjának tilos:

  1. ezen Öltözködési Szabályzat előírásától eltérő formájú és színösszetételű egyenruházati terméket, felszerelést, rendfokozati jelzést viselni, a jóváhagyott műszaki előírásoktól eltérő öltözetet készíttetni,

  2. a rendszeresítetten (az állományilletékes parancsnok által engedélyezetten) kívül az egyenruházaton más jelvényt, kitűzőt, emblémát, jelzést, feliratot, kitüntetést viselni,

  3. egyenruhához nyakláncot, karperecet, karláncot, bokaláncot, fülbevalót, egyéb testékszert és - a jegygyűrű kivételével - gyűrűt viselni,

  4. nőknek egyenruhához a testszínűtől eltérő színű harisnyát és a térdtől 10 centiméternél rövidebb, illetve hosszabb méretű szoknyát viselni,

  5. a 3/4-es kabátra, gyakorló zubbonyra, dzsekire, pulóverre, védőruházatra, és felöltőre kitüntetést feltűzni,

  6. a 3/4-es kabátra, dzsekire, védőruházatra és felöltőre jelvényt feltűzni,

  7. külső zsebekben kilátszó vagy átnyomódó, a szolgálat ellátásához nem szükséges tárgyat elhelyezni,

  8. az öltözködési előírásokat önkényesen megváltoztatni, a viseleten engedély nélkül könnyíteni (pl. zubbony vagy ing ujját felhajtani),

  9. rendfokozati jelzés nélkül egyenruhát viselni,

  10. a ruházat fazonján változtatni, szalagot (gyászszalag, kokárda stb.), díszítést és kitűzőket viselni, virágot feltűzni (kivéve külön intézkedés szerint),

  11. a ruházat gombjait - az öltözködési könnyítésekben meghatározott esetek kivételével - kigombolva hagyni,

  12. a kezet zsebben tartani, utcán menet közben ételt, italt, rágógumit fogyasztani, dohányozni, egyenruhához nem illő, kulturálatlan csomagot vinni, tiszteletadás és más személlyel való beszélgetés közben dohányozni,

  13. más kereső foglalkozás közben egyenruhát viselni.

1.  Az egyenruházati termékek viselésének különös szabályai

  1. A hivatásos állomány részére rendszeresített egyenruházati termékek szín összetétele és díszítése

  1. Egyenruházati termékek és felszerelések viselése

A hivatásos állománynak azon tagjai, akik a hatályos ruházati norma alapján ünnepi ruházat viselésére nem jogosultak (a nem vezetői állomány), a részükre kiadott ünnepi ruházatot az állományilletékes parancsnok engedélyével viselhetik. Ebben az esetben is törekedni kell az egységes megjelenésre.

Az inget valamint a blúzt nyakkendővel és nyakkendőtűvel kell viselni.

2.  Egyes ruházati termékeken viselendő jelvények, jelzések, díszítőelemek

Vállpántra húzható kelmére hímzett rendfokozati jelzést (váll-lapot) visel a hivatásos állomány a 3/4-es kabáton, dzsekin, pulóveren, gyakorló zubbonyon, világoskék ingen és blúzon, valamint a rövid ujjú fehér ingen és blúzon.
A hímzett váll-lapok mérete valamennyi állománycsoportnál 80x40 mm. A rendfokozati jelzés - a tábornoki váll-lap kivételével - lila színű tropikál anyagra hímzett. Díszítése az állománycsoport szerint hímzett arany, illetve ezüst keret, arany, illetve ezüstszínű paszomány ék alakban elhelyezve és a rendfokozatnak megfelelő ráhímzett rozettás csillag.
A tábornoki váll-lap aranyszínű paszománnyal borított, melyet hímzett arany keret határol. Díszítése, illetve a csillagok elhelyezése megegyezik a tábornoki parolinál alkalmazottakkal. A váll-lap tábornoki tölgyfalombbal díszített.
A hallgatói állomány a tanintézeti rendtartásnak és az öltözködési előírásoknak megfelelő évfolyamjelzéssel ellátott váll-lapot visel.

Tépőzárral rögzíthető, hímzett rendfokozati jelzést visel a hivatásos állomány a pólóingen.
A hímzett rendfokozati jelzések mérete valamennyi állománycsoportnál 80x40 mm. A rendfokozati jelzés - a tábornoki váll-lap kivételével - lila színű tropikál anyagra hímzett. Díszítése az állománycsoport szerint hímzett arany, illetve ezüst keret, arany, illetve ezüstszínű paszomány ék alakban elhelyezve és a rendfokozatnak megfelelő ráhímzett rozettás csillag.
A csillagok elhelyezése megegyezik a paroli rendfokozati jelzésen alkalmazottal. A váll-lapokon állományjelző nem alkalmazható.
A tábornoki váll-lap aranyszínű paszománnyal borított, melyet hímzett arany keret határol. Díszítése, illetve a csillagok elhelyezése megegyezik a tábornoki parolinál alkalmazottakkal. A váll-lap tábornoki tölgyfalombbal díszített.
A hallgatói állomány a tanintézeti rendtartásnak és az öltözködési előírásoknak megfelelő évfolyamjelzéssel ellátott váll-lapot visel.

A tábornokok ezüstszínű tábornoki tölgyfalombot viselnek a paroli rendfokozati jelzésen és a hímzett váll-lapon.
A hivatásos állomány állományjelzőt visel a paroli rendfokozati jelzésen. Az állományjelző egy 22 mm hosszú stilizált álló kulcs, rajta keresztben 17 mm-es stilizált lúdtoll az állománycsoportnak megfelelően arany-, illetve ezüstszínű kivitelben. Jobbos és balos változatban készül.

Nyakkendőtűt visel a hivatásos állomány minden olyan öltözeti változathoz, amelynél a nyakkendő viselése kötelező. A nyakkendőtű aranyszínű, rajta a büntetés-végrehajtás egyszerűsített jelképe. Jobbos (férfi) és balos (női) kivitelben készül.

Aranyszínű fémgombot viselnek a tábornokok az ünnepi és kistársasági zubbonyon, kosztümkabáton, valamint az ünnepi és kistársasági tányérsapkán és női kalapon. A gomb felülete 1-1 szárával összekapcsolt tölgyfalomb két keresztbe helyezett puskával díszítve.
Aranyszínű fémgombot viselnek a főtisztek, az ünnepi és a kistársasági zubbonyon, kosztümkabáton, valamint az ünnepi és kistársasági tányérsapkán és női kalapon. A gomb felülete stilizált kör alakú tölgyfalomb, két keresztbe helyezett puskával díszítve.

A vállzsinór a gallér felé eső végén hurokkal ellátott. A huroknál az állománycsoportnak megfelelő színű és mintázatú gombbal kell rögzíteni.

Szalagsávon történő viselésekor több sor esetén a felső sor mindig négy szalagsávból álljon. A négynél kevesebb szalagsávot a legalsó sorba kell elhelyezni. A szalagsávot a viselési sorrendnek megfelelően belülről kifelé, több sorban felülről lefelé haladva kell elhelyezni. Külföldi kitüntetést csak az hordhat, aki erre engedélyt kapott.

Fekete, illetve sötétkék színű, mérete 95x35 mm, melyen vízszintesen 1-1 tölgyfalomb arany szárainál középen színes koronás nemzeti címer helyezkedik el. A fekete posztóra hímzett jelzést a kistársasági zubbonyon és kosztümkabáton, a sötétkék színű posztóra hímzett jelzést az ünnepi zubbonyon és kosztümkabáton kell viselni.

A jelvényt a zubbony jobb oldali felső zsebének közepére kell helyezni úgy, hogy a zsebfedő alsó széle és a jelvény felső széle között 2 cm távolság legyen. Kosztümkabát jobb oldalán úgy kell elhelyezni, hogy a jelvény felső része hivatásos állományt kifejező hímzett jelzés alatt 6 cm-re legyen a varrásvonalon.
A jelvénynek két változata van - az egyetemi végzettséget aranyszín, a főiskolai végzettséget ezüstszín jelzi.
A jelvény ovális alakú, 55x35 mm nagyságú. Arany vagy ezüstszínű olajágakkal övezett, középen 30x20 mm-es nemzeti színekre rátett egyszerűsített büntetés-végrehajtási jelkép.
A ruházaton csak egy darab felsőfokú végzettséget igazoló jelvény viselhető és az mindig a magasabb iskolai végzettséget tanúsító legyen.

A jelvényt állomány a pulóveren, ingen és blúzon, gyakorló zubbonyon viseli. A felgombolható jelvény réztáblára gravírozott, egyszerűsített büntetés-végrehajtási jelképpel ellátott, bőralapra dolgozott ékítmény.

A jelvényt az állomány igazolványba rögzítve tartja.

Azonosító számot visel a hivatásos állományi tag a pólóingen, a 10M e. gyakorló dzsekin illetve a 10M e. gyakorló zubbonyon. A hímzett azonosító szám lila kelmére hímzett, a hivatásos állomány hadrendi számát megjelölő jelzés. Mérete valamennyi állománycsoportnál 18x55 mm. Díszítése hímzett ezüst keret. Betűmagasság 7 mm.

Az öltözet a hivatásos állomány alkalmi ruházata ünnepeken, rendvédelmi és társadalmi rendezvényeken, díszőrségben és egyéb ünnepi alkalmakkor. Az öltözet jelentősebb családi események (házasságkötés, keresztelő stb.) alkalmával is viselhető. Azon állomány, amely társasági öltözettel nem rendelkezik, ünnepi alkalmakkor a szolgálati öltözethez fehér hosszú vagy rövid ujjú inget köteles viselni. A nem vezetői ruházati normába tartozó állomány, amely ünnepi öltözettel rendelkezik a részükre kiadott ruházatot az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti. Ebben az esetben is törekedni kell az egységes megjelenésre.



Záró rendelkezések

1.  Jelen intézkedésben nem szabályozott kérdésekre a 71/2011. (XII.31.) BM rendeletben foglaltak az irányadók.

2.  Jelen intézkedést 2012. április 20-tól kell alkalmazni.

3.  Az intézkedés kiadását követően 60 napon belül a büntetés-végrehajtási szervek kötelesek aktualizálni saját szabályzatukat

4.  Az intézkedés hatályba lépésével egyidejűleg az 1-1-/29/2011. (VII.11.) OP intézkedést visszavonom.

Csóti András bv. vezérőrnagy, bv. főtanácsos
mb.országos parancsnok

Mellékletek:

  1. számú melléklet:  Ruházati termékek

  2. számú melléklet:  Megbízó levél

  3. számú melléklet:  Felszerelő bejelentő lap

  4. számú melléklet:  Csökkentett alapellátási norma

  5. számú melléklet:  Alapellátási norma

  6. számú melléklet:  Tájékoztató

  7. számú melléklet:  Útmutató a REK kitöltéséhez

  8. számú melléklet:  A hiv. és ka. állomány munkaruházata

  9. számú melléklet:  Munkaruha nyilvántartó lap

  10. számú melléklet:  Védőruha nyilvántartó lap

  11. számú melléklet:  Nyilvántartó lap

  12. számú melléklet:  Férfi szolgálati öltözet

  13. számú melléklet:  Női szolgálati öltözet

  14. számú melléklet:  Férfi és Női gyakorló öltözet

  15. számú melléklet:  Férfi ünnepi öltözet

  16. számú melléklet:  Női ünnepi öltözet