A büntetés-végrehajtás országos
parancsnokának
1-1/112/2006. (IK Bv. Mell.
11.) OP
i n t é z k e d é s e
a büntetés-végrehajtási szervezet
beruházási és építési szabályzatának kiadásáról
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 4.
§-ának (1) bekezdés c) pontja és 5. §-ának c) pontja alapján a
büntetés-végrehajtási szervezetnél folyó beruházási tevékenység szabályozása
tárgyában az alábbiak szerint
intézkedem:
Csere László bv. vezérőrnagy
a büntetés-végrehajtás országos
parancsnoka
A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET
BERUHÁZÁSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA
A szabályozás célja a beruházások és felújítások folyamatának
szabályozása, a beruházási folyamatban résztvevők feladatainak
meghatározása, a feladatokat irányító és végrehajtó szervek / szervezetek
munkájának összehangolása, továbbá a beruházások és felújítások rendjének
biztosítása.
II. A szabályzat hatálya
2.1 Területi hatály
A szabályzat hatálya kiterjed
a büntetés-végrehajtási szervezet teljes működési területére, kivételt
képeznek a büntetés-végrehajtási szervezet gazdasági társaságai.
2.2 Tárgyi hatály
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az egyes
büntetés-végrehajtási intézetek, illetve intézmények (a továbbiakban: bv. szervek) valamennyi beruházási,
felújítási, rendeltetésváltoztatási, bontási tevékenységét, valamint
nagyértékű tárgyi eszköz beszerzését ezen intézkedés előírásai
szerint kell végezni.
2.3 Személyi hatály
A beruházások, továbbá a létesítmények, berendezések kialakításával,
felújításával, bontásával, valamint az azokkal összefüggő tevékenységek
végzésére kijelölt személyi állományra vonatkozik.
E szabályzat
alkalmazásában:
3.1 Befektetett eszközök
Befektetett eszköznek minősülnek azok az eszközök, melyek a
büntetés-végrehajtási szervezet tevékenységét tartósan (egy évet meghaladóan)
szolgálják.
A számviteli törvény szerint befektetett eszköznek kell
minősíteni:
3.1.1 Immateriális javak
Immateriális javak azok a nem anyagi természetű eszközök, melyek
forgalomképesek, és vagyoni értéket, jogokat hordoznak magukban.
Ide tartoznak:
a) a vagyoni értékű jogok;
b) az üzleti vagy cégérték;
c) a szellemi termékek;
d) a kísérleti-fejlesztés aktivált értéke;
e) az alapítás, átszervezés aktivált értéke.
3.1.2 Tárgyi eszközök
Tárgyi eszköznek minősülnek azok az anyagi eszközök (földterület,
telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki
berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés,
ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), melyek tartósan - egy éven
túl - közvetlenül, vagy közvetett módon szolgálják a büntetés-végrehajtási
szervezet tevékenységét, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e,
vagy sem.
Műszaki szempontból csoportosítva:
3.1.2.1 Beruházás
Új tárgyi eszköz létesítése, új vagy használt tárgyi eszköz beszerzése
(ideértve a föld és a telek tulajdonjogának, illetve vagyonkezelői jogának
megszerzését is), saját büntetés-végrehajtási szervezetben történő
előállítása, valamint a tárgyi eszköz pótlása, a tárgyi eszköz
rekonstrukciója, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása
is.
A beruházáshoz tartoznak a tárgyi eszköz üzembe helyezése,
rendeltetésszerű használatbavétele érdekében végzett tevékenységek is (pl.
ideértve: előkészítés, tervezés, alapozás, bontás, lebonyolítás, hitel
igénybevétel, biztosítás, szállítás, vámkezelés, közvetítés, beépítés, üzembe
helyezés, aktiválás, stb.).
Ide tartoznak az immateriális javak pótlása, bővítése kapcsán
végzett tevékenységek is.
a.) Új létesítés:
Eddig még nem létező tárgyi eszköz megvalósítására irányuló olyan
gazdasági esemény, amely nem jár használaton kívül helyezéssel. Aktiválását
üzembe helyezés és használatbavétel előzi meg, a leltárfelvételi egységek
száma nő, és az aktiválás bruttó értéke megegyezik a nettó értékkel.
b.) Pótlás:
A meglévő tárgyi eszköz pótlása olyan ráfordítás, amely a
meglévő tárgyi eszközök használaton kívül helyezésével és az azt
helyettesítő tárgyi eszköz üzembe helyezésével és használatba vételével
párosul, melynek eredményeként a leltárfelvételi egységek száma nem változik.
A pótlás kapcsán az eredeti tárgyi eszköz teljes vagy terven felüli
leírását, az eredetit helyettesítő tárgyi eszköz értékének aktiválása
követi. A pótlással létrehozott tárgyi eszköz élettartama (az az időszak,
amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai
elhasználódás -tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői
- az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők
figyelembevételével várhatóan használni fogja) újra kezdődik.
c.) Rekonstrukció:
A meglévő tárgyi eszköz rekonstrukciója, korszerűsítése egy
vagy több meglévő tárgyi eszköz technikai megújítása, a pótlást meghaladó
részleges vagy teljes újralétesítése, illetve az ezzel egyidejűleg végzett
ráfordítások összessége. A rekonstrukciót használaton kívül helyezés előzi
meg, ugyanakkor a leltárfelvételi egységek száma nem változik. A rekonstruált
tárgyi eszköz értéke a ráfordítás értékével megnő, az élettartam az üzembe
helyezést követő használatba vételtől újraindul.
A pótlástól az különbözteti meg, hogy a ráfordítások egyidejűleg
több tárgyi eszközre is irányulhatnak, mely tárgyi eszközök többségének van
maradó élettartama és nettó értéke.
d.) Bővítés:
A meglévő tárgyi eszköz bővítése egy leltárfelvételi egység
alkotórészekkel, illetve tartozékokkal történő kiegészítésére irányul.
Használaton kívül helyezésre nem kerül sor, az üzembe helyezés a
bővítés tárgyára vonatkozik. Nem keletkezik új leltárfelvételi egység,
mert a bővítés tárgya önálló rendeltetésszerű használatra nem
alkalmas. Mindezek következtében mennyiségi állományváltozás nem történik. A
bővítés érdekében a meglévő tárgyi eszközökön végzett átalakítási,
illesztési munkák beruházásnak tekinthetők.
A bővítés tárgyán végzett átalakítás, illesztés, illetve annak
egyéb hasznos ráfordítása aktiválásra kerül.
3.1.2.1.1 Központi beruházás
Az olyan beruházási célú - egészben vagy részben - költségvetési
előirányzatból megvalósuló fejlesztés, amelynek alapokmány tervezetét a
költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet vezetője jóváhagyásra
előterjeszti a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének, aki a
megvalósítását engedélyezi a rendelkezésre álló előirányzatból.
E szabályzat alkalmazásában központi beruházás az a beruházás,
amelyet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BvOP) által kezelt pénzügyi
előirányzatból, PPP vagy harmadik fél által finanszírozott - a BvOP-val szerződéses jogviszonyban
álló - konstrukcióban valósítanak meg, a BvOP
Beruházási és Ellátási Főosztályának (a továbbiakban: BvOP BEF), illetve a BvOP kijelölt szervezeti egysége
lebonyolításában.
3.1.2.1.2 Intézeti / intézményi beruházás
Mindazon beruházási feladatok, amelyek forrása nem az előzőek
szerinti költségvetési forrás.
E szabályzat alkalmazásában intézeti / intézményi beruházás az a
beruházás, amelyet az adott bv. szerv a saját kezelésében lévő
pénzeszközből vagy harmadik fél által finanszírozott - a bv. szervvel
szerződéses jogviszonyban álló - konstrukcióban valósít meg saját
bonyolításban, akár a kivitelezési tevékenységre kötött vállalkozási
szerződéssel, akár saját kivitelezésben megvalósítva a beruházást.
3.1.2.2 Felújítás
A felújítások alatt elsősorban olyan ciklikusan előre
betervezett technológiai jellegű tevékenységeket értünk, melyek a
büntetés-végrehajtási szervek üzemszerű működésének fenntartását,
vagy bővítését szolgálják. Ide tartoznak azok a felújítások is amelyeket -
a szavatosság fenntartása érdekében - gyártói előírás / rendelkezés
követel meg.
Az ilyen jellegű fejlesztések pénzügyi forrását az amortizáció
biztosítja.
A felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása,
pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan
tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama
megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően
vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az
adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos
ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak.
Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika
alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő
megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát,
teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli.
Központi felújítás: e szabályzat alkalmazásában központi
felújítás az a felújítás, amelyet a BvOP
által kezelt pénzügyi előirányzatból valósítanak meg, a BvOP BEF,
illetve a BvOP kijelölt szervezeti
egysége lebonyolításában.
Intézeti / intézményi felújítás: e szabályzat alkalmazásában intézeti /
intézményi felújítás az a felújítás, amelyet az adott bv. szerv a saját
kezelésében lévő pénzeszközből valósít meg saját bonyolításban, akár
a kivitelezési tevékenységre kötött vállalkozási szerződéssel, akár saját
kivitelezésben megvalósítva a felújítást.
A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan,
rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben
elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely már a
rendeltetésszerű használatot veszélyezteti.
Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben
való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.
A leltárfelvételi egységek száma nem változik, teljes és terven felüli
leírásra nem kerül sor. A ráfordítások eredményeként keletkező érték
aktiválásra kerül, és az aktiválás időpontja a hasznosulás
(rendeltetésszerű használatbavétel) időpontjával egyezik meg.
A felújítás kapcsán az eredeti tárgyi eszköz élettartama
meghosszabbodik az új alkotórészek értékaránnyal súlyozott értékével.
3.2 Az építési beruházásokhoz kapcsolódó alapfogalmak
a) Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve
késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti
megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére való tekintet nélkül
- minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz
vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával,
beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és
biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges
alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az
épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
b) Közhasználatú
építmény: az olyan építmény
(építményrész), amely
ˇ
a
település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és
ˇ
használata
nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú
oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális,
művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási
célú építmények mindenki által használható részei), továbbá
ˇ
használata
meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a
közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által
használható részei), valamint, amelyet
ˇ
törvény
vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.
c) Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely
a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy
egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy
idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja.
d) Sajátos
építményfajták: többnyire
épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és
energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel,
környezetvédelemmel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint
a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve
rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények),
amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű
településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő,
vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző,
kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
e) Állagmegóvás
(karbantartás): meglévő
építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése,
kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló
építési-szerelési munka.
f)
Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység,
helyiség alaprajzi elrendezésének, vagy külső megjelenésének,
illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az
építmény térfogatát nem növelő építési munka.
g) Bővítés: meglévő építmény beépített
térfogatának vízszintes, és / vagy függőleges irányú növelése
érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés,
emeletráépítés).
h) Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló
rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának
biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka.
i)
Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló
rendeltetési egység, helyiség használati értékének, teljesítőképességének,
üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.
j)
Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési
egység vagy a helyiség létesül.
k) Rendeltetés-módosítás: az építmény, önálló rendeltetési egység
használati céljának, üzemeléstechnológiájának olyan megváltoztatása, amely az
állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt
hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás, a zaj- és
rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megelőző
használathoz képest.
l)
Beruházással érintett bv. szerv: annak a bv. szervnek a megnevezése, ahol az
adott beruházás a természetben megvalósul.
m) Beruházás
lebonyolításáért felelős bv. szerv: annak a bv. szervnek a megnevezése, amely a beruházással kapcsolatos
szervezési, ügyintézési és egyéb adminisztratív tevékenységeket ellátja.
n) Beruházás
kivitelezéséért felelős bv. szerv: annak a bv. szervnek a megnevezése, amely a beruházással kapcsolatos
kivitelezési tevékenységeket, építési-szerelési munkálatokat elvégzi.
4.1 Központi beruházások tervezése
4.1.1 Beruházási javaslatot (1.
számú függelék) bármely büntetés-végrehajtási szerv önállóan készíthet
és terjeszthet elő. A beruházási javaslat az egyes bv. szervek beruházási
igényeinek központi vagy intézeti / intézményi beruházásként történő
lebonyolítására irányul.
A beruházási javaslatban szereplő adatok, információk megadása
kötelező, de azon a beruházás ismertetését célzó egyéb közlemények is
szerepeltethetők.
4.1.2 A bv. szervek minden év
január 15-éig kötelesek a tárgyévi beruházási javaslataikból álló beruházási
szakmai programjuk elkészítésére és a BvOP
BEF részére történő
megküldésére.
Egy beruházáshoz egy beruházási
javaslat (1.
számú függelék) megnevezésű űrlap kitöltése szükséges.
A bv. szerv beruházási (felújítási) szakmai programja valamennyi beruházási
(felújítási) javaslatából tevődik össze, a bv. szervezet beruházási
(felújítási) szakmai programja, pedig valamennyi bv. szerv beruházási
(felújítási) szakmai programjából tevődik össze.
4.1.3 A beruházási
javaslatokban egyértelműen meg kell határozni a beruházás célját (pl.:
kapacitásbővítés, hatásfokjavítás, üzembiztonság növelése, stb.), módját
(új létesítés, pótlás rekonstrukció, bővítés, rendeltetés megváltoztatása,
átalakítás), be kell mutatni a megvalósítás lehetséges változatainak
műszaki és pénzügyi előnyeit, hátrányait olyan részletességgel, mely
alapján eldönthető az adott beruházás gazdaságossága, vagy
szükségszerűsége.
A beruházási javaslat összeállítása során a műszaki tartalmat
pontosan, az elbíráláshoz és értékeléshez szükséges részletezettséggel kell
meghatározni A beruházás előkészítése során piaci információszerzés útján
kell tájékozódni a beruházással összefüggő várható költségek alakulásáról.
4.1.4 A bv. szervek az év
folyamán, tárgyév január 15-ét követően is kezdeményezhetik a beruházási
szakmai program keretében beruházási javaslat előterjesztését,
elsősorban akkor, ha kiegészítő beruházás válik szükségessé vagy
vis-maior helyzet kapcsán keletkezik a beruházási igény.
4.1.5 A büntetés-végrehajtási
szervezet éves Központi Beruházási Terve
4.1.5.1 A büntetés-végrehajtási
szervek által szolgáltatott igények és beruházási szakmai programok alapján a
bv. szervek által előterjesztett beruházási javaslatokból - BvOP főosztályvezetőivel,
önálló szakterületi képviselőivel (a továbbiakban együtt: BvOP szakterületi
vezetők) történt egyeztetést követően - a BvOP BEF Beruházási
Osztálya (a továbbiakban: BvOP BEF BO)
minden év február 15-éig összeállítja a büntetés-végrehajtási szervezet éves
Központi Beruházási Tervét, amelyet hivatali úton az országos parancsnok elé
terjeszt jóváhagyás céljából.
4.1.5.2 Amennyiben a fejezeti
költségvetés még nem ismert tárgyév február 15-éig, akkor a BvOP BEF BO körlevél formájában
tájékoztatja erről a bv. szerveket.
4.1.5.3 Az országos parancsnok
jóváhagyásáig központi beruházás és azzal összefüggő tevékenység nem
kezdhető meg, kivéve, ha azt az országos parancsnok - a beruházás
fontosságára, indokoltságára tekintettel - soron kívül jóvá nem hagyja.
4.1.5.4 A büntetés-végrehajtási
szervezet éves Központi Beruházási Tervének jóváhagyása előtt megkezdeni
kívánt központi vagy intézeti / intézményi beruházásra a beruházással érintett
bv. szerv soron kívül javaslatot tesz (1.
számú függelék) és azt haladéktalanul megküldi BvOP BEF részére.
4.1.5.5 BvOP BEF BO megvizsgálja a beruházási javaslatot és véleményezését
követően haladéktalanul - hivatali úton, jóváhagyás céljából -
előterjeszti az országos parancsnok részére.
4.1.5.6 A büntetés-végrehajtási szervezet
éves Központi Beruházási Terve
tartalmazza
a) a beruházások megnevezését;
b) a beruházások helyét;
c) a beruházás szükségességének indokolását;
d) a tevékenységek felsorolását, azok
megvalósításának várható időpontját;
e) a beruházás lebonyolításáért felelős
szervek, szervezeti egységek megnevezését;
f)
a
beruházások forrásigényét, költségét;
g) az aktiválások várható időpontját;
h) a beruházási tevékenység kapcsán kötendő
/ kötött szerződések teljesítésének tervezett határidejét (a költségvetési
forrás biztosításától számított időtartam - naptári napokban megadva).
4.1.5.7 Azokat a beruházásokat,
amelyeknek a központi beruházásként történő lebonyolítását az országos
parancsnok nem engedélyezte nem lehet szerepeltetni a büntetés-végrehajtási szervezet
éves Központi Beruházási Tervében.
4.1.5.8 A központi beruházásként
le nem bonyolítható beruházást a beruházással érintett bv. szerv saját, intézeti / intézményi beruházásként -
amennyiben arra a pénzügyi fedezet a költségvetésében rendelkezésre áll -
lebonyolíthatja.
4.2 Intézeti / intézményi Beruházási Terv
4.2.1 Minden bv. szerv
legkésőbb az intézeti / intézményi
költségvetés és a bv. szervezet éves Központi Beruházási Tervének ismertté
válásától számított 12 munkanapon belül köteles elkészíteni a saját intézeti /
intézményi beruházási tervét, amelyet köteles megküldeni két eredeti példányban
a BvOP BEF részére.
A bv. szerv az intézeti /
intézményi beruházási tervében a tárgyévi általa megvalósítani kívánt
intézeti / intézményi beruházásait kell, hogy feltüntesse.
4.2.2 A BvOP a saját intézményi beruházási tervét ugyancsak köteles
elkészíteni minden év március 15-éig. A BvOP
intézményi beruházási tervét az egyes szervezeti egységeinek beruházási
javaslatai alapján a BvOP BEF BO
készíti el.
4.2.3 Amennyiben az intézeti /
intézményi költségvetés még nem ismert tárgyév március 15-éig, a BvOP BEF BO körlevél formájában
tájékoztatja a bv. szerveket.
4.2.4 Az intézeti / intézményi
beruházási terv tartalmára nézve a büntetés-végrehajtási szervezet éves Központi
Beruházási Tervének tartalmi követelményei az irányadók.
4.2.5 Az intézeti / intézményi
beruházási terveket a BvOP BEF BO
osztályvezetőjének szakmai véleményezését követően BvOP BEF
főosztályvezetője hivatali úton terjeszti elő az országos
parancsnok részére.
Az országos parancsnok gazdasági helyettesének véleményezését
követően az országos parancsnok hagyja jóvá az intézeti / intézményi
beruházási terveket.
4.2.6 A jóváhagyott intézeti /
intézményi beruházási tervek egy eredeti példányának visszaküldésért, valamint
egy eredeti példányának nyilvántartásáért a BvOP
BEF BO osztályvezetője felel.
V. A beruházások
előkészítése és megvalósítása
5.1 A beruházások
lebonyolítása történhet központilag - a BvOP
BEF, illetve a BvOP szervezeti egységei (biztonsági-, egészségügyi-,
informatikai-, védelmi- és stb. szakterületek) által - illetve az egyes
büntetés-végrehajtási szervek saját bonyolításában és / vagy saját
kivitelezésében.
5.2 Központi beruházás
esetén az országos parancsnok által jóváhagyott bv. szervezet éves Központi
Beruházási Tervében meghatározott beruházást köteles a BvOP BEF, illetve a BvOP kijelölt szervezeti egysége
lebonyolítani.
5.3 Gondoskodni kell a
beruházások előkészítése és megvalósítása során a jogszabályokban
foglaltak érvényesülése mellett a beruházás lebonyolításáért felelős bv.
szerv és a kivitelező (megbízott) között létrejött szerződésben
foglaltak betartásáról.
5.4 A központi beruházási,
felújítási folyamatok összevont feladat- és hatásköri mátrixát a 2.
számú függelék, az intézeti/intézményi beruházási, felújítási folyamatok
összevont feladat- és hatásköri mátrixát pedig a 3. számú
függelék tartalmazza.
Vi. A
központi beruházások lebonyolításának rendje
6.1 Központi beruházás
esetén a beruházás lebonyolításáért a BvOP
BEF főosztályvezetője a
felelős.
6.1.1 Az egyes beruházások
végrehajtása:
a) a műszaki tartalom és a műszaki
követelmények pontos meghatározása;
b) szükséges tervezési munkák elvégzése,
tervdokumentáció biztosítása, azok véleményezése, hatósági engedélyeztetés;
c) egyéb hatósági engedélyeztetési eljárások;
d) beszerzési / közbeszerzési eljárás(ok)
lefolytatása;
e) szerződések előkészítése,
megkötése;
f)
kivitelezés
végrehajtása;
g) a kivitelezés felügyelete, műszaki
ellenőrzése;
h) műszaki átadás-átvételi eljárás
megszervezése, lebonyolítása;
i)
teljesítések
elszámolása, kifizetések;
j)
a
használatbavételi / üzemeltetési engedély beszerzése;
k) a beruházás lezárása;
l)
aktiválás;
m) a beruházás kiértékelése.
6.2 A műszaki tartalom és műszaki követelmények pontos
meghatározása
6.2.1 A beruházás megkezdése
előtt a beruházási javaslatban
(lásd: 4.1.1 pont, 1.
számú függelék) jelzett megvalósítandó műszaki feladat
aktualizálása és részletes kidolgozása szükséges.
6.2.2 A műszaki tartalom
meghatározása során az elvégzendő munkákat minél pontosabban kell
behatárolni és mérhetővé tenni. A vállalkozási díjak vizsgálatának
egyszerűbbé tétele érdekében, célszerű az egyes munkálatok
szakterületeként történő megbontása is (pl.: építőipari munkák,
biztonságtechnikai munkák, informatikai, híradástechnikai munkálatok,
egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos építési munkálatok, stb.).
6.2.3 A műszaki tartalom
meghatározásába be kell vonni a BvOP
szakterületi vezetőit is.
6.3 A beruházás indítása
6.3.1 Az országos parancsnoki engedélyokiratot (4. számú
függelék) a BvOP BEF BO a bv.
szerv által benyújtott beruházási javaslat alapján állítja össze és hivatali
úton országos parancsnoki jóváhagyásra terjeszti fel.
6.3.2 Az országos parancsnok a
gazdasági helyettesének véleménye alapján dönt a központi beruházás
engedélyezéséről vagy annak elutasításáról.
6.3.3 Központi beruházás
kizárólag jóváhagyott országos
parancsnoki engedélyokirat birtokában kezdhető meg.
6.4. A Beruházás finanszírozási alapokmány
6.4.1 Központi beruházás esetén
- az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.
(XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben - a beruházás
finanszírozási alapokmány kitöltéséről és a felügyeleti szervhez való
továbbításáról a BvOP BEF BO
osztályvezetője gondoskodik.
6.5 A Magyar Államkincstárhoz kapcsolódó feladatok
A felügyeleti szerv központi beruházások esetén a pénzintézeti
feladatok ellátására a Magyar Államkincstárt (a továbbiakban: MÁK) bízza meg, ezért a szükséges
előirányzatot a MÁK-nál nyitja
meg.
A MÁK feladata a beruházások,
pénzfelhasználások folyósítása és a kapcsolódó ellenőrzések végrehajtása.
6.5.1 Szerződés-bejelentési
kötelezettség
A beruházás megvalósítása érdekében kötött szerződések,
pályázatok, közbeszerzési eljárások dokumentumait, illetve az elszámolás
alapját képező költségvetések egy példányát a BvOP Gazdasági Főosztálynak (a továbbiakban: BvOP GF) el kell juttatnia a MÁK-hoz, ezért a beruházás
lebonyolításáért felelős személyi állomány tagnak (a továbbiakban: BvOP lebonyolító) gondoskodnia kell
arról, hogy azok a BvOP GF részére
rendelkezésre álljanak.
6.5.2 A BvOP GF-nek értékhatárra tekintet nélkül be kell jelentenie azokat
a szerződéseket, amelyekben a felek részszámlák alapján történő
elszámolásban állapodtak meg.
6.5.3 A BvOP GF-nek a szerződésekkel kapcsolatos valamennyi módosítást
jelentenie kell a MÁK-nak.
6.5.4 A bejelentési
kötelezettség alá tartozó feladatok végrehajtásáért a BvOP GF főosztályvezetője felel.
6.6 Szükséges tervezési munkák elvégzése, tervdokumentáció biztosítása,
azok véleményezése, hatósági engedélyeztetés
6.6.1 A tervek (vázlat,
engedélyezési, létesítési, kiviteli, stb.), tervdokumentációk
elkészítéséről / elkészíttetéséről és engedélyeztetéséről a BvOP BEF BO osztályvezetője gondoskodik.
6.6.2 A tervek azon bv. szerv
igényei alapján készülnek, ahol a beruházás a természetben megvalósul, így a
beruházással érintett bv. szerv vezetője által kijelölt személyek és a BvOP személyi állományának kijelölt
tagjai együttműködni kötelesek a tartalmi elemek kialakítását
illetően.
6.6.3 A tervek BvOP szakterületi vezetőivel történő megismertetése és
véleményeztetése (tervegyeztetés) a BvOP BEF BO osztályvezetőjének
feladata.
A tervegyeztetésre - annak tervezett időpontja előtt legalább
8 munkanappal - a BvOP BEF főosztályvezetője hívja
meg a BvOP szakterületi
vezetőket. Ezzel egyidejűleg a BvOP
BEF BO osztályvezetője köteles biztosítani a felkészüléshez szükséges
- megfelelő tartalmú és példányszámú - dokumentációt.
6.6.4 Amennyiben a beruházással
érintett bv. szerv és a BvOP (BEF BO, szakterületi vezetők)
között a tervegyeztetés során szakmai nézeteltérés mutatkozik, akkor törekedni
kell a megegyezésre. Amennyiben ez nem érhető el, akkor a BvOP BEF BO osztályvezetőjének
javaslata alapján a BvOP BEF főosztályvezetője dönt.
Ugyancsak így kell eljárni ha a tervek ellenőrzése során javítási,
módosítási igény lép fel.
6.6.5 A jogerős építési,
létesítési engedélyezési, kiviteli tervek mellékleteként az adott munka
tényleges költségvetését a BvOP BEF BO-nak
kell biztosítania. A költségvetést össze kell vetni a korábban felterjesztett
beruházási javaslatban szereplő becsült értékkel.
Számottevő eltérés esetén meg kell vizsgálni annak okát.
6.6.6 Ha a tervezési és
engedélyeztetési eljárással összefüggő feladatokat - megbízás alapján -
tervező / tervezőiroda látja el, akkor az elkészült és hatóság által
engedélyezett tervdokumentációt és szakhatósági engedélyek két (egy eredeti,
egy másolati) példányát, valamint a tervdokumentáció két elektronikus
változatát (adathordozón, melyek közül az egyik az általa, a másik pedig a BvOP által használt tervező program
fájlformátumában került rögzítésre) a vállalkozó a BvOP BEF BO részére köteles átadni. Az átadáskor a vállalkozónak
nyilatkozatban kell garantálnia azt, hogy az írott és az elektronikus
dokumentációk egymással mindenben megegyezőek. Ezeket a vállalkozási
szerződésben rögzíteni kell.
6.6.7 BvOP BEF BO köteles gondoskodni arról, hogy az engedélyezett tervek
továbbá szakhatósági engedélyek legalább egy példányban a beruházással érintett
bv. szerv rendelkezésére álljanak.
6.6.8 A BvOP BEF BO Tervtárat
köteles kialakítani az osztályon rendelkezésre álló - központi beruházás
részeként elkészült - tervekből.
A bv. szervek által megküldött terveket ugyancsak itt kell elhelyezni.
A bv. szervek kötelesek az elektronikus formában rendelkezésükre álló terveiket
megküldeni a BvOP BEF BO részére.
6.6.9 A BvOP BEF BO az elektronikus formában meglévő tervekből Elektronikus Tervtárat (adatbázist)
köteles létrehozni.
6.6.10 A tervdokumentációk
nyilvántartása és megőrzése a BvOP
BEF BO, az elektronikus változatok nyilvántartása és archiválása pedig a BvOP Informatikai Osztály
vezetőjének feladata.
6.7 Egyéb hatósági engedélyeztetési eljárások
6.7.1 Építési engedélyhez nem kötött
engedélyeztetési eljárás esetén - a beruházással érintett bv szerv
közreműködésével - a BvOP BEF BO
látja el a hatósági, szakhatósági, közszolgáltatói engedélyeztetési eljárással
összefüggő feladatokat. A hatósági, szakhatósági, közszolgáltatói engedélyek
egy példányát a BvOP BEF BO köteles
átadni a beruházással érintett bv. szerv részére.
6.7.2 A BvOP lebonyolító a
beszerzett hatósági, szakhatósági, közszolgáltatói engedélyek dokumentálásáról
és nyilvántartásáról a folyamatosan vezetett Iratjegyzéket (5.
számú függelék) is tartalmazó Beruházási aktában gondoskodik.
6.7.3 A beruházással érintett
bv. szerv a neki megküldött tervek hatósági és szakhatósági engedélyek
dokumentálásáról, nyilvántartásáról és megőrzésről ugyancsak
gondoskodni köteles.
6.8 Műszaki és egyéb beruházási dokumentumok kezelése
6.8.1 Az adott beruházással
kapcsolatban keletkező valamennyi iratot, dokumentumot iktatószámmal
ellátva, rendszerezett módon, katalogizálva, keletkezésüknek megfelelő időrendi
sorrendben, beruházásonként külön-külön dossziéban (Beruházási akta), folyamatosan vezetett tartalomjegyzékkel (Iratjegyzék - 5. számú függelék) ellátva
kell nyilvántartani. A Beruházási aktában elhelyezett iratok nyilvántartásának
vezetéséért a BvOP lebonyolító, ellenőrzéséért pedig a
BvOP BEF BO osztályvezetője a felelős.
6.8.2 A Beruházási aktát a
kötelező / vállalt utófelülvizsgálati eljárás lezárultát követő 22
munkanap elteltével a BvOP lebonyolító a BvOP Irattárába leteheti.
6.8.3 A Beruházási akta a BvOP Irattárából visszakérhető,
amennyiben további feladat adódik a lezárt beruházással kapcsolatban.
6.9 Ütemterv készítése (az elvégzendő feladatok műszaki és
időtartam meghatározása)
6.9.1 Valamennyi beruházásnál
szakaszonként (előkészítés, kivitelezés, stb.) kötelező az Ütemterv
készítése.
6.9.2 A beruházási javaslat
összeállításakor az Ütemtervet a javaslattevő készíti el.
6.9.3 A kivitelezési folyamat
Ütemtervének / Ütemterveinek elkészítése a kivitelező feladata, ezért ezt
a kivitelezésre irányuló szerződésben is rögzíteni kell.
6.9.4 Az Ütemtervek tartalmára
nézve a BvOP lebonyolító és a BvOP BEF BO
osztályvezetője határozhat meg követelményeket.
6.10 Beszerzési / Közbeszerzési eljárás(ok) lefolytatása
6.10.1 A BvOP BEF köteles a
beruházás megvalósítását a mindenkor hatályos jogszabályokban rögzítettek
szerint versenyeztetni.
6.10.2 A beruházást
kivitelező vállalkozás(ok) kiválasztásánál a lehető
legkörültekintőbben kell eljárni.
6.10.3 A beruházás tervezett
bekerülési értékétől függően szükségessé válhat közbeszerzési eljárás
lefolytatása.
6.10.4 A versenyeztetés során a
közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint -
hatálybalépésétől - a BvOP
Közbeszerzési Szabályzatának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
6.10.5 A központi beruházásokat
megelőző közbeszerzési eljárás(ok) lefolytatása a BvOP BEF-on
dolgozó közbeszerzési főreferens (a továbbiakban: közbeszerzési főreferens) feladata.
Amennyiben a beruházás bonyolultsága vagy értéke indokolja - megbízási
szerződés alapján - a közbeszerzési eljárás(ok) lefolytatását ügyvédi
iroda vagy közbeszerzési szaktanácsadó végzi. Ebben az esetben a közbeszerzési főreferens tartja a
kapcsolatot a megbízottal, illetőleg támogatja a tevékenységét.
6.10.6 A közbeszerzési törvény
hatálya alá nem tartozó beruházások esetén legalább három - de lehetőség
szerint több - ajánlat egyidejű bekérése szükséges, a beruházás
teljesítésére alkalmas vállalkozásoktól. Az ajánlatok nyilvántartásáról,
összehasonlíthatóságáról gondoskodni, értékelésüket pedig jegyzőkönyvben
rögzíteni kell.
6.10.7 A pontos műszaki
tartalom meghatározása érdekében - amennyiben szükséges - a vállalkozások
képviselőit helyszíni bejárás(ok)ra
kell hívni. Velük kell felméretni az elvégzendő munkákat. A helyszíni
bejárás(ok)on a vállalkozóknak egyidőben kell jelen lenniük.
A helyszíni bejárás(ok)ról jegyzőkönyv felvétele kötelező.
A nyertes ajánlattevővel kötendő vállalkozási
szerződésben rögzíteni kell, hogy saját maga végezte a munkák felmérését.
6.10.8 A kivitelező a
beérkezett ajánlatok alapján kerül kiválasztásra.
A vállalkozások kiválasztásánál fokozottan kell ügyelni arra, hogy ne
sérüljenek a versenysemlegesség szabályai.
6.10.9 A kivitelező
kiválasztásakor ellenőrizni kell a vállalkozás (gazdasági társaság)
tulajdonosi szerkezetét, tőkeerejét, működési eredményeit,
tevékenységi körét és az addigi tevékenységéből származó adatait.
Az ellenőrzés célja alapvetően annak a megállapítása, hogy
vállalkozás (gazdasági társaság) képes-e az adott beruházási tevékenységet
műszaki, pénzügyi és jogi szempontból teljesíteni, illetve, hogy az
ajánlattevők nem azonos tulajdonosi érdekkörbe tartoznak-e.
A fentiekben felsorolt feladatokat a közbeszerzési főreferens látja el.
6.11 Szerződések előkészítése, megkötése, nyilvántartása
6.11.1 A kivitelezőnek
ajánlatát az engedélyezési, létesítési, kiviteli tervek, azok műszaki
leírásai, valamint a helyszíni bejárás(ok) alapján kell összeállítania. Ezt a
kivitelezésre irányuló szerződésben rögzíteni kell.
6.11.2 A szerződés
előkészítése és megkötése során kötelező azokat a tartalmi elemeket
beépíteni a szerződésbe, amelyek a büntetés-végrehajtási szervezet számára
biztosítják a vállalt tevékenység megfelelő minőségű elvégzését.
Különös figyelmet kell fordítani a szerződési biztosítékok - a beruházó
bv. szerv és a lebonyolító bv. szerv érdekeit szolgáló - mellékkötelezettségek
(pl.: jótállás, kötbér, kamat, bánatpénz, bankgarancia, stb.) széleskörű
alkalmazására.
6.11.3 A szerződésben
elsősorban jólteljesítési garanciát
kell kikötni.
Jólteljesítési garanciaként olyan összeget kell visszatartani az
ellenszolgáltatás összegéből, amely megfelelő fedezet biztosít az
adott beruházás hibás teljesítése kapcsán bekövetkező hibák, hiányosságok
orvoslására.
A jólteljesítési garancia formájában visszatartott összeg kifizetésének
időpontja nem előzheti meg a felülvizsgálati időszak
(utófelülvizsgálati eljárás, vállalt utófelülvizsgálati eljárás, stb.)
lezárását.
6.11.4 A beruházási célú
szerződések tartalmi elemeinek megállapítása, a többi szerződő
féllel való megismertetése, megtárgyalása, a szerződés szövegének
megszerkesztése, aláírattatása és ellenjegyeztetése a BvOP BEF
főosztályvezetőjének feladata.
6.11.5 A beruházási célú
szerződések nyilvántartásáról, ún. Szerződéstárban
való kezeléséről, a szerződések gondozásáról és
megőrzéséről a BvOP BEF gondoskodik.
6.11.6 A beruházási célú
szerződések egy-egy eredeti példányának a beruházással érintett bv. szerv
részére és a BvOP GF-ára történő
átadása a BvOP BEF feladata.
A szerződések szerkezetéről, azok elengedhetetlen tartalmi
elemeiről módszertani útmutató rendelkezik.
6.12 A vállalkozók / szállítók minősítése
Ismétlődő beruházási tevékenységek lebonyolításánál
célszerű előminősítési
eljárást lefolytatni a vállalkozások adatai alapján (mérleg,
eredmény-kimutatás, referenciák, pénzügyi, fizetési feltételek, rendelkezésre
állás, stb.), a vállalkozók gyors kiválasztása érdekében. A folyamatos
piackutatással kapcsolatos feladatokat - lehetőség szerint - a BvOP BEF
látja el.
6.13 Szükséges gépek, berendezések, anyagok, alkatrészek beszerzése
A beruházással összefüggésben szükségessé válhat (akár
költségcsökkentés miatt), hogy a beruházás lebonyolításáért felelős bv.
szerv - a vállalkozótól függetlenül - saját beszerzéssel is éljen. A beszerzés
során a beszerzendő termékek mindegyikének meg kell felelnie az elvárt
minőségnek (műbizonylat, minőségi tanúsítvány,
megfelelőségi tanúsítvány, stb. beszerzése). Kiemelt figyelmet kell
fordítani arra, hogy a gyártó által biztosított termékszavatosságot
szakszerűtlen beépítéssel ne veszítse el a bv. szerv, ezért ha az adott
gép, berendezés beépítése külső vállalkozás által történik a vállalkozási
szerződés tartalma terjedjen ki erre a körülményre is.
6.14 Belső megbízások (megrendelők) kiadása szükség esetén
A beruházás lebonyolítása során a résztvevő személyi állomány
feladatainak konkretizálása, a felelősség és hatáskörök szigorú rögzítése
szükséges.
Az országos parancsnoki
engedélyokiratban (4.
számú függelék) meg kell jelölni azokat a személyeket, akik egyrészt a BvOP részéről, másrészt a
beruházással érintett bv. szerv részéről részt vesznek a beruházási
folyamatban. A kijelölt személyek akadályoztatása esetén helyettesítésükről
is gondoskodni kell. A engedélyokiratban a helyettesek személyét is fel kell
tüntetni.
6.15. Kivitelezés végrehajtása
6.15.1 A kivitelezési munka -
engedélyköteles tevékenység esetén csak jogerős építési / létesítési
engedély, illetve - (hatóság, közszolgáltató, műszaki ellenőr, bv.
szerv) által jóváhagyott kiviteli tervek, költségvetés, kivitelezői
ajánlat - a BvOP jogi képviseletét
ellátó jogtanácsos, továbbá a országos parancsnok gazdasági helyettese által
ellenjegyzett, a bv. szervezet országos parancsnoka részéről megkötött -
kivitelezői szerződés és a jogszabályokban előírt hatósági /
közszolgáltatói engedélyek, hozzájárulások, bejelentések birtokában
kezdhető meg.
6.15.2 Szükség esetén - a
beruházás során beépítésre kerülő főbb / speciális anyagok,
berendezések megfelelőségének elbírálása céljából - kivitelezés során is
szakterületi egyeztetéseket kell tartani, melyekre - a tervegyeztetéssel
kapcsolatos eljárásrend szerint (6.6.3
pont) - meg kell hívni az érintetteket.
6.15.3 A kivitelezés során
felmerülő problémákat a beruházással érintett bv. szerv, illetve a BvOP lebonyolító
köteles a BvOP BEF BO
osztályvezetőjének haladéktanul jelezni.
6.15.4 Építési Napló nélkül
kivitelezési munka nem folytatható.
6.15.5 A kivitelező köteles
építési munka esetén, annak megkezdésétől a befejezéséig naprakészen Építési Naplót és - amennyiben a
jogszabály másként nem rendelkezik - az azt kiegészítő mellékleteket (Felmérési Napló, stb.) vezetni.
6.15.6 A BvOP BEF BO-nak, mint a beruházást bonyolító BvOP szervezeti egységnek meg kell követelnie a
kivitelezőtől a jogszabályokban meghatározott dokumentumok folyamatos
vezetését.
6.15.7 A kivitelezés során a
tervektől való eltérés csak a BvOP
BEF főosztályvezetőjének
engedélyével történhet. A tervtől való eltérésre - a kivitelezés során - a
beruházással érintett bv. szerv vezetője, a kivitelező vagy a BvOP BEF BO osztályvezetője tehet
javaslatot.
A terv(ek)től való eltérést - indokolással ellátva - írásban
rögzíteni kell (pl.: Építési Napló, jegyzőkönyv stb.).
Az eltérések pénzügyi következményeiről a szerződő
feleknek írásban kell rendelkezniük.
Szükség esetén az eltérések a BvOP
szakterületi vezetőivel, a
beruházással érintett bv. szerv vezetőjével, a műszaki
ellenőrrel, a tervezővel és a kivitelezővel - időben -
történő megismertetése és véleményeztetése a BvOP BEF BO osztályvezetőjének feladata.
6.15.8 A kivitelezés során
keletkezett hulladékok gyűjtéséről, nyilvántartásáról,
ártalmatlanításáról a kivitelezést végzőnek kell saját költségén
gondoskodnia. Erről, a tevékenységre kötött szerződésben is
rendelkezni kell.
6.16 Kivitelezés felügyelete, műszaki ellenőrzése
6.16.1 A BvOP BEF BO osztályvezetője köteles a kivitelezés műszaki
ellenőrzéséről gondoskodni.
6.16.2 A beruházási tevékenység
során műszaki ellenőr bevonása kötelező.
6.16.3 Műszaki ellenőr
bevonása - esztétikai jellegű építési tevékenység esetén - a BvOP BEF BO osztályvezetőjének
véleménye alapján mellőzhető.
6.16.4 Az országos parancsnoki engedélyokiratban rögzíteni kell, hogy az
adott beruházás esetében - amennyiben azt jogszabály nem írja elő -
szükséges-e műszaki ellenőr közreműködése, illetőleg azt
is, hogy a tevékenységet a bv. szerv személyi állományának tagja vagy megbízási
szerződés alapján külső szakember lássa el.
6.16.5 Műszaki ellenőri
tevékenységet csak olyan személy végezhet, aki a kivitelezési tevékenység
jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkezik és szerepel a Műszaki
Ellenőri Névjegyzékben, amelyet az építés-felügyeleti feladatokat ellátó
szerv (megyei, fővárosi közigazgatási hivatal) vezet.
6.16.6 A megfelelő
műszaki ellenőri jogosultság ellenőrzése a BvOP BEF BO osztályvezetőjének a feladata.
6.16.7 A műszaki
ellenőr feladatai - a vonatkozó jogszabályban foglaltak végrehajtásán túl -
az alábbiak:
a) részt vesz a kiviteli tervegyeztetéseken;
b) elvégzi a számlázás feltételeként előírt
vállalkozói teljesítésigazolások kiadását;
c) a tervektől való eltérés esetén értesíti
a BvOP BEF BO osztályvezetőjét;
d) a kivitelezéssel kapcsolatos
észrevételeiről Építési Naplóbejegyzést tesz, illetve a kivitelezői
bejegyzésekre az előírt határidőn belüli válaszokat megadja;
e) részt vesz a kooperációs értekezleteken;
f)
tájékoztatja
a lebonyolítást (adott esetben a kivitelezést) végző BvOP szervezeti egységet, bv. szervet;
g) a vállalkozó készrejelentése alapján, a műszaki átadás-átvétel
időpontjára a BvOP BEF főosztályvezetőjének -
legalább 15 munkanappal korábban - javaslatot tesz, akinek döntése alapján a
műszaki átadás-átvételi eljárást megszervezi. (A BvOP szakterületi vezetők értesítéséről - a
tervegyeztetésnél meghatározott eljárásrend szerint /6.6.3 pont/ - a BvOP BEF
főosztályvezetője gondoskodik);
h) a helyszíni átadás-átvételi eljárás keretében elvégzi az elkészült munkarészek,
illetve valamennyi létesítmény rendeltetésszerű használatára való
alkalmasságának minősítését, a nem I. osztályú munkarészek osztályba
sorolását, összeállítja a mennyiségi és minőségi hibajegyzéket és intézkedik
a hibajavítási és hiánypótlási munkák elvégzésére, erről a BvOP lebonyolítóját
értesíti;
i)
szerződésszerű
teljesítés esetén a műszaki átadás-átvételi
jegyzőkönyvet aláírja, javaslatot tesz BvOP lebonyolító részére
az átvételre;
j)
teljességi
és tartalmi követelmények figyelembevételével ellenőrzi az átadási
dokumentációban foglaltakat, azokat átveszi és a BvOP lebonyolító részére
rendszerezetten átadja;
k) a hiba- és hiánypótlási munkákat átveszi, és
rendeltetésszerű használatra való alkalmasság esetén javaslatot tesz az átadás-átvételi eljárás lezárására;
l)
pótmunka
felmerülése esetén tájékoztatja a BvOP
lebonyolítóját annak
szükségességéről;
m) köteles megszervezni a kötelező /
vállalt utófelülvizsgálati eljárást. (Törekedni kell arra, hogy a vállalt
utófelülvizsgálati eljárással kapcsolatos feladatok végzésére ugyanaz a
műszaki ellenőr kapjon megbízást, aki a kivitelezés során a
műszaki ellenőrzési tevékenységet végezte.)
6.16.8 A műszaki
ellenőrzésre kötött megbízási szerződésben rögzíteni kell a fenn
felsorolt feladatokat.
6.16.9 A műszaki
ellenőrzés a kiviteli tervegyeztetésekkel kezdődik és a kötelező
/ vállalt utófelülvizsgálati eljárás lezárásával fejeződik be.
6.16.10 Műszaki
ellenőr bevonása nélkül lebonyolított beruházás esetén az
előzőekben felsorolt műszaki ellenőri / műszaki
ellenőrzési feladatokat a BvOP lebonyolító végzi.
6.17 Műszaki szabályozás
6.17.1 A beruházással
összefüggésben szükséges lehet a korábbi technológiai folyamatok
üzemeltetésének és karbantartásának újraszabályozása, melyet még a beruházás
lezárása előtt kell megtenni. A tevékenység elvégzése a BvOP BEF BO feladatát képezi.
6.18 A készrejelentés
6.18.1 Amennyiben a
kivitelező az építési célt megvalósította, erről a BvOP BEF
főosztályvezetőjét írásban - az átadás-átvételi eljárás tervezett
időpontja előtt legalább 22 munkanappal, cégszerűen aláírt
iratban - köteles értesíteni.
6.18.2 Amennyiben megbízási
szerződés alapján műszaki ellenőr is tevékenykedik a
beruházásban, akkor az előző pontban meghatározottak szerinti
készrejelentést a kivitelező a műszaki ellenőr részére
foganatosítja.
6.18.3 A fenti pontokban
meghatározottakat a vállalkozási/megbízási szerződésekben is rögzíteni
kell.
6.18.4 Az átadás-átvételi eljárás megkezdésének napját - a kivitelezővel
és amennyiben részt vesz a beruházásban, akkor a műszaki ellenőrrel
egyetértésben - a BvOP BEF főosztályvezetője
határozza meg.
6.19 A műszaki átadás-átvételi eljárás
A kivitelező - amennyiben részt vesz a beruházásban a műszaki
ellenőr - és a BvOP BEF főosztályvezetője
egyetértésben módosíthatják az átadás-átvételi
eljárás megkezdésének napját.
A műszaki átadás-átvételi
eljárás időpontjáról - legalább 14 munkanappal korábban - a BvOP BEF
főosztályvezetője értesíti a lebonyolítással érintett bv. szerv
parancsnokát, a BvOP szakterületi
vezetőit.
6.19.1 A kivitelezési munka
átadásával egy időben - 2 példányban - el kell készíttetni a
kivitelezővel az adott munka Átadási dokumentációját (ezt a
szerződésben is rögzíteni kell). Az Átadási
dokumentáció tartalmazza mindazokat az alább felsorolt iratokat, amelyek az
adott kivitelezéssel kapcsolatos később felmerülő problémákra választ
adhatnak:
a) jogerős építési / létesítési
engedélyezési dokumentáció;
b) megvalósulási tervdokumentáció, a jóváhagyott
kiviteli tervdokumentációtól való eltérések okaival, engedélyeivel;
c) igazolt Építési / Felmérési naplók és azok
mellékletei;
d) kivitelezői nyilatkozatok;
e) beépített anyagok, berendezések
minőségi-, megfelelőségi bizonyítványai, tanúsítványai;
f)
szabványossági
felülvizsgálatok és vizsgálati jegyzőkönyvek;
g) magyar nyelvű gépkönyvek, dokumentációk,
kezelési-karbantartási utasítások;
h) beépített anyagok, berendezések
garancialevelei;
i)
kezelési-,
oktatási jegyzőkönyvek;
j)
hatósági
és közmű nyilatkozatok;
k) egyéb nyomás-, tömörségi-, vízállósági- és
működési próba, üzembe helyezési, beüzemelési, szolgáltatói átvételi
jegyzőkönyvek, dokumentumok;
l)
a
vállalkozó által vállalt garanciális és jótállási többletfeltételek
dokumentumai;
m) műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv
(mely kötelező, attól el nem válaszható mellékletének tételesen
tartalmaznia kell az átvett iratok / dokumentációk jegyzékét);
6.19.2 Az átadás-átvételi eljárás
során - többek között - ellenőrizni kell az átadási dokumentáció, az
átvételre kerülő iratok / dokumentációk teljességét, megfelelősségét,
melyért a BvOP lebonyolító felel.
6.20 Teljesítések elszámolása, kifizetések
6.20.1 Kiemelt figyelmet kell
szentelni annak, hogy a szerződésben rögzített feltételek és a tervekben
leírt műszaki tartalom szerint történjen meg a pénzügyi elszámolás
(határidők figyelése, részteljesítések, kötbérezés, bankgarancia
érvényesítése és felszabadítása, stb.).
6.20.1.1 A BvOP lebonyolító
javaslata és a műszaki ellenőr által elvégzett teljesítésigazolás
alapján a számlát a BvOP BEF főosztályvezetője
igazolhatja le.
6.20.1.2 A BvOP BEF
főosztályvezetője a benyújtott végszámlát csak abban az esetben
igazolhatja le ha a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményesen zárult,
továbbá amennyiben a szerződés bankgarancia nyújtását írja elő a
vállalkozó az eredeti bankgarancia nyilatkozatot átadta, illetőleg
amennyiben a szerződés egyéb feltételek teljesülését is előírta,
abban az esetben ha azok is teljesültek.
6.20.2 A BvOP BEF főosztályvezetője
által leigazolt számlát haladéktalanul meg kell küldeni a BvOP GF-nek.
6.20.3 A beruházással kapcsolatos
számlák kifizetéséért, a számlák nyilvántartásáért a BvOP GF főosztályvezetője felel.
6.21 Használatbavételi / üzemeltetési engedély beszerzése
6.21.1 Ha az építmény építése,
bővítése, elmozdítása, felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy
korszerűsítése (építési / létesítési / közüzemi szolgáltatói) engedély
köteles volt, akkor a beruházással érintett bv. szervnek használatbavételi / üzemeltetési
engedélyt kell kérnie.
6.21.2 A használatbavételi /
üzemeltetési engedély kiadását követően - 22 munkanapon belül - el kell
készíttetni a feltüntetési vázrajzot és azt meg kell küldeni a területileg
illetékes földhivatalnak, továbbá intézkedni kell az ingatlan
ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére.
A feladatok végrehajtásáról a BvOP
BEF főosztályvezetője
gondoskodik.
6.22 Kezelési és karbantartási utasítások elkészítése, érvényesítése,
elosztása
A beruházás megvalósításával párhuzamosan a BvOP BEF BO a beruházással érintett (üzemeltető) bv. szervvel
közösen elkészíti a technológiai folyamatoknak megfelelő kezelési és
karbantartási utasításokat. A szabályozás során esetlegesen a gyártó(k) által
kiadott dokumentációkat, az érvényes jogszabályi előírásokat és a
speciális büntetés-végrehajtási feltételeket kell alapul venni.
Az utasítások érvényesítése és elosztása a BvOP BEF BO osztályvezetőjének feladatát képezi.
6.23 A beruházások lezárása
6.23.1 A beruházás befejezéséről
a BvOP BEF főosztályvezetője írásban köteles értesíteni a BvOP GF főosztályvezetőjét,
aki gondoskodik arról, hogy a beruházás befejezéséről a költségvetési
fejezet felügyeletét ellátó minisztérium és a MÁK is értesüljön.
6.23.2 A beruházás akkor
tekinthető befejezettnek, ha a műszaki átadás-átvételi / üzembe
helyezési / használatbavételi / üzemeltetési eljárások eredményes lezárását
követően a használatbavételi / üzemeltetési engedélyt a beruházással
érintett bv. szerv megkapta és üzembe helyezte.
6.23.3 A pénzügyi lezárás
keretében a BvOP BEF főosztályvezetője a - beruházás finanszírozási
alapokmányon, illetve az engedélyezett beruházási kereten belül fel nem
használt - maradvány elvonására, illetve átcsoportosítására javaslatot tesz az
országos parancsnok gazdasági helyettesének.
6.24 Dokumentálás a beruházással érintett szervnél és a BvOP BEF-on
6.24.1 A beruházással érintett
büntetés-végrehajtási szerv és a BvOP BEF
BO egyaránt köteles valamennyi, a beruházáshoz kapcsolódó dokumentumot
nyilvántartani, megőrizni és azokból ún. Beruházási aktát létrehozni.
6.24.2 A BvOP lebonyolítónak Munkanaplót (6.
számú függelék) kell vezetnie, mely az adott beruházás aktájának
mellékletét képezi.
6.24.3 Az aktához Iratjegyzéket (5. számú függelék) kell
csatolni, melyre kronológiai sorrendben fel kell vezetni a lefűzött
iratokat, dokumentumokat.
6.24.4 Minden egyes beruházási
aktába Ellenőrző lapot (7. számú
függelék) kell helyezni, melyet a BvOP
lebonyolítónak vezetnie kell abban az
esetben, ha az aktából eredeti példányban ad ki iratot.
Iratot a Beruházási aktából
lehetőség szerint másolati példányban kell kiadni. Másolati példány készítését
nem kell feljegyezni az Ellenőrző
lapra.
6.25 Aktiválás
A beruházások fajtájától függetlenül a tárgyi eszköz
rendeltetésszerű használatbavételének napjáig (sikeres üzembe helyezés
napjáig) a BvOP GF felelős a
beruházás aktiválásának előkészítéséért és elvégzéséért.
A beruházás lezárásaként térítés nélküli átadás-átvételt - melynek
során a beruházási érték a BvOP
könyveiből átkerül a fogadó bv. szerv könyveibe - kell lebonyolítani, mely
végrehajtásáért a BvOP GF
főosztályvezetője felel.
6.26 Beruházások kiértékelése
6.26.1 Az egyes beruházásokról
ún. Értékelési dokumentációt (8.
számú függelék) kell vezetnie a BvOP
lebonyolítónak.
Az értékelési dokumentációnak valamennyi szerződés teljesítésének értékelésére
(tervezési szerződés, műszaki ellenőrzésre kötött
szerződés, művezetői tevékenységre kötött szerződés,
kivitelezési, stb. vállalkozói szerződés) ki kell terjednie.
6.26.2 Az egyes beruházások
Értékelési dokumentációját a beruházás kezdeti időpontjától kell vezetni.
A szerződő felek mulasztásait dátum és a probléma szerint
kell feltüntetni.
6.26.3 Az Értékelési dokumentáció
tartalma térjen ki arra, hogy a kiviteli és megvalósulási tervek között van-e
eltérés.
Eltérés esetén annak okait és az azt engedélyezőt (hatóság /
személy, stb.) fel kell tüntetni.
6.26.4 Az Értékelési
dokumentációban a felmerült problémákra javasolt és megtett intézkedéseket
rögzíteni kell.
6.26.5 A kiértékelés alapjául
szolgálnak a beruházási javaslatban megfogalmazott követelmények, figyelembe
véve a jótállási és szavatossági kötelezettségeket is.
6.26.6 Az összes tárgyévi
beruházási Értékelési dokumentációból ún. Központi
beruházási értékelési dokumentációt (9.
számú függelék) állít össze a BvOP
BEF főosztályvezetője
minden év december 31-éig.
6.26.7 A Központi beruházási értékelési dokumentációt az országos parancsnok
gazdasági helyettesének és az országos parancsnoknak is meg kell küldeni.
6.26.8 A BvOP lebonyolítónak az Értékelési dokumentációról összefoglaló
írásbeli tájékoztatást kell adnia az átadás-átvételi eljárás lezárultát
követő 22 munkanapon belül a BvOP
BEF főosztályvezetője
részére.
6.26.9 A BvOP lebonyolítónak a kötelező / vállalt utófelülvizsgálati eljárások
befejezése után - 22 munkanapon belül - le kell zárnia az értékelési
dokumentációt, rövid, a beruházás egészét értékelő Záradék (10. számú
függelék) elkészítésével.
6.27 A központi beruházásokkal kapcsolatos egyéb nyilvántartási feladatok
A BvOP BEF-en folyamatos nyilvántartást kell vezetni:
a) a beérkezett beruházási javaslatokról;
b) a rendelkezésre álló beruházási
keretekről (beruházásonként);
c) az egyes beruházások pénzügyi keret
szükségletéről;
d) az egyes beruházások megvalósítására kötött
tervezői, kivitelezői és egyéb szerződések összegéről.
VII. Az intézeti / intézményi beruházások
lebonyolításának rendje
7.1 Intézeti / intézményi beruházás esetén a
beruházás lebonyolításáért a bv. szerv vezetője a felelős.
7.1.1 A
bv. szerv meghatározott építési célt saját
bonyolításban csak abban az esetben tervez(tet)het, engedélyeztethet és
bonyolíthat le, ha a cél megvalósításához biztosítja a jogszabályokban
meghatározott szakképzettségű, jogosultságú tervező, kivitelező,
műszaki ellenőrzésre jogosult szakembert. A fenti feladatokat a bv.
szerv megbízási szerződés alapján külső szakemberrel is végeztetheti.
7.1.2 Meghatározott
építési cél megvalósítását a bv. szerv saját
kivitelezésben abban az esetben végezheti, ha ehhez rendelkezik a
megfelelő műszaki és tárgyi feltételekkel, a jogszabályokban
előírt szakképzettségű személyi állománnyal, a cél megvalósítása nem
zavarja a bv. szerv alaptevékenységi feladatainak ellátását és folyamatos
működőképessége megtartását.
Saját
kivitelezésben beruházási tevékenység csak úgy
végezhető, ha azt az érvényben lévő jogszabályokban előírt
szakképesítésnek megfelelő felelős műszaki vezető
irányítja, aki lehet a büntetés-végrehajtási testület alkalmazottja is.
7.1.3 Az
egyes beruházások végrehajtása:
a) a műszaki tartalom és a műszaki
követelmények pontos meghatározása;
b) szükséges tervezések, tervdokumentáció
biztosítása, azok véleményezése, hatósági engedélyeztetés;
c) egyéb hatósági engedélyeztetési eljárások;
d) beszerzési / közbeszerzési eljárás(ok)
lefolytatása;
e) szerződések előkészítése,
megkötése;
f)
kivitelezés
végrehajtása;
g) kivitelezés felügyelete, műszaki
ellenőrzése;
h) műszaki átadás-átvételi eljárás;
i)
teljesítések
elszámolása, kifizetések;
j)
használatbavételi
/ üzemeltetési engedély beszerzése;
k) a beruházás lezárása;
l)
aktiválás;
m) beruházás kiértékelése.
7.2 A műszaki tartalom és műszaki
követelmények pontos meghatározása
7.2.1 A
beruházás megkezdése előtt a beruházási
javaslatban (lásd: 4.1.1
pont, 1.
számú függelék) jelzett megvalósítandó műszaki feladat
aktualizálása és részletes kidolgozása szükséges.
7.2.2 A
műszaki tartalom meghatározása során az elvégzendő munkákat minél
pontosabban kell behatárolni és mérhetővé tenni. A vállalkozási díjak
vizsgálatának egyszerűbbé tétele érdekében, célszerű az egyes
munkálatok szakterületeként történő megbontása is (pl.: építőipari
munkák, biztonságtechnikai munkák, informatikai, híradástechnikai munkálatok,
egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos építési munkálatok, stb.).
7.2.3 A
műszaki tartalom meghatározásába be kell vonni a bv. szerv szervezeti
egységei és az önálló szakterületek vezetőit (a továbbiakban együtt: intézeti szakterületi vezetők).
Indokolt esetben a BvOP szakmai
segítségét kell kérni.
7.3 A beruházás indítása
7.3.1 Az
intézetparancsnoki engedélyokiratot (11.
számú függelék) a beruházással érintett bv. szerv Gazdasági Osztálya (a
továbbiakban: GO) készíti el és
hivatali úton intézet parancsnoki jóváhagyásra terjeszti fel.
7.3.2 Intézeti
/ intézményi beruházás kizárólag jóváhagyott intézetparancsnoki engedélyokirat birtokában kezdhető meg.
7.3.3 Bv.
szerv köteles a jóváhagyott intézetparancsnoki
engedélyokirat egy példányát - a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül
- a BvOP BEF főosztályvezetője részére megküldeni.
7.3.4 Amennyiben
a meghatározott építési cél előkészítése, kivitelezése során nyilvánvalóvá
válik, hogy a célra jóváhagyott éves előirányzatból a cél nem valósítható
meg, akkor a beruházással érintett bv. szerv parancsnoka az építési cél
megvalósítására irányuló szerződést - csak a BvOP BEF főosztályvezetőjének
előzetesen írásban megadott hozzájárulásával - kötheti meg, illetve
módosíthatja, valamint hagyhatja jóvá a módosított intézetparancsnoki
engedélyokiratot. A hozzájárulás iránti kérelmet megfelelő indokolással
ellátva kell megküldeni.
7.4 Szerződés-bejelentési kötelezettség
7.4.1 Amennyiben
a beruházással érintett bv. szerv nem rendelkezik a megfelelő személyi és
tárgyi feltételekkel a beruházás lebonyolítására és / vagy
kivitelezésére, akkor csak a BvOP BEF főosztályvezetőjének
előzetes írásbeli hozzájárulásával köthet az adott beruházás
lebonyolítására és / vagy kivitelezésére irányuló szerződést. A
hozzájárulás iránti kérelmet megfelelő indokolással ellátva kell
megküldeni.
7.4.2 Amennyiben
a beruházással érintett bv. szerv rendelkezik a megfelelő személyi és
tárgyi feltételekkel a beruházás lebonyolítását és / vagy
kivitelezését illetően, akkor az erre irányuló szerződés megkötését
követően köteles - 5 munkanapon belül - a BvOP BEF
főosztályvezetőjét írásban tájékoztatni.
7.5 Szükséges tervezések, tervdokumentáció
biztosítása, azok véleményezése, hatósági engedélyeztetés
7.5.1 A
tervek (vázlat, engedélyezési, létesítési, kiviteli, stb.), tervdokumentációk
elkészítéséről / elkészíttetéséről és engedélyeztetéséről a bv.
szerv gazdasági osztálya (a továbbiakban: GO) osztályvezetője gondoskodik.
7.5.2 A
BvOP személyi állományának kijelölt
tagjai együttműködni kötelesek a tartalmi elemek kialakítását
illetően.
7.5.3 A
tervek intézeti szakterületi
vezetőkkel történő megismertetése és véleményeztetése (tervegyeztetés) a GO osztályvezetőjének feladata.
A tervegyeztetésre - annak tervezett
időpontja előtt legalább 8 munkanappal - a GO osztályvezetője hívja meg az intézeti szakterületi
vezetőket. Ezzel egyidejűleg köteles biztosítani a felkészüléshez szükséges
- megfelelő tartalmú és példányszámú - dokumentációt.
7.5.4 Amennyiben
a tervegyeztetés során a szakterületek között szakmai nézeteltérés mutatkozik,
akkor törekedni kell a megegyezésre. Amennyiben ez nem érhető el a GO osztályvezetőjének javaslata
alapján a bv. szerv vezetője dönt.
Ugyancsak így kell eljárni ha a tervek
ellenőrzése során javítási, módosítási igény lép fel.
7.5.5 A
jogerős építési, létesítési engedélyezési, kiviteli tervek mellékleteként
az adott munka tényleges költségvetését a GO-nak
kell biztosítania. A költségvetést össze kell vetni a korábban felterjesztett
beruházási javaslatban szereplő becsült értékkel.
Számottevő eltérés esetén meg kell
vizsgálni annak okát.
7.5.6 Amennyiben
a tervezési és engedélyeztetési eljárással összefüggő feladatokat -
megbízás alapján - tervezőiroda látja, akkor az elkészült és hatóság által
engedélyezett tervdokumentációt és szakhatósági engedélyek két (egy eredeti,
egy másolati) példányát, valamint - lehetőség szerint - a tervdokumentáció
két elektronikus változatát (adathordozón, melyek közül az egyik az általa, a
másik pedig a BvOP által használt
tervező program fájlformátumában került rögzítésre) a vállalkozó a bv.
szerv részére köteles átadni. Az átadáskor a vállalkozónak nyilatkozatban kell
garantálnia azt, hogy az írott és az elektronikus dokumentációk egymással
mindenben megegyezők. Ezeket a vállalkozási szerződésben rögzíteni
kell.
7.5.7 Bv.
szerv köteles gondoskodni arról, hogy az engedélyezett tervek továbbá
szakhatósági engedélyek legalább egy példányban - elektronikus formában is - a BvOP BEF BO rendelkezésére álljanak.
7.5.8 A
bv. szerv köteles Tervtárat
kialakítani a rendelkezésre álló tervekből.
7.5.9 A
tervdokumentációk nyilvántartása és megőrzése a GO, az elektronikus változatok nyilvántartása és archiválása pedig
az Informatikai Osztály vezetőjének feladata.
7.6 Egyéb hatósági engedélyeztetési eljárások
7.6.1 Építési
engedélyhez nem kötött engedélyeztetési eljárás esetén a beruházással érintett
bv szerv látja el a hatósági, szakhatósági, közszolgáltatói engedélyeztetési
eljárással összefüggő feladatokat.
7.6.2 A
bv. szerv a beszerzett hatósági, szakhatósági, közszolgáltatói engedélyek
dokumentálásáról és nyilvántartásáról a folyamatosan vezetett Iratjegyzéket (5. számú függelék) is
tartalmazó beruházási aktával gondoskodik.
7.6.3 A
bv. szerv a részére megküldött tervdokumentációk, hatósági, szakhatósági és
közszolgáltatói engedélyek dokumentálásáról, nyilvántartásáról és
megőrzésről ugyancsak gondoskodni köteles.
7.7 Műszaki és egyéb beruházási
dokumentumok kezelése
7.7.1 Az
adott beruházással kapcsolatban keletkező valamennyi iratot, dokumentumot
iktatószámmal ellátva, rendszerezett módon, katalogizálva, keletkezésüknek
megfelelő időrendi sorrendben, beruházásonként külön-külön dossziéban
(Beruházási akta), folyamatosan
vezetett tartalomjegyzékkel (Iratjegyzék
- 5.
számú függelék) ellátva kell nyilvántartani. A beruházási aktában
elhelyezett iratok nyilvántartásának vezetéséért a beruházás lebonyolításáért
felelős személyi állományi tag (a továbbiakban: intézeti lebonyolító), ellenőrzéséért pedig a bv. szerv GO osztályvezetője a felelős.
7.7.2 A
beruházási aktát az utófelülvizsgálati / vállalt utófelülvizsgálati eljárás
lezárultát követő 22 munkanap elteltével az intézeti lebonyolító a bv.
szerv Irattárába leteheti.
7.7.3 A
beruházási akta a bv. szerv Irattárából visszakérhető, amennyiben további feladat
adódik a lezárt beruházással kapcsolatban.
7.8 Ütemterv készítése (az elvégzendő
feladatok műszaki és időtartam meghatározása)
7.8.1 Valamennyi
beruházásnál szakaszonként (előkészítés, kivitelezés, stb.) kötelező
az ütemterv készítése.
7.8.2 A
beruházási javaslat összeállításakor az ütemtervet a javaslattevő készíti
el.
7.8.3 A
kivitelezési folyamat ütemtervének / ütemterveinek elkészítése a
kivitelező feladata, ezért ezt a kivitelezésre irányuló szerződésben
is rögzíteni kell.
7.8.4 Az
ütemtervek tartalmára nézve az intézeti
lebonyolító és a BvOP BEF BO
osztályvezetője határozhat meg követelményeket.
7.9 Beszerzési / Közbeszerzési eljárás(ok)
lefolytatása
7.9.1 A
bv. szerv köteles az intézeti / intézményi beruházások megvalósítását a
mindenkor hatályos jogszabályokban rögzítettek szerint versenyeztetni.
7.9.2 A
beruházást kivitelező vállalkozás(ok) kiválasztásánál a lehető
legkörültekintőbben kell eljárni.
7.9.3 A
beruházás tervezett bekerülési értékétől függően szükségessé válhat
közbeszerzési eljárás lefolytatása.
7.9.4 A
versenyeztetés során a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény,
valamint a bv. szerv Közbeszerzési Szabályzatának rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell.
7.9.5 Közbeszerzések
bonyolítását végző vállalkozás vagy ügyvédi iroda csak abban az esetben
bízható meg a közbeszerzési eljárás lebonyolítására, amennyiben azt a beruházás
bonyolultsága vagy a beszerzés értéke indokolja, illetve jogszabály írja
elő.
7.9.6 A
közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó beruházások esetén legalább három
- de lehetőség szerint több - ajánlat egyidejű bekérése szükséges, a
beruházás teljesítésére alkalmas vállalkozásoktól. Az ajánlatok
nyilvántartásáról, összehasonlíthatóságáról gondoskodni, értékelésüket pedig
jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
7.9.7 A
pontos műszaki tartalom meghatározása érdekében - amennyiben szükséges - a
vállalkozások képviselőit helyszíni
bejárás(ok)ra kell hívni. Velük kell elvégeztetni az elvégzendő munkák
felmérését. A helyszíni bejárás(ok)on a vállalkozóknak egyidőben kell
jelen lenniük.
A helyszíni bejárás(ok)ról jegyzőkönyv
felvétele kötelező.
A nyertes ajánlattevővel kötendő
vállalkozási szerződésben rögzíteni kell, hogy árajánlata a saját
felmérésén alapul.
7.9.8 A
kivitelező a beérkezett ajánlatok alapján kerül kiválasztásra.
A vállalkozások kiválasztásánál fokozottan
kell ügyelni arra, hogy ne sérüljenek a versenysemlegesség szabályai.
7.9.9 A
kivitelező kiválasztásakor ellenőrizni kell a vállalkozás vagy
gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetét, tőkeerejét, működési
eredményeit, tevékenységi körét és az addigi tevékenységéből származó
adatait.
Az ellenőrzés célja alapvetően
annak a megállapítása, hogy vállalkozás (gazdasági társaság) képes-e az adott
beruházási tevékenységet műszaki, pénzügyi és jogi szempontból
teljesíteni, illetve, hogy az ajánlattevők nem azonos tulajdonosi
érdekkörbe tartoznak-e.
7.10 Szerződések előkészítése,
megkötése, nyilvántartása
7.10.1 A
kivitelezőnek ajánlatát az engedélyezési, létesítési, kiviteli tervek,
azok műszaki leírásai, valamint a helyszíni bejárás(ok) alapján kell
összeállítania. Ezt a kivitelezésre irányuló szerződésben rögzíteni kell.
7.10.2 A
beruházási célú szerződések tartalmi elemeinek megállapítása, a többi
szerződő féllel való megismertetése, megtárgyalása, a szerződés
szövegének megszerkesztése, aláírattatása, ellenjegyeztetése a beruházással
érintett bv. szerv feladata.
Amennyiben a beruházással érintett bv. szerv
alkalmazásában van jogtanácsos, akkor a szerződés megszerkesztésére,
ellenjegyzésére nem lehet megbízási szerződést kötni.
7.10.3 A
vállalkozási szerződés(ek) csak azokat a tevékenységeket illetve
munkafolyamatokat tartalmazhatják, amelyeket a bv. szerv nem tud ellátni.
7.10.4 Az
egyes kivitelezési tevékenységekhez, munkafolyamatokhoz a bv. szerv
lehetőség szerint vegyen igénybe fogvatartotti munkaerőt.
7.10.5 A
szerződés előkészítése és megkötése során kötelező azokat a
tartalmi elemeket beépíteni a szerződésbe, amelyek a büntetés-végrehajtási
szervezet számára biztosítják a vállalt tevékenység megfelelő minőségű
elvégzését. Különös figyelmet kell fordítani a szerződési biztosítékok - a
beruházó bv. szerv és a lebonyolító bv. szerv érdekeit szolgáló -
mellékkötelezettségek (pl.: jótállás, kötbér, kamat, bánatpénz, bankgarancia,
stb.) széleskörű alkalmazására.
7.10.6 A
szerződésben elsősorban jólteljesítési
garanciát kell kikötni.
A jólteljesítési garancia formájában
visszatartott összeg kifizetésének időpontja nem előzheti meg a
felülvizsgálati időszak (utófelülvizsgálati eljárás, vállalt utófelülvizsgálati
eljárás, stb.) lezárását.
A szerződések szerkezetéről, azok
elengedhetetlen tartalmi elemeiről módszertani útmutató rendelkezik.
7.10.7 A
beruházási célú szerződések nyilvántartásáról, ún. Szerződéstárban való kezeléséről, a beruházással érintett
bv. szerv parancsnokának rendelkezése alapján a GO vagy a jogtanácsos gondoskodik.
7.10.8 A
beruházási célú szerződések egy eredeti példányának és esetleges
módosításainak megküldése a BvOP BEF részére a bv. szerv feladata.
7.11 A vállalkozók / szállítók minősítése
Ismétlődő beruházási tevékenységek
lebonyolításánál célszerű előminősítési
eljárást lefolytatni a vállalkozások adatai alapján (mérleg,
eredmény-kimutatás, referenciák, pénzügyi fizetési feltételek, rendelkezésre
állás, stb.), a vállalkozók gyors kiválasztása érdekében. A folyamatos
piackutatással kapcsolatos feladatokat - lehetőség szerint - a bv. szerv GO látja el.
7.12 Szükséges gépek, berendezések, anyagok,
alkatrészek beszerzése
A beruházással összefüggésben szükségessé
válhat (akár költségcsökkentés miatt), hogy a beruházás lebonyolításáért
felelős bv. szerv a vállalkozótól függetlenül saját beszerzéssel is éljen.
A beszerzés során a beszerzendő termékek mindegyikének meg kell felelnie
az elvárt minőségnek (műbizonylat, minőségi tanúsítvány,
megfelelőségi tanúsítvány, stb. beszerzése). Kiemelt figyelmet kell
fordítani arra, hogy a gyártó által biztosított termékszavatosságot
szakszerűtlen beépítéssel ne veszítse el a bv. szerv, ezért ha az adott
gép, berendezés beépítése külső vállalkozás által történik a vállalkozási
szerződés tartalma terjedjen ki erre a körülményre is.
7.13 Belső megbízások (megrendelők)
kiadása szükség esetén
A beruházás lebonyolítása során a
résztvevő személyi állomány feladatainak konkretizálása, a felelősség
és hatáskörök szigorú rögzítése szükséges.
7.14. Kivitelezés végrehajtása
7.14.1 A
kivitelezési munka - engedélyköteles tevékenység esetén csak jogerős
építési / létesítési engedély, illetve - (hatóság, közszolgáltató, műszaki
ellenőr, bv. szerv) által jóváhagyott kiviteli tervek, költségvetés,
kivitelezői ajánlat - a bv. szerv jogi képviseletét ellátó jogtanácsos,
továbbá a bv. szerv gazdasági vezetője által ellenjegyzett, a bv. szerv
parancsnoka részéről megkötött - kivitelezői szerződés és a
jogszabályokban előírt hatósági / közszolgáltatói engedélyek,
hozzájárulások, bejelentések birtokában kezdhető meg.
7.14.2 Saját
kivitelezés esetén a kivitelezést végző bv. szerv kötelessége mindazon
előírások betartása, melyet bármely más külső kivitelezőnek is
be kellene tartania.
7.14.3 A
saját kivitelezés csak akkor kezdhető meg, ha a bv. szerv rendelkezik a
cél megvalósításához felelős műszaki vezetővel, annak
aláírásával igazolt tervdokumentációval, költségvetéssel.
7.14.4 Szükség
esetén - a beruházás során beépítésre kerülő főbb / speciális
anyagok, berendezések megfelelőségének elbírálása céljából - kivitelezés
során is szakterületi egyeztetéseket kell tartani, melyre - a tervegyeztetéssel
kapcsolatos eljárásrend szerint (7.5.3
pont) - meg kell hívni az érintetteket.
7.14.5 A
kivitelezés megkezdésének időpontjáról - a büntetés-végrehajtás jelentési
és adatszolgáltatási rendszeréről kiadott OP intézkedésben foglaltak
szerint - a BvOP BEF főosztályvezetőjét a bv. szerv parancsnokának
tájékoztatnia kell.
7.14.6 A
kivitelezés során felmerülő problémákat az intézeti lebonyolító köteles a bv. szerv GO osztályvezetőjének haladéktanul jelezni.
7.14.7 A
kivitelezés során felmerülő problémák esetében - amennyiben azt a bv.
szerv nem tudja megoldani - a BvOP BEF BO-ának
segítsége kérhető. A BvOP BEF BO
feladata a szükséges segítséget megadni a kivitelezés során a bv. szervnek.
Amennyiben indokolt helyszíni bejárást is kell tartani.
7.14.8 Építési
Napló nélkül kivitelezési munka nem folytatható.
7.14.9 A
kivitelező köteles építési munka esetén, annak megkezdésétől a befejezéséig
naprakészen Építési Naplót és -
amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik - az azt kiegészítő
mellékleteket (Felmérési Napló, stb.)
vezetni.
7.14.10 A
bv. szerv GO-nak, mint a beruházást
bonyolító szervezeti egységnek meg kell követelnie a kivitelezőtől a
jogszabályokban meghatározott dokumentumok folyamatos vezetését.
7.14.11 A
kivitelezés során a tervektől való eltérés csak a BvOP BEF
főosztályvezetőjének engedélyével történhet. A tervtől való
eltérésre - a kivitelezés során - a bv. szerv vezetője, a kivitelező
vagy a BvOP BEF BO
osztályvezetője tehet javaslatot.
A terv(ek)től való eltérést -
indokolással ellátva - írásban rögzíteni kell (pl.: Építési Napló,
jegyzőkönyv stb.).
Az eltérések pénzügyi következményeiről
a szerződő feleknek írásban kell rendelkezniük.
Szükség esetén az eltérések az intézeti szakterületi vezetőkkel, a
műszaki ellenőrrel, a tervezővel és a kivitelezővel -
időben - történő megismertetése és véleményeztetése a bv. szerv GO osztályvezetőjének feladata.
7.14.12 A
kivitelezés során keletkezett hulladékok gyűjtéséről,
nyilvántartásáról, ártalmatlanításáról a kivitelezést végzőnek kell saját
költségén gondoskodnia. Erről a tevékenységre kötött szerződésben is
rendelkezni kell.
7.15 Kivitelezés
felügyelete, műszaki ellenőrzése
7.15.1 A beruházási tevékenység során műszaki
ellenőr bevonása kötelező.
7.15.2 A kivitelezés műszaki
ellenőrzéséről a bv. szerv köteles gondoskodni.
7.15.3 Műszaki
ellenőr bevonása - esztétikai jellegű építési tevékenység esetén - a BvOP BEF BO osztályvezetőjének
véleménye alapján mellőzhető.
7.15.5 Műszaki
ellenőri tevékenységet csak olyan személy végezhet, aki a kivitelezési
tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkezik és szerepel a
Műszaki Ellenőri Névjegyzékben, amelyet az építés-felügyeleti
feladatokat ellátó szerv (megyei, fővárosi közigazgatási hivatal) vezet.
7.15.6 A
megfelelő műszaki ellenőri jogosultság ellenőrzése a bv.
szerv GO osztályvezetőjének a
feladata.
7.15.7 A
műszaki ellenőr feladatai - a vonatkozó jogszabályban foglaltak
végrehajtásán túl - az alábbiak:
a) részt vesz a kiviteli tervegyeztetéseken;
b) elvégzi a számlázás feltételeként előírt
vállalkozói teljesítésigazolások kiadását;
c) a tervektől való eltérés esetén értesíti
a bv. szerv GO osztályvezetőjét;
d) a kivitelezéssel kapcsolatos
észrevételeiről építési naplóbejegyzést tesz, illetve a kivitelezői
bejegyzésre az előírt határidőn belüli válaszokat megadja;
e) részt vesz a kooperációs értekezleteken;
f)
tájékoztatja
a lebonyolítást (adott esetben a kivitelezést) végző bv. szervet;
g) a vállalkozó készre jelentése alapján, a műszaki átadás-átvétel
időpontjára a bv. szerv parancsnokának - legalább 15 munkanappal korábban
- javaslatot tesz, akinek döntése alapján a műszaki átadás-átvételi
eljárást megszervezi. (A BvOP ,
illetve az intézeti szakterületi
vezetők értesítéséről - a tervegyeztetésnél meghatározott
eljárásrend szerint /7.5.3
pont/ - a bv. szerv GO
osztályvezetője gondoskodik);
h) a helyszíni átadás-átvételi eljárás keretében elvégzi az elkészült munkarészek,
illetve valamennyi létesítmény rendeltetésszerű használatára való
alkalmasságának minősítését, a nem I. osztályú munkarészek osztályba sorolását,
összeállítja a mennyiségi és minőségi hibajegyzéket és intézkedik a
hibajavítási és hiánypótlási munkák elvégzésére, erről a lebonyolítást
(adott esetben a kivitelezést) végző bv. szervet értesíti;
i)
szerződésszerű
teljesítés esetén a műszaki átadás-átvételi
jegyzőkönyvet aláírja, javaslatot tesz a lebonyolítást végző bv.
szerv részére az átvételre;
j)
teljességi
és tartalmi követelmények figyelembevételével ellenőrzi az átadási
dokumentációban foglaltakat, azokat átveszi és az intézeti lebonyolító részére rendszerezetten átadja;
k) a hiba- és hiánypótlási munkákat átveszi, és
a létesítmény rendeltetésszerű használatra való alkalmassága esetén
javaslatot tesz az átadás-átvételi
eljárás lezárására;
l)
pótmunka
felmerülése esetén tájékoztatja a lebonyolítást végző bv. szervet annak
szükségességéről;
m) köteles megszervezni a kötelező /
vállalt utófelülvizsgálati eljárást. (Törekedni kell arra, hogy a vállalt
utófelülvizsgálati eljárással kapcsolatos feladatok végzésére ugyanaz a
műszaki ellenőr kapjon megbízást, aki a kivitelezés során a
műszaki ellenőrzési tevékenységet végezte.)
7.15.8 A
műszaki ellenőrzésre kötött megbízási szerződésben rögzíteni
kell a fenn felsorolt feladatokat.
7.15.9 A
műszaki ellenőrzés a kiviteli tervegyeztetésekkel kezdődik és a
kötelező / vállalt utófelülvizsgálati eljárás lezárásával fejeződik
be.
7.15.10 Műszaki
ellenőr bevonása nélkül lebonyolított beruházás esetén az
előzőekben felsorolt műszaki ellenőri / műszaki
ellenőrzési feladatokat az intézeti
lebonyolító végzi.
7.15.11 A
BvOP BEF jogosult a beruházás kivitelezésének szakmai
ellenőrzésére.
7.16 Műszaki szabályozás
7.16.1 A
beruházással összefüggésben szükséges lehet a korábbi technológiai folyamatok
üzemeltetésének és karbantartásának újraszabályozása, melyet még a beruházás
lezárása előtt kell megtenni. A tevékenység elvégzése a bv. szerv GO feladatát képezi.
7.17 A készrejelentés
7.17.1 Amennyiben
a kivitelező az építési célt megvalósította, erről a bv. szerv
parancsnokát írásban - az átadás-átvételi eljárás tervezett időpontja
előtt legalább 22 munkanappal, cégszerűen aláírt iratban - köteles
értesíteni.
7.17.2 Amennyiben
megbízási szerződés alapján műszaki ellenőr is tevékenykedik a
beruházásban, akkor az előző pontban meghatározottak szerinti
készrejelentést a kivitelező a műszaki ellenőr részére
foganatosítja.
7.17.3 A
fenti pontokban meghatározottakat a vállalkozási szerződésekben /
megbízásokban is rögzíteni kell.
7.17.4 Az
átadás-átvételi eljárás megkezdésének
napját - a kivitelezővel és amennyiben részt vesz a beruházásban, akkor a
műszaki ellenőrrel egyetértésben - a bv. szerv parancsnoka határozza
meg.
7.18 A műszaki átadás-átvételi eljárás
A kivitelező - amennyiben részt vesz a
beruházásban a műszaki ellenőr - és a bv. szerv parancsnoka
egyetértésben módosíthatják az átadás-átvételi
eljárás megkezdésének napját.
A műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjáról - legalább 14 munkanappal
korábban - a bv. szerv parancsnoka értesíti a BvOP, illetve az intézeti
szakterületi vezetőket.
7.18.1 A
kivitelezési munka átadásával egy időben - 2 példányban - el kell
készíttetni a kivitelezővel az adott munka Átadási dokumentációját (ezt a szerződésben is rögzíteni
kell). Az Átadási dokumentáció tartalmazza mindazokat az alább felsorolt
iratokat, amelyek az adott kivitelezéssel kapcsolatos később
felmerülő problémákra választ adhatnak:
a) jogerős építési / létesítési
engedélyezési dokumentáció;
b) megvalósulási tervdokumentáció, a jóváhagyott
kiviteli tervdokumentációtól való eltérések okaival, engedélyeivel;
c) igazolt építési / felmérési naplók és azok
mellékletei;
d) kivitelezői nyilatkozatok;
e) beépített anyagok, berendezések
minőségi-, megfelelőségi bizonyítványai, tanúsítványai;
f)
szabványossági
felülvizsgálatok és vizsgálati jegyzőkönyvek;
g) magyar nyelvű gépkönyvek, dokumentációk,
kezelési-karbantartási utasítások;
h) beépített anyagok, berendezések
garancialevelei;
i)
kezelési-,
oktatási jegyzőkönyvek;
j)
hatósági
és közmű nyilatkozatok;
k) egyéb nyomás-, tömörségi-, vízállósági- és működési
próba, üzembe helyezési, beüzemelési, szolgáltatói átvételi jegyzőkönyvek,
dokumentumok;
l)
a
vállalkozó által vállalt garanciális és jótállási többlet feltételek
dokumentumai;
m) műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv
(mely kötelező, attól el nem válaszható mellékletének tételesen
tartalmaznia kell az átvett iratok / dokumentációk jegyzékét);
7.18.2 Az
átadás-átvételi eljárás során - többek között - ellenőrizni kell az
átadási dokumentáció, az átvételre kerülő iratok / dokumentációk
teljességét, megfelelősségét, melyért az intézeti lebonyolító felel.
7.19 Teljesítések elszámolása, kifizetések
7.19.1 Kiemelt
figyelmet kell szentelni annak, hogy a szerződésben rögzített feltételek
és a tervekben leírt műszaki tartalom szerint történjen meg a pénzügyi elszámolás
(határidők figyelése, részteljesítések, kötbérezés, bankgarancia
érvényesítése és felszabadítása, stb.).
7.19.1.1 Az
intézeti lebonyolító javaslata és a
műszaki ellenőr által elvégzett teljesítésigazolás alapján a számlát
a bv. szerv parancsnoka igazolhatja le.
7.19.1.2 A
bv. szerv parancsnoka a benyújtott végszámlát csak abban az esetben igazolhatja
le ha a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményesen zárult, továbbá
amennyiben a szerződés bankgarancia nyújtását írja elő a vállalkozó
az eredeti bankgarancia nyilatkozatot átadta, illetőleg amennyiben a
szerződés egyéb feltételek teljesülését is előírta, abban az esetben
ha azok is teljesültek.
7.19.2 A
bv. szerv parancsnoka által leigazolt számlát haladéktalanul meg kell küldeni a
bv. szerv GO-nak.
7.19.3 A
beruházással kapcsolatos számlák kifizetéséért, a számlák nyilvántartásáért a
bv. szerv GO osztályvezetője
felel.
7.20 Használatbavételi / üzemeltetési engedély
beszerzése
7.20.1 Ha
az építmény építése, bővítése, elmozdítása, felújítása, helyreállítása,
átalakítása vagy korszerűsítése (építési / létesítési / közüzemi
szolgáltatói) engedély köteles volt, akkor a bv. szervnek használatbavételi /
üzemeltetési engedélyt kell kérnie.
A munkavédelmi üzembe helyezéshez a 12.
számú függelék kitöltése szükséges.
7.20.2 A
használatbavételi / üzemeltetési engedély kiadását követően - 22
munkanapon belül - el kell készíttetni a feltüntetési vázrajzot és azt meg kell
küldeni a területileg illetékes földhivatalnak, továbbá intézkedni kell az
ingatlan ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére.
A feladatok végrehajtásáról a bv. szerv
parancsnoka gondoskodik.
7.21 Kezelési és karbantartási utasítások
elkészítése, érvényesítése, elosztása
A beruházás megvalósításával párhuzamosan a
bv. szerv GO elkészíti a technológiai
folyamatoknak megfelelő kezelési és karbantartási utasításokat. A
szabályozás során esetlegesen a gyártó(k) által kiadott dokumentációkat, az
érvényes jogszabályi előírásokat és a speciális büntetés-végrehajtási
feltételeket kell alapul venni.
Az utasítások érvényesítése és elosztása a
bv. szerv GO osztályvezetőjének
feladatát képezi.
7.22 A beruházások lezárása:
7.22.1 A
beruházás akkor tekinthető befejezettnek, ha a műszaki átadás-átvételi / üzembe helyezési / használatbavételi
/ üzemeltetési eljárások eredményes lezárását követően a használatbavételi
/ üzemeltetési engedélyt a bv. szerv megkapta és üzembe helyezte.
7.22.2 A
pénzügyi lezárás keretében a bv. szerv parancsnoka a - fel nem használt -
maradvány elvonására, illetve átcsoportosítására javaslatot tesz a BvOP BEF
főosztályvezetőjének.
7.23 Dokumentálás
a beruházással érintett szervnél
7.23.1 A
bv. szerv és a BvOP BEF BO egyaránt
köteles valamennyi, a beruházáshoz kapcsolódó dokumentumot nyilvántartani,
megőrizni és azokból ún. Beruházási
aktát létrehozni.
7.23.2 Az intézeti lebonyolítónak Munkanaplót (6. számú
függelék) kell vezetnie, mely az adott beruházás aktájának mellékletét
képezi.
7.23.3 Az
aktához Iratjegyzéket (5. számú
függelék) kell csatolni, melyre kronológiai sorrendben fel kell vezetni
a lefűzött iratokat, dokumentumokat.
7.23.4 Minden
egyes beruházási aktába Ellenőrző
lapot (7.
számú függelék) kell helyezni, melyet az intézeti lebonyolítónak vezetnie kell abban az esetben, ha az
aktából eredeti példányban ad ki iratot.
Iratot a Beruházási
aktából lehetőség szerint másolati példányban kell kiadni. Másolati
példány készítését nem kell feljegyezni az Ellenőrző
lapra.
7.24 Aktiválás
A beruházások fajtájától függetlenül a tárgyi
eszköz rendeltetésszerű használatbavételének napjáig (sikeres üzembe
helyezés napjáig) a bv. szerv GO
felelős a beruházás aktiválásának előkészítéséért és elvégzéséért.
7.25 Beruházások kiértékelése
7.25.1 Az
egyes beruházásokról ún. Értékelési
dokumentációt (8.
számú függelék) kell vezetnie az intézeti
lebonyolítónak.
Az értékelési dokumentációnak valamennyi
szerződés teljesítésének értékelésére (tervezési szerződés,
műszaki ellenőrzésre kötött szerződés, művezetői
tevékenységre kötött szerződés, kivitelezési, stb. vállalkozói
szerződés) ki kell terjednie.
7.25.2 Az
egyes beruházások Értékelési
dokumentációját a beruházás kezdeti időpontjától kell vezetni.
A szerződő felek mulasztásait dátum
és a probléma szerint kell feltüntetni.
7.25.3 Az
Értékelési dokumentáció tartalma térjen ki arra, hogy a kiviteli és
megvalósulási tervek között van-e eltérés.
Eltérés esetén annak okait és az azt
engedélyezőt (hatóság / személy, stb.) fel kell tüntetni.
7.25.4 Az
Értékelési dokumentációban a
felmerült problémákra javasolt és megtett intézkedéseket rögzíteni kell.
7.25.5 A
kiértékelés alapjául szolgálnak a beruházási javaslatban megfogalmazott
követelmények, figyelembe véve a jótállási és szavatossági kötelezettségeket
is.
7.25.6 A
bv. szervek az összes tárgyévi beruházási értékelési dokumentációkból intézeti
/ intézményi beruházási értékelési dokumentációt (13.
számú függelék) kötelesek összeállítani minden év december 31-éig.
7.25.7 Az
intézeti / intézményi beruházási
értékelési dokumentációt a BvOP BEF főosztályvezetőjének kell
haladéktalanul megküldeni.
7.25.8 Az
intézeti lebonyolítónak az Értékelési
dokumentációról összefoglaló írásbeli tájékoztatást kell adnia az
átadás-átvételi eljárás lezárultát követő 22 munkanapon belül a bv. szerv
parancsnoka részére.
7.25.9 Az
intézeti lebonyolítónak kötelező
/ vállalt utófelülvizsgálati eljárások befejezése után 22 munkanapon belül le
kell zárnia az értékelési dokumentációt rövid, a beruházás egészét
értékelő Záradék (10.
számú függelék) elkészítésével.
7.26 Az intézményi / intézeti beruházásokkal
kapcsolatos egyéb nyilvántartási feladatok:
a) a rendelkezésre álló beruházási
keretekről (beruházásonként);
b) az egyes beruházások pénzügyi keret
szükségletéről;
c) az egyes beruházások megvalósítására kötött
tervezői, kivitelezői és egyéb szerződések összegéről;
d) szerződések alapján történő
folyósításokról (szerződésenként).
VIII. A központi
felújítások lebonyolításának rendje
A bv. szervek a használatukban lévő épületek, építmények állagának
megóvása érdekében kötelesek gondoskodni azok felújításáról.
A központi felújítások bonyolítására - eltérő rendelkezések
hiányában - a központi beruházások lebonyolítására (VI.
fejezet) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
8.1 Központi felújítás: e szabályzat alkalmazásában központi felújítás
az a felújítás, amelyet a BvOP által
kezelt pénzügyi keretből valósítanak meg, a BvOP BEF
lebonyolításában.
8.2 A felújítások tervezése
8.2.1 A központi felújítások
tervezése a felújításokban érintett bv. szerv és a BvOP BEF feladatkörébe
tartozik.
A számviteli törvény értelmében a tárgyi eszközök felújítását az adott
eszközök értékét növelő ráfordításként kell elszámolni.
8.2.2 Felújítási javaslatot (14.
számú függelék) bármely büntetés-végrehajtási szerv önállóan készíthet
és terjeszthet elő. A felújítási javaslat az egyes bv. szervek felújítási
igényeinek központi felújításként történő lebonyolítására irányul.
A Felújítási javaslatban
szereplő adatok, információk megadása kötelező, de azon a felújítás
ismertetését célzó egyéb közlemények is szerepeltethetők.
8.2.3 A bv. szervek minden év
január 15-éig kötelesek a tárgyévi felújítási javaslataikból álló felújítási
programjuk elkészítésére és a BvOP BEF részére történő megküldésére.
Egy felújításhoz egy felújítási javaslat (14. számú függelék)
megnevezésű űrlap kitöltése szükséges. A bv. szervezet felújítási
szakmai programja valamennyi szerv felújítási javaslatából tevődik össze.
8.2.4 A felújítási
javaslatokban egyértelműen meg kell határozni a felújítás célját, módját
és be kell mutatni a megvalósítás lehetséges változatainak műszaki és
pénzügyi előnyeit, hátrányait olyan részletességgel, mely alapján
eldönthető az adott felújítás gazdaságossága, vagy szükségszerűsége.
8.2.5 A felújítási javaslat összeállítása során a műszaki tartalmat
pontosan, az elbíráláshoz és értékeléshez szükséges részletezettséggel kell
meghatározni.
8.2.6 A felújítások
tervezésénél prioritást élveznek
a) elhasználódott, tönkrement épületszerkezetek,
hálózati elemek pótlása, felújítása, különös tekintettel az életveszély,
környezetkárosító tevékenységek megszüntetése, illetve
működőképtelenség elhárítására (így pl.: tetőbeázások,
alapvezetékek üzemképtelensége, statikai problémák,
tűzjelző-rendszerek, tüzivíz-hálózatok, veszélyes gépek berendezések,
stb.);
b) engedélyezett kötelezettségvállalás alapján
megkötött megállapodások teljesítése (áthúzódó munkák);
c) az egyes jogszabályok által előírt
műszaki feladatokból eredő felújítási kötelezettségek teljesítése;
d) a fogvatartotti létszámemelkedésből
eredő vagy az alaptevékenységhez kötődő gazdasági előnnyel
járó felújítások elvégzése;
e) energia-megtakarítást eredményező (5
éven belül megtérülő) felújítások elvégzése;
f)
a
biztonsági rendszerek amortizációjának megakadályozása.
8.2.7 A bv. szervek az év
folyamán, tárgyév január 15-ét követően is kezdeményezhetik felújítási
javaslat előterjesztését, elsősorban akkor ha kiegészítő
felújítás válik szükségessé vagy vis-maior helyzet kapcsán keletkezik a
felújítási igény.
8.3 A felújítási költségek becslése
8.3.1 A tervezésnél a felújítások
költsége a piaci viszonyokhoz igazodó, átlagos és mértékadó becsléssel
állapítandó meg.
A költségeket az érintett épület terjedelme, műszaki állapota és a
korszerűsítési igények figyelembevételével kell megbecsülni, a járulékos
költségek (pl.: tervezés, közműfejlesztési díjak, stb.) hozzáadásával,
majd az alábbi tartalék képzésével kell kiszámítani:
a) 0-10 millió Ft-ig 10 %
b) 10 millió Ft felett 5 %.
8.3.2 A felújítás
előkészítése során piaci információszerzés útján kell tájékozódni a felújítással
összefüggő várható költségek alakulásáról.
8.4 A büntetés-végrehajtási szervezet Éves Felújítási Terve
8.4.1 A felújítási javaslatokat a következő fontossági sorrendben kell
elbírálni:
a) az előző években megkezdett és a
tervévre áthúzódónak tervezett munka előirányzata (áthúzódott beruházás);
b) gazdasági előnnyel járó felújítások
elvégzése;
c) a tervévben megkezdeni és befejezni tervezett
munkák előirányzata;
d) a tervévben megkezdődő és a
következő évre (évekre) áthúzódó munkák tárgyévi előirányzata
(áthúzódó beruházás);
8.4.2 A felújítási munkák
kivitelezése során felmerülő esetleges többlet- és pótmunkák
megvalósításához szükséges előirányzatot az országos parancsnok gazdasági
helyettese - elsősorban a tervévben szereplő más munkák átütemezésével
- saját hatáskörben biztosítja.
8.4.3 A bv. szervek által
szolgáltatott igények és felújítási szakmai programok alapján a bv. szervek
által előterjesztett felújítási javaslatokból a BvOP BEF BO minden év február 15-éig összeállítja a bv. szervezet Éves Felújítási Tervét,
amelyet hivatali úton az országos parancsnok elé terjeszt jóváhagyás céljából.
8.4.4 Amennyiben a fejezeti
költségvetés még nem ismert tárgyév február 15-éig, a BvOP BEF BO körlevél formájában tájékoztatja erről a bv.
szerveket.
8.4.5 Az országos parancsnok
jóváhagyásáig központi felújítás és azzal összefüggő tevékenység nem
kezdhető meg, kivéve, ha azt az országos parancsnok - a felújítás
fontosságára, indokoltságára tekintettel - soron kívül jóvá nem hagyja.
8.4.6 A bv. szervezet Éves Felújítási Tervének jóváhagyása előtt
megkezdeni kívánt központi felújításra az érdekelt bv. szerv soron kívül
javaslatot tesz (14.
számú függelék) és azt haladéktalanul megküldi BvOP BEF BO részére.
8.4.7 BvOP BEF BO megvizsgálja a felújítási javaslatot és véleményezését
követően haladéktalanul - hivatali úton, jóváhagyás céljából -
előterjeszti az országos parancsnok részére.
8.4.8 A büntetés-végrehajtási szervezet Éves Felújítási Terve tartalmazza:
1.
a
felújítások megnevezését;
2.
a
felújítások helyét;
3.
a
felújítások szükségességének indokolását;
4.
a
tevékenységek felsorolását, azok megvalósításának várható időpontját;
5.
a
felújítások lebonyolításáért felelős szervek, szervezeti egységek
megnevezését;
6.
a
felújítások forrásigényét, költségét;
7.
az
aktiválások várható időpontját;
8.
a
felújítási tevékenység kapcsán kötött / kötendő szerződések
teljesítésének várható határidejét.
8.4.9 Azokat a felújításokat,
amelyeknek a központi felújításként történő lebonyolítását az országos
parancsnok nem engedélyezte nem lehet szerepeltetni a büntetés-végrehajtási
szervezet éves Felújítási Tervében.
8.4.10 A központi felújításként
le nem bonyolítható felújításokat az érdekelt bv. szerv saját intézeti / intézményi felújításként -
amennyiben arra a pénzügyi fedezet a költségvetésében rendelkezésre áll -
lebonyolíthatja.
8.4.11 Központi felújítás
esetében a felújítás lebonyolításáért a BvOP
BEF BO a felelős.
8.4.12 A felújítási munkák
fő szakaszai: előkészítés, szükség esetén a közbeszerzési eljárás
lebonyolítása, megvalósítás, ellenőrzés.
A bv. szervezet Éves Felújítás Tervet mielőtt az országos
parancsnok részére felterjesztésre kerül a BvOP
szakterületi vezetőivel egyeztetni kell. Az egyeztetett tervet hivatali
úton az országos parancsnok részére kell felterjeszteni jóváhagyás céljából.
8.4.13 A közbeszerzési
értékhatárt el nem érő felújítási munkák esetében minimum 3 árajánlatot
kell kérni, a felújítási munka elvégzésére alkalmas kivitelezőktől.
8.5 A felújítások indítása
8.5.1 Központi felújítás
kizárólag országos parancsnoki
engedélyokirat (4.
számú függelék) birtokában kezdhető meg.
Központi felújítás esetében az országos
parancsnoki engedélyokiratot a BvOP
BEF BO készíti el.
8.5.2 Az országos parancsnoki engedélyokiratot hivatali úton az országos
parancsnok elé kell felterjeszteni.
8.5.3 Központi felújítás esetén
az országos parancsnok által jóváhagyott büntetés-végrehajtási szervezet Éves
Felújítási Tervében meghatározott felújítást köteles a BvOP BEF lebonyolítani.
8.6 A felújítások végrehajtása, kivitelezése
A Központi beruházásoknál rögzített rendelkezéseknek megfelelően
kell az adott felújítások végrehajtási, kivitelezési, aktiválási, stb. munkáit
lebonyolítani.
IX. Az
intézeti / intézményi felújítások lebonyolításának rendje
9.1. Az intézeti / intézményi
felújítások lebonyolításánál eltérő rendelkezés hiányában a központi
felújításokra irányadó szabályokat kell alkalmazni (lásd: VIII.fejezet).
9.2 A VIII.
fejezettől való eltérő szabályokat jelen fejezet rendelkezései
tartalmazzák.
9.3 Intézeti / intézményi felújítás: e szabályzat alkalmazásában
intézeti / intézményi felújítás az a felújítás, amelyet az adott bv. szerv a
saját kezelésében lévő pénzeszközből valósít meg saját bonyolításban,
akár a kivitelezési tevékenységre kötött vállalkozási szerződéssel, akár
saját kivitelezésben megvalósítva a felújítást.
9.4 Minden bv. szerv
legkésőbb március 15-éig köteles elkészíteni a saját intézeti / intézményi felújítási tervét, amelyet köteles megküldeni
két eredeti példányban a BvOP BEF BO
részére.
A bv. szerv az intézeti /
intézményi felújítási tervében a tárgyévi általa megvalósítani kívánt
intézeti / intézményi felújításait kell, hogy feltüntesse.
9.5 A BvOP a saját intézményi
felújítási tervét ugyancsak köteles elkészíteni minden év március 15-éig. A
BvOP intézményi felújítási tervét az
egyes szervezeti egységeinek beruházási javaslatai alapján a BvOP BEF BO készíti el.
9.6 Amennyiben a fejezeti
költségvetés még nem ismert tárgyév március 15-éig, a BvOP BEF BO körlevél formájában tájékoztatja a bv. szerveket az
intézeti / intézményi felújítási tervek megküldésének módosult
határidejéről.
9.7 Az intézeti / intézményi
felújítási terv tartalmára nézve a büntetés-végrehajtási
szervezet Éves Felújítási Tervének tartalmi követelményei az irányadók.
9.8 Az intézeti / intézményi
felújítási terveket a BvOP BEF főosztályvezetőjének
szakmai véleményezését követően hivatali úton az országos parancsnok elé
kell felterjeszteni.
Az országos parancsnok gazdasági helyettesének véleményezését
követően az országos parancsnok hagyja jóvá az intézeti / intézményi
felújítási terveket.
9.9 A jóváhagyott intézeti /
intézményi felújítási tervek egy eredeti példányának visszaküldésért, valamint
egy eredeti példányának nyilvántartásáért a BvOP
BEF BO az osztályvezetője felel.
A bv. szerveknek pénzügyi beszámoló jelentést (15.
számú függelék) kell készíteniük:
a) a felújítások teljesítéséről
negyedévente (január 5., április 5., július 5., október 5.);
b) a rendelkezésre álló felújítási
keretről, valamint azok változásáról minden hónap 5. napjáig;
c) az egyes építkezések, felújítások
keretszükségletéről minden hónap 5. napjáig;
d) a tárgyhónapban a megkötött tervezési és
kivitelezési (illetve módosított) szerződések összegéről minden hónap
5. napjáig;
e) a megvalósítással kapcsolatos problémákról
haladéktalanul.
A beszámoló jelentést minden bv. szerv a BvOP BEF
főosztályvezetője részére köteles megküldeni a fent meghatározott
időpontokig.
Számszerű és rövid szöveges beszámolójelentést kell készíteni a BvOP BEF
részére:
a) a várható éves felhasználás alakulásáról,
minden év december 1-jéig;
b) a tényleges éves teljesítésről és annak
értékeléséről, a tárgyévet követő január 20-áig;
10.1 A bontási munkák
megkezdéséhez a Kincstári Vagyoni Igazgatóság előzetes engedélye is
szükséges, melyet BvOP BEF Ellátási Osztálya szerez be.
10.2 A bv. szervek kötelesek
valamennyi építmény bontását annak megkezdése előtt 10 munkanappal a BvOP BEF
főosztályvezetőjének írásban jelenteni.
A BvOP BEF főosztályvezetőjének küldött jelentésnek - a bontást
végző bv. szervre vonatkozóan - tartalmaznia kell:
a) a szükséges hatósági engedélyek meglétét;
b) a bontás jogszabályban előírt szakmai
felügyelet biztosítását;
c) a bontási munkákat végző személyek,
cégek megnevezését;
d) a bontásból származó anyag tervezett
felhasználásának módját.
10.3 Az épületek, épületrészek
bontásából, valamint a felújítási munkák során kikerült építőanyagok a
folyamatban lévő építkezéseknél és karbantartási munkáknál
felhasználhatók.
10.4 A bontott anyagok és
berendezések hasznosítása a vállalkozói ajánlatok részét képezheti.
10.5 A bontási munkálatokat -
amennyiben a munka jellege lehetővé teszi - fogvatartotti munkaerő
-bevonásával kell elvégezni, a munkavédelmi szabályok fokozott szem előtt
tartása mellett.
10.6 A bontási tevékenység befejezése
után 22 munkanapon belül el kell készíttetni a feltüntetési vázrajz
aktualizálását és azt meg kell küldeni a területileg illetékes földhivatalnak,
továbbá intézkedni kell az ingatlan ingatlan-nyilvántartásból történő
törlésére.
10.7 A bontás ingatlan-nyilvántartási átvezetésről a földhivatal
felé a BvOP BEF főosztályvezetője gondoskodik.
10.8 A felhasználható bontott
anyagok értékesítésénél a selejtezési szabályok betartásával kell eljárni.
10.9 A bontás során
keletkezett hulladékok gyűjtéséről, nyilvántartásáról,
ártalmatlanításáról a bontást végzőnek kell saját költségén gondoskodnia.
Erről a tevékenységre kötött szerződésben is rendelkezni kell.
XI. A beruházások ellenőrzése
11.1 A központi beruházások ellenőrzése
11.1.1 A kivitelezés műszaki
átadását, illetve a használatbavételi engedély megadását követően a BvOP jogosult a kivitelezést végző
vállalkozóval (vállalkozással) szemben fennálló jogosultságainak a beruházással
érintett bv. szerv részére történő engedményezésére.
11.1.2 Engedményezési
szerződés (16.
számú függelék, 17.
számú függelék) - a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályai szerint -
esetén a hibás teljesítésből eredő jogok érvényesítésére - szükség
esetén a BvOP lebonyolító bevonásával, melyet a BvOP BEF
főosztályvezetője engedélyez - a beruházással érintett bv. szerv
jogosult.
11.1.3 A kivitelezésre irányuló
szerződésben tájékoztatni kell a vállalkozót az engedményezés
lehetőségéről, ezért e szerződésben olyan tartalmú
bankgarancia-nyilatkozatot kell megkövetelni., amelyben az engedményezés
folytán a bankgarancia kedvezményezettje automatikusan az engedményes lesz.
11.1.4 Az engedményezés
megtörténte esetén a bank által megkövetelt okiratokat és aláírási
címpéldányokat az engedményes bv. szerv köteles a bank részére biztosítani,
illetve gondoskodni arról, hogy a bankgarancia időtartama alatt - az
esetlegesen megváltozott feltételeknek megfelelően - a módosításukra sor
kerüljön.
11.1.5 A vállalkozótól meg kell
követelni, hogy olyan a bankgaranciát kérjen a banktól, amely feltétel nélküli
és az alapjogviszony vizsgálatára nem terjed ki.
11.1.6 Amennyiben jólteljesítési
garancia van kikötve a vállalkozási szerződésben és engedményezésre kerül
sor, akkor a BvOP GF-nek kell
gondoskodnia jólteljesítési garancia miatt visszatartott pénzösszeg engedményes
bv. szerv részére - határidőre - történő átutalásáról.
11.1.7. A jogosultságok
engedményezése esetén a BvOP BEF főosztályvezetője engedményezési szerződésben (16.
számú függelék, 17.
számú függelék) köteles rendezni a beruházással érintett bv. szervre
ruházott jogok, jogosultságok tartalmát.
11.1.8 Amennyiben a kivitelezésre
irányuló szerződés eltérően nem rendelkezik az építési munka
műszaki átadás-átvételi eljárásától számított 1 éven belül utófelülvizsgálati eljárást kell
tartani.
Amennyiben indokolt és a kivitelezésre irányuló szerződés
eltérően nem rendelkezik az utófelülvizsgálati eljárás 1 éven túl is
megtartható.
Az utófelülvizsgálati eljárás lebonyolítása kötelező.
11.1.9 Az utófelülvizsgálati
eljárás lebonyolítása
ˇ
amennyiben
részt vesz a beruházásban, akkor a műszaki ellenőr, egyébként pedig -
ˇ
engedményezés
nélküli esetben a BvOP lebonyolító,
ˇ
engedményezés
esetén a beruházással érintett (engedményes) bv. szerv
kötelessége.
11.1.10 Az
utófelülvizsgálati eljárás lebonyolításáért felelős köteles - a tervezett
időpont előtt legalább 15 munkanappal korábban - az utófelülvizsgálati
eljárásra a BvOP BEF főosztályvezetőjét meghívni, aki szükség esetén
gondoskodik arról, hogy az eljáráson a BvOP
szakterületi vezetői is részt
vegyenek.
11.1.11 Abban az
esetben, amikor a kivitelezésre kötött szerződésben a vállalkozó többlet -
jótállási kötelezettségeket vállal, a jótállási időszak leteltét
követően ún. vállalt utófelülvizsgálati
eljárást („garanciális bejárás”) kell tartani, a jótállási
időszak letelte előtt 1 hónapon belül.
11.1.12 A vállalt
utófelülvizsgálati eljárás lebonyolítása - amennyiben részt vesz a
beruházásban, akkor a műszaki ellenőr, egyébként pedig -
ˇ
engedményezés
nélküli esetben a BvOP lebonyolító,
ˇ
engedményezés
esetén a beruházással érintett bv. szerv (engedményes)
kötelessége.
11.1.13 A hibás
teljesítésből eredő jogok vállalkozóval szembeni következetes
érvényesítéséért:
ˇ
engedményezés
nélküli esetben a BvOP BEF
főosztályvezetője,
ˇ
engedményezés
esetén a beruházással érintett bv. szerv (engedményes) parancsnoka
felelős.
11.1.14 Szükség esetén
a beruházások ellenőrzéséhez és a vállalkozóval (vállalkozással) szemben
fennálló jogosultságok érvényesítéséhez a BvOP
BEF BO közreműködése kérhető.
11.1.15 Engedményezés
nélküli esetben a BvOP lebonyolító,
illetve amennyiben engedményezésre került sor, akkor a beruházással érintett
bv. szerv köteles beruházást lezáró
értékelő jelentést (18.
számú függelék) elkészíteni a beruházás felülvizsgálati időszakának
leteltéről. A jelentést a BvOP BEF főosztályvezető részére 5
munkanapon belül kell továbbítani.
11.1.16 A jelentésben
meg kell jelölni azokat a minőségi problémákat és kivitelezési
kifogásokat, amelyekre a felülvizsgálati időszak során fény derült.
11.1.17 Ki kell térni a
beruházással érintet bv. szerv által foganatosított azon intézkedésekre,
amelyek a minőségi problémák és kivitelezési kifogások elhárítására
illetőleg kijavítására irányultak.
11.1.18 A jelentésben
rögzíteni kell, hogy a vállalkozó / vállalkozás mennyiben tett eleget a
jogszabályokban, illetve a kivitelezésre irányuló szerződésben foglalt
hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseknek.
11.1.19 Az
értékelő jelentést a BvOP
lebonyolító elhelyezi a beruházási aktában és lezárja a beruházást.
11.2 Az Intézeti / intézményi beruházások ellenőrzése
11.2.1 Az intézményi / intézeti
beruházások ellenőrzésének rendjét minden bv. szerv parancsnoka
intézetparancsnoki intézkedésben köteles szabályozni.
11.2.2 Az intézményi / intézeti
beruházásokat a BvOP BEF személyi állománya jogosult
ellenőrizni.
XII. Nagyértékű
tárgyieszköz beszerzése
12.1 A tárgyi eszköz
beszerzésére rendelkezésre bocsátott költségvetési előirányzatból
elsődlegesen a bv. szerv biztonságos üzemeléséhez szükséges eszközök
kerüljenek beszerzésre, és csak ezen igények kielégítését követően
kerülhet beszerzésre egyéb tárgyi eszköz.
12.2 A bv. szerv vezetője
felelős az igénykielégítés rangsorolásáért.
12.3 A bv. szervnek a
meghatározott célokra megkapott költségvetési előirányzatát más célra
felhasználni csak az országos parancsnok gazdasági helyettesének jóváhagyásával
lehet.
12.4 A bv. szerv az
előirányzat eltérő felhasználására irányuló kérelmét közvetlenül az
országos parancsnok gazdasági helyettesének küldi meg.
12.5 Az országos parancsnok
gazdasági helyettese a BvOP GF
főosztályvezetőjének továbbítja a kérelmet, aki javaslatot készít az
előirányzat eredetitől eltérő felhasználásának
engedélyezéséről vagy annak elutasításáról.
12.6 Az országos parancsnok
gazdasági helyettesének döntéséről a BvOP
GF főosztályvezetője írásban értesíti a BvOP BEF
főosztályvezetőjét, aki az előirányzat átcsoportosításának
engedélyezése esetén intézkedik az átcsoportosítás
előirányzat-nyilvántartásban való átvezetéséről és a kérelmező
bv. szerv kiértesítéséről.
12.7 A bv. szerv parancsnoka
meghatározott tárgyi eszköz beszerzésére akkor adhat ki intézetparancsnoki
engedélyokiratot, köthet szerződést vállalkozással, ha rendelkezik a cél
megvalósításához, beszerzéséhez szükséges, a bv. szerv részére kiutalt éves
költségvetési előirányzattal és a szerződésben vállalt fizetési
határidőre a szükséges pénzforrással.
12.8 A bv. szerv a
meghatározott tárgyi eszközre kiutalt előirányzatokról és a
felhasználásáról idősoros elkülönített nyilvántartást köteles vezetni.
13.1 Jelen szabályzat
rendelkezéseit a hatálybalépést követően jóváhagyott beruházásoknál,
felújításoknál továbbá nagyértékű tárgyi eszközök beszerzésénél kell
alkalmazni.
13.2 A szabályzat rendelkezései mellett az egyéb kapcsolódó büntetés-végrehajtási
normákban foglalt előírásokat is alkalmazni kell.
13.3 A központi beruházások, felújítások ellenőrzési nyomvonalát a
19/a.
számú függelék az intézeti/intézményi beruházások, felújítások
ellenőrzési nyomvonalát pedig a 19/b.
számú függelék tartalmazza.
13.4 Minden olyan kérdésben,
amit jelen szabályzat nem szabályoz,
a hatályos jogszabályokat, előírásokat (20.
számú függelék) kell alkalmazni.
13.5 A szabályzat függelékei:
1.
számú függelék: Beruházási javaslat
2.
számú
függelék: A központi beruházási, felújítási folyamatok összevont
feladat- és hatásköri mátrixa
3.
számú
függelék: Az intézeti / intézményi beruházási, felújítási
folyamatok összevont feladat- és hatásköri mátrixa
4.
számú
függelék: Országos parancsnoki engedélyokirat
5.
számú
függelék: Iratjegyzék
7.
számú
függelék: Ellenőrző lap
8.
számú
függelék: Értékelési dokumentáció
9.
számú
függelék: Központi értékelési dokumentáció
11. számú függelék: Intézetparancsnoki
engedélyokirat
12. számú függelék: Munkavédelmi üzembe
helyezés elrendelése
13. számú függelék: Intézeti /
intézményi értékelési dokumentáció
14. számú függelék: Felújítási javaslat
15. számú függelék: Pénzügyi beszámoló
jelentés
16. számú függelék: Engedményezési
szerződés (bankgarancia)
17.
számú
függelék: Engedményezési szerződés (jólteljesítési
garancia)
18. számú függelék: Beruházást lezáró
értékelő jelentés
19.
/a.
számú függelék: A központi beruházások, felújítások ellenőrzési
nyomvonala
20. /b. számú függelék: Az
intézeti/intézményi beruházások, felújítások ellenőrzési nyomvonala