EGYSÉGES SZERKEZETBEN
A büntetés-végrehajtás országos-parancsnoka
általános helyettesének
2-1/1/2004. (IK Bv. Mell. 12.) Opáh
i
n t é z k e d é e
a fogvatartottak
intézeten kívül történő előállításáról szóló módszertani útmutató kiadásáról
A fogvatartottak intézeten kívül történő előállításának megszervezése és a biztonságos, események nélküli végrehajtása érdekében az alábbi
i n t é z k e d é s t
adom ki.
1. Intézkedésem mellékleteként kiadom a szakszerű felkészülés és felkészítés, valamint az eredményes végrehajtás elősegítése céljából a fogvatartottak intézeten kívül történő előállításáról szóló módszertani útmutatót (továbbiakban: útmutató).
Az útmutatót önállóan - a vonatkozó szabályok, belső intézkedések és őrutasítások ismerete nélkül - alkalmazni nem lehet.
2. Az útmutatóban foglaltakat az érintettek számára oktatni kell, továbbá lehetővé kell tenni, hogy önképzés keretében is megismerhessék.
3. Intézkedésemet 2005. január 1. napjától kell alkalmazni.
Csóti András bv.dandártábornok
országos parancsnok általános helyettese
M Ó D S Z E R T A N I
Ú T M U T A T Ó
A
FOGVATARTOTTAK INTÉZETEN KÍVÜL TÖRTÉNŐ
ELŐÁLLÍTÁSÁNAK
VÉGREHAJTÁSÁHOZ
Bevezetés
A Módszertani Útmutató célja, hogy az előállítási szakfeladatot érintő hatályos szabályokban rögzítettekre és a nem szabályozott kérdésekre adott válaszokkal iránymutatást adjon az intézetek számára a hatékony gyakorlati végrehajtáshoz.
A vonatkozó szabályok, belső intézkedések és őrutasítások ismerete nélkül az útmutatót önállóan alkalmazni nem lehet.
I.
Jogszabályi feltételek és egyéb szabályok
A törvények közül a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.), valamint a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény egyes rendelkezéseire kell figyelemmel lenni az előállítások megszervezésénél és teljesítésénél.
Ezen túl a fogvatartottak előállítására a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Bv.tvr.) 36. § (2) bekezdése, a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet 16.§ (1-2) bekezdése, a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996.(VII. 12.) IM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 188-191. §-a, Az előzetes letartóztatás végrehajtása című fejezet, és A büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet vonatkozó szabályai, továbbá az Európa Tanács Miniszteri Bizottság R/87/3. számú ajánlása az irányadók.
A 0114/1997. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedéssel kiadott büntetés-végrehajtási szervezet Biztonsági Szabályzata (továbbiakban: BSZ) 93-131. pontjai, a BSz módosításáról szóló 1-1/15/2003. (IK Bv. Mell. 3.) OP intézkedéssel kiadott 18/a. és 18/b. számú függelék, továbbá a fogvatartottak nyilvántartására és egyes ügyeinek intézésére vonatkozó eljárásról szóló, az 1-1/22/2000. (IK Bv. Mell. 6.) OP, az 1-1/95/2002. (IK Bv. Mell. 2003. évi 1.) OP, az 1-1/1/2003. (IK Bv. Mell. 1.) OP, az 1-1/10/2003. (IK Bv. Mell. 3.) OP, az 1-1/71/2003. (IK Bv. Mell. 10.) OP, az 1-1/47/2004. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedéssel módosított 1-1/35/1999. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedés 111-121. pontjai, a bv. intézetekben fogvatartottak fényképes nyilvántartásáról szóló 0292/1996. (IK Bv. Mell. 10.) OP intézkedés 1., és 3-6. pontjai rögzítik a fogvatartottak szállításának, előállításának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
Az előállítások végrehajtását megelőző feladatokról rendelkezik a körlevelek visszavonásáról, illetve egyes körlevelek hatályban tartásáról szóló 0185/1998. (IK Bv. Mell. 11.) OP intézkedés 2. számú mellékletének 15. pontja.
II.
Az
előállításra vonatkozó általános rendelkezések
A fogvatartottak előállításának megszervezése és lebonyolítása a büntetés-végrehajtás egyik, legtöbb veszélyt magában rejtő feladata, amit a biztonságos végrehajtás, továbbá a rendkívüli események megelőzése céljából kiemelten kell kezelni. A biztonságos, események, rendkívüli események nélküli végrehajtás a büntetés-végrehajtás eredményes működésének egyik fontos értékmérője.
Fogalma:
Az előállítás az a szaktevékenység, amellyel a bv.
szerv biztosítja, hogy a fogvatartott az eljáró hatóság, a parancsnok,
igazgató, főigazgató főorvos (továbbiakban: intézetparancsnok) rendelkezése
vagy az orvos javaslata szerint egy meghatározott helyen és időben megjelenjen.
Intézeten
kívül az előállítás történhet:
ˇ bíróságra, vagy a bíróság által meghatározott helyre (büntető ügyben vagy polgári peres eljárás céljából)
ˇ ügyészségre (kihallgatás, meghallgatás, pótnyomozás, ujj- és tenyérnyomatvétel, fényképezés, DNS mintavétel stb. céljából) ügyészi rendelkezés alapján
ˇ közjegyzőhöz (hagyatéki ügyek intézése, stb.)
ˇ hozzátartozó temetésére (kegyeleti jog gyakorlása)
ˇ súlyos beteg hozzátartozó meglátogatására
ˇ járóbeteg szakellátásra
ˇ fekvőbeteg szakellátásra
ˇ egyéb célból (pl.: igazságügyi szakértői vizsgálat, oktatási intézménybe vizsgán való részvétel)
A fogvatartottak előállítása gyalogmenetben, illetve szállítójárművel - a büntetés-végrehajtási intézetnél az e célra rendszeresített speciális gépjármű, mentőautó továbbá légi jármű igénybevételével - valósítható meg. Az intézet- parancsnok - szükség esetén - engedélyezheti az ettől való eltérést (pl.: külső munkaterületről baleset, sürgős egészségügyi ellátás miatt OMSZ, egyéb polgári gépjármű), amit a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság ügyeletes tisztje felé az intézet jelenteni köteles.
Gyalogmenetben a fogvatartott csak közeli (kb. 200m) bírósági, ügyészségi épületbe, szakorvosi rendelőbe, stb. állítható elő. Az intézetparancsnok előállításra vonatkozó intézkedésében célszerű konkrétan meghatározni, hogy mely előállítási helyek minősülnek közelinek.
Az előállítás
végrehajtására lehetőleg a fogvatartottal azonos nemű
biztonsági felügyelőt kell beosztani, de férfi fogvatartottat csak férfi
biztonsági felügyelő állíthat elő.
Csoportos előállítás esetén női fogvatartott előállítását férfi biztonsági
felügyelő is végezheti, de az előállító felügyelők között legalább egy fő női
biztonsági felügyelőnek is lenni kell.
Előállítás alkalmával az őrzési feladatok végrehajtásáról, az előállító felügyelők létszámáról, személyük kijelöléséről, a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazásáról a biztonsági osztályvezető, akadályoztatása esetén az osztályvezető helyettes vagy a szolgálatban lévő biztonsági tiszt dönt, kivéve ha valamely rendelkezés ettől eltérő szabályt tartalmaz.
A mozgáskorlátozó eszközök alkalmazásának szabályait az 1-1/11/2003. (IK Bv. Mell. 3.) OP intézkedéssel módosított 1-1/25/2000. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedés határozza meg.
A
megszervezés során figyelembe kell venni:
ˇ a fogvatartottak előállításához szükséges végrehajtó állomány létszámát,
ˇ az előállító biztonsági felügyelő testi, fizikai adottságait,
ˇ az előállítás helyének ismeretét, a biztonsági, illetve őrzési körülményeit,
ˇ az előállítási hely intézettől való távolságát (műszaki pihenő tervezése, szállítási terv, ülésrend elkészítése),
ˇ az előállítás előtti, illetve utáni várható várakozási időt,
ˇ a fogvatartott testi, fizikai adottságait, küzdő és fizikai erőt igénylő egyéb sportokban való jártasságát,
ˇ a fogvatartott egészségi és lelki állapotát,
ˇ a feltételezett vagy elkövetett bűncselekményt,
ˇ a várható ítélet súlyosságát, mértékét (a fogvatartott tekintetében milyen magatartásbeli változást válthat ki, rendkívüli esemény bekövetkezéséhez vezethet-e),
ˇ a fogvatartott eddigi kriminalitását (visszaesés foka),
ˇ a fogvatartott biztonsági csoportba sorolását (amennyiben nem lehet megállapítani, III-as biztonsági csoportba soroltnak kell tekinteni),
ˇ többletinformációval rendelkező fogvatartottak esetén annak az előállítás végrehajtásához kapcsolódó tartalmát,
ˇ a kapcsolattartást, annak korlátozását (a FAR-ból kinyomtatott névsort az előállítási okmányokhoz mellékelten kapja meg a biztonsági felügyelő)
ˇ a családtagok, rokonok várható létszámát, illetve hangulatát,
ˇ a sajtó, illetve tömegtájékoztató szervek érdeklődését, jelenlétét,
ˇ az előállítás helyén - hosszabb időtartamú várakozás esetére - rendelkeznek-e a fogvatartott elhelyezésére alkalmas biztonsági szempontból megfelelő helyiséggel,
ˇ a differenciálás szabályainak betartását (pl.: bűntársak, férfiak és nők elkülönítése, szállítási terv készítésekor ennek figyelembe vétele)
ˇ a fogvatartott veszélyessége alapján a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazását (bilincsrögzítő öv, továbbá a rendszeresített elektromos sokkoló eszköz pl.: elektromos sokkoló öv is igénybe vehető),
ˇ
szolgálati kutya alkalmazásának szükségességét
és lehetőségét,
ˇ az együttműködő szerv segítségnyújtásának mértékét, - a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka és az Országos Rendőrfőkapitány 2/2002. (VIII.23.) együttes intézkedés 14. pontjában foglaltak alapján - indokolt esetben kapcsolattartó kijelölésével,
ˇ a szállító jármű/vek/ biztonságára, üzemképességére, menetokmányainak, meglétére, felszereltségére irányuló induláshoz szükséges ellenőrzés végrehajtását,
ˇ az intézetnek az előállítás végrehajtását befolyásoló egyéb feladatait.
Az előállítást végrehajtó biztonsági felügyelők, gépkocsivezetők feladatait az 1-1/34/2000. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedésben meghatározottak szerint elkészített őrutasításban, illetve eligazításon kell meghatározni.
III.
Az
állomány felkészítése az előállítás végrehajtására
A fogvatartottak intézeten kívüli előállításának végrehajtására kellően felkészített, gyakorlattal rendelkező állományt kell biztosítani.
Ennek érdekében az intézeteknek célszerű elkészíteni az alábbi témakörökből egy módszertani gyűjteményt, amelyet a személyi állomány oktatása, kiképzése során fel kell használni, illetve önképzés végrehajtása érdekében elérhetővé kell tenni.
Az előállítás előtti eligazításra fordítható rövid időtartam és annak gördülékeny végrehajtása miatt részükre biztosítani kell az önképzés lehetőségét is, az eligazítás során ellenőrző kérdésekkel meg kell győződni az abban rögzítettek ismeretéről.
A gyűjtemény tartalmazza:
ˇ a bírósági tárgyalásról, ügyészi kihallgatásról történő szabadlábra helyezés esetén végrehajtandó feladatokat,
ˇ a fogvatartottnál tartható tárgyak körét,
ˇ a fogvatartott ruházatára, egyéni ápoltságára vonatkozó követelményeket,
ˇ az összeköttetés, kapcsolattartás módját (URH rádió esetén hívószám, szolgálati mobiltelefonok esetén a készülékbe rögzített fontosabb telefonszámok, pl.: legközelebbi rendőrkapitányság, orvosi rendelő, intézet telefonszáma, stb. Nem szabad elfelejteni, hogy az URH hívószámok szolgálati titkot képeznek.),
ˇ az eljáró ügyész vagy a bíróság által engedélyezett "beszélő" végrehajtásának rendjét,
ˇ a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazását (bilincs, bilincsrögzítő öv, lábbilincs, vezetőbilincs), a mozgáskorlátozó eszköz használatára vonatkozó utasítást (orvosi ellátás, bírósági tárgyalás, tárgyhoz történő bilincselés),
ˇ a fogvatartott személyi motozásának végrehajtását,
ˇ a fogvatartott által elkövetett fegyelemsértés esetén teendő intézkedéseket,
ˇ a felállítási hely meghatározását (a fogvatartott soha nem maradhat őrzés nélkül, amennyiben ez nem valósítható meg - pl. a bíró, vagy az ügyész a helyiség elhagyására utasítja az előállító biztonsági felügyelőt, a fogvatartott műtőbe kerül, RTG, CT, MR, vizsgálatot végeznek - a biztonsági felügyelőnek a leggyorsabb közbeavatkozást biztosító, de szökésre legalkalmasabb helyen kell elhelyezkednie),
ˇ a biztonsági felügyelő tevékenységének rendjét az előállítás alatt bekövetkezett egyéb esetekben (pl.: a fogvatartott WC-re kísérése, hozzátartozóval való találkozás, bíró által engedélyezett beszélő, az előállítás végrehajtására irányuló ellenőrzés, ügyvéddel történő beszélő esetén),
ˇ a biztonsági felügyelő és a gépjárművezető feladatát az előállítás helyszínén illetve menet közben történt események, rendkívüli események bekövetkezése esetén (pl.: baleset, rosszullét, gépjárművet ért támadás, a szállítójármű követése, műszaki hiba, rendőri igazoltatás),
ˇ a gépjárműbe történő be- és kiszállás végrehajtását (nem zárt területen történő végrehajtás esetén a biztosítás módját),
ˇ jelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat,
ˇ az előállítási helyek részletes leírását (épületi alaprajzok, várakozóhely, kijáratok, parkolás, menekülési útvonal, megközelíthetőség, stb.),
ˇ a kényszerítő eszközök (különösen az elektromos sokkoló eszköz) és a lőfegyverhasználat szabályait.
A bv. szervezet hivatásos jogviszonyban álló tagja (előállító biztonsági felügyelő) feladatának jogszerű teljesítése (fogvatartottak előállítása) során - amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre - fogvatartottal illetve polgári személlyel szemben az 1995. évi CVII. törvény 15-17.§-ban foglaltak alapján, a 18-21.§-ban meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult és köteles, illetve a 22-25.§-ban foglaltak szerint - ha más kényszerítő eszközök alkalmazása nem vezet eredményre - lőfegyvert használhat.
Az 1995. évi
CVII. törvényben rögzített lőfegyverhasználatra
vonatkozó szabályok változása esetén a mindenkor hatályos jogszabályi előírások
az irányadók.
IV.
Az
előállítási feladatra beosztottak eligazítása
A kijelölt
állományi tag (pl. biztonsági főfelügyelő) felsorakoztatja az állományt, majd
létszám-, ruházat viselésének szabályszerűsége-, felszerelés és szolgálatra
alkalmassági ellenőrzést tart a végrehajtó állomány körében. Hiányosság esetén
jelentést tesz és intézkedést kér.
A hibák, hiányosságok kijavítása után az eligazítás megtartására felkészült,
annak végrehajtására kellő ismeretekkel rendelkező személy (osztályvezető,
osztályvezető helyettes, biztonsági tiszt, biztonsági főfelügyelő) a sorakozást
követő jelentésfogadás (és köszönés) után az általános információk közlése,
majd az előállítási feladatokra vonatkozó részletes eligazítás,
feladat-meghatározás történik meg.
Az eligazítás
tartalmazza:
ˇ az előállító biztonsági felügyelő/k/ személyét, az előállítás pontos helyét, célját, időpontját, az előállítási hely speciális jellemzőit (pihenőhely, várakozóhely van-e, kijáratok elhelyezkedése, menekülési útvonal, parkolás),
ˇ az előállító csoportparancsnok nevét, rendfokozatát, aki az általános eligazítás után az előállítást végzők valamint a fogvatartottak részére megtartja az eligazítást,
ˇ a fogvatartott/ak/ létszámát, adatait: név, nyilvántartási szám, bűncselekmény, végrehajtási fokozat, a fényképes mutatókarton, vagy a számítógépes rendszerből a fogvatartott adataival ellátott azonosítására alkalmas fényképes adatlap, idézés, stb. meglétét,
ˇ a fogvatartott bírósági tárgyalásról, ügyészi kihallgatásról szabadítható-e vagy sem, folyik-e újabb büntetőeljárás vele szemben,
ˇ többletinformációval rendelkező fogvatartottak esetén annak az előállítás végrehajtásához kapcsolódó tartalmát,
ˇ súlyos beteg hozzátartozó meglátogatására, hozzátartozó temetésére történő előállítás esetén a beszélő engedélyezésének módját, időtartamát és helyét,
ˇ a szabadlábon lévő bűntársakat, várható magatartásukat,
ˇ a hozzátartozók várható létszámát, illetve magatartását,
ˇ a sajtó, illetve tömegtájékoztató szervek érdeklődését,
ˇ az előállítást végrehajtók (biztonsági felügyelő, gépjárművezető) személyi okmányai (szolgálati igazolvány, vezetői engedély) meglétének ellenőrzését,
ˇ a szállító jármű/vek/ indulási időpontját, útvonalát, parkolási helyét, őrzését,
ˇ a megkülönböztető jelzés használatára vonatkozó szabályokat,
ˇ a szállító jármű/vek/ biztonságára, üzemképességére, menetokmányainak, meglétére, felszereltségére irányuló az induláshoz szükséges feladatszabás végrehajtását,
ˇ a KRESZ szabályainak betartására vonatkozó feladat-meghatározást,
ˇ
a gépjárműparancsnok meghatározását.
A biztonsági
felügyelők részére alapos, részletes eligazítást kell tartani, hogy a
feladatukat biztonságos módon tudják végrehajtani.
Meg kell
győződni, hogy megértették-e a kapott feladatot, szükséges-e kiegészítés a
feladat végrehajtásával kapcsolatosan, el tudják-e azt látni, mindenki
egészséges-e, továbbá az átadott iratok vonatkozásában szükséges-e hiánypótlás.
V.
Az
előállítás végrehajtása
A szolgálati lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer javadalmazás felvétele után megvizsgálja azokat és végrehajtja a tárazást, ellenőrzi a felszerelését képező mozgáskorlátozó és kényszerítő eszközök állapotát, működőképességét.
Az eligazítás után vezényszóra, ellenőrzés mellett a töltő-ürítő helyen végrehajtja a fegyver töltését.
Az előállító
biztonsági felügyelő az előállítás formájától, módjától függően a szükséges
iratokat (pl.: bv. iratok, idézés, orvosi beutaló,
szállítási rendelkezés, stb.) az eligazításon átveszi, amelyek meglétét és a
lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezést, továbbá a nyilvántartó csoport
által meghatározott utasításokat (pl.: tárgyaláson nem szabadítható) ellenőrzi.
A szolgálati
fegyvert - általános szabályként - tilos bevinni minden olyan területre, ahol
fogvatartott tartózkodik, azt az intézet azon kapujánál kell a helyi előírások
szerint elhelyezni, amelyiken keresztül a fogvatartott kísérése, előállítása
megtörténik!
Az általános szabálytól eltérni kizárólag az intézetparancsnok egyedi
rendelkezése alapján lehet.
A
fogvatartott átvétele, motozásának, eligazításának végrehajtása
Miután a körleten az illetékes körletfelügyelő kihívta a zárkából a fogvatartottat, az előállító biztonsági felügyelő a fényképes mutatókarton, vagy a fogvatartott adataival ellátott, azonosításra alkalmas, a számítógépes rendszerből kinyomtatható fényképes adatlap), és az idézés alapján adategyeztetést végez, majd ezt követően alaposan megmotozza - szükség esetén kézi és/vagy kapukeretes fémkeresővel, ruházat levetésének elrendelésével is ellenőrizheti - a fogvatartottat.
A motozás végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani a ruházat olyan részeire, ahová a tárgyak elrejtése könnyebb, kevésbé feltűnő, pl.:
ˇ kabát, zubbony gallér,
ˇ nadrág derékvarrása, hajtókája,
ˇ cipő talpa, belseje,
ˇ fehérnemű, zsebkendő,
ˇ test felszínén: lábszár, boka környéke, tenyér, ujjak köze, combok között a nemi szerv alatt, női fogvatartott esetében a mellek között és alatt,
ˇ sarok, hátközép, hajzat, szakáll,
ˇ indokolt esetben a testüreg is ellenőriztethető (csak orvos végezheti).
A személymotozás során figyelni kell a fogvatartott viselkedését, reakcióit. (Milyen ruhadarabokat vesz le vontatottan, illetve mikor változik meg viselkedése, mikor válik idegessé?).
A fogvatartottnál előállításakor csak textilzsebkendő illetve papírzsepkendő, íróeszköz, ügyével kapcsolatos iratai, feljegyzései, egész napos tárgyalás esetén a hideg élelme lehet. Tartalmilag az ügyével kapcsolatos iratait, feljegyzéseit nem lehet ellenőrizni, azonban a magánál tartható iratokat íróeszközével együtt biztonsági szempontból ellenőrizni kell.
Gyógykezelés alatt álló fogvatartott esetén az orvos által előírt szív, asztma, cukorbetegség stb. kezelésére szolgáló gyógyszert (ennek szervezetbe juttatására szolgáló készüléket), szükség esetén írásos orvosi rendelkezéssel az előállító biztonsági felügyelőnek kell magával vinni.
A fogvatartott cigarettát vagy más dohányneműt (felbontott állapotban, 20 szál mennyiségben) csak akkor vihet magával, ha az előállítás helyszínén biztonságos tartózkodó hely van, és ott dohányzóhelyet is kijelöltek.
Ellenben ha
nincs várakozó helyiség, és a dohányzóhelyet a folyosón jelölték ki, akkor más
személyektől elkülönülten ezen a helyen kell a dohányzást megengedni, amely
ideje alatt a biztonsági felügyelőnek különös figyelmet kell fordítani a
fogvatartott és a környezetükben lévő más személyek tevékenységére.
Gyújtóeszköz nem lehet a fogvatartottnál, azt az
előállítás során a biztonsági felügyelő vigye magával, amit csak használatra
(rágyújtás) adhat át.
A gépjárműben TILOS a dohányzás!
Motozás után a fogvatartottat az utasításnak megfelelően meg kell bilincselni (bilincs, bilincsrögzítő öv, lábbilincs, vezetőbilincs), majd el kell igazítani.
Az egyéni
mozgáskorlátozásra vonatkozó intézkedés az előállítás befejezéséig, illetve a
visszaérkezésig tart. A mozgáskorlátozó eszköz/ök/
állapotát kiadás, alkalmazás előtt minden alkalommal, továbbá az
alkalmazás során rendszeresen ellenőrizni kell.
Ha lőfegyverhasználat vagy baleset következtében a fogvatartott megsérül és elsősegélyben részesítése másképp nem biztosítható, az egyéni mozgáskorlátozást a szükséges mértékig enyhíteni kell, illetve indokolt esetben meg kell szüntetni.
Minta
egy férfi fogvatartott bírósági tárgyalásra
történő
előállítás előtti eligazítására
|
Név, nyt.
szám: |
Kovács Lajos EL-2375 |
Mint arról előzetesen értesítették, a mai napon büntető ügyben tárgyalása lesz a Budaörsi Városi Bíróságon, ahová az őrmester úrral együtt gépjárművel állítjuk elő.
Az előállítás során csak az ügyével kapcsolatos iratok, íróeszköz, textil és/vagy papírzsepkendő lehet Önnél.
Mivel Ön
dohányzik, 20 szál cigarettát felbontott dobozban hozhat magával, mert a
bíróságon - a várakozó helyen belül lévő dohányzóhelyen - lehetősége van a
dohányzásra.
A gépjárműben dohányozni TILOS!
Az előállítás során minden tevékenység csak utasításra vagy engedéllyel végezhető. Szökés, szökési kísérlet, támadás, ellenszegülés vagy más rendbontó magatartás esetén a kiadott utasításnak, ha indokolt, kényszerítő eszköz alkalmazásával szerzek érvényt és fegyelmi lapot állítok ki.
Felhívom a figyelmét, hogy Önre elektromos sokkoló övet helyezek, amit az életet, a testi épséget, a személyi szabadságot illetve vagyonbiztonságot közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadása elhárítására, intézkedéssel szembeni aktív ellenszegülése megtörésére a távirányítóval aktiválok.
A sokkoló eszköz kis áramerősséggel és nagy feszültséggel működik, a fájdalmat erős ütőhatás formájában fejti ki, ami az egész testén keresztül hat és Ön mozgásképtelenné válik.
Alkalmazás esetén fájdalmas izomgörcsöket, tájékozódási problémákat, egyensúlyvesztést, mentális zavart, kábult, bódult állapotot idéz elő.
Az öv többfunkciós:
ˇ cselekménye abbahagyására riasztó megszólaltatásával figyelmeztetem,
ˇ amennyiben a hangjelzés ellenére nem fejezi be rendbontó magatartását, az eszközt aktiválom, amire a beépített sziréna hangja figyelmezteti.
A működéséről
és hatásáról kapott tájékoztatás megtörténtét az alábbi formanyomtatványon írja
alá!
-----------------------------------------------------------------------------------------------
N
Y I L A T K O Z A T
Alulírott ...........................nyt. számú fogvatartott tudomásul vettem az elektromos sokkoló öv működéséről és hatásáról kapott tájékoztatást, aminek megtörténtét olvasható aláírásommal igazolom.
Budapest, 2004. " "
fogvatartott /név, nyt. szám/
-------------------------------------------------------------------------------------------------
A törvényben meghatározottak alapján támadása elhárítására, erőszakos kiszabadításának megakadályozására Önnel, illetve a támadókkal szemben is fegyverhasználati jogom van.
Módosította: 2-1/1/2007.Opáh intézkedés, 2007.06.01.
Az eljárásban résztvevő hivatalos személyek életének, testi épségének, személyes szabadságának védelme érdekében - ha szükséges - kényszerítő eszközt alkalmazok.
A lábbilincset, patentbilincset csak a tárgyalóteremben a bíró külön utasítására veszem le, de az elektromos sokkoló övet a derekáról, a vezetőbilincset a csuklójáról csak az intézetbe történő visszaérkezés után távolítom el.
A tárgyalás alatt a feltett kérdésékre a bíróság által meghatározott időben és módon válaszoljon, közbeszólásokkal ne zavarja a bíróság munkáját.
A tárgyalás megkezdése előtt csak az ügyvédje beszélhet Önnel. A tárgyalás szünetében vagy a tárgyalás után a bíró által engedélyezett időtartamban a beszélőt - ha annak feltételei biztosítottak - végrehajtom.
A beszélő alatt élelmiszert a bíróság rendelkezése szerint fogyaszthat, amit előtte ellenőrizni fogok. A beszélőn a bíró által meghatározott, nyilvántartott kapcsolattartójával beszélhet, átvenni vagy átadni az általam megvizsgált élelmiszeren kívül semmit nem lehet.
Tilos a bv. intézet belső rendjéről és biztonságáról beszélgetni!
Bűncselekményéről akkor beszélhet, ha azt a bíróság vagy az eljárásban résztvevő ügyész nem tiltotta meg. Amennyiben ezeket a szabályokat megsérti, a beszélőt megszüntetem.
A beszélő és az étkezés alatt a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazását fenntartom. Amennyiben az engedélyezett beszélőt a bíróságon nem lehet végrehajtani, akkor azt a bv. intézetbe történő visszaérkezés után bonyolítják le.
A beszélő alatt magyarul, (külföldi fogvatartott esetén anyanyelvén a bíróság által kirendelt tolmács jelenlétében), illetve az általam értett angol vagy lovári cigány nyelven beszélhetnek.
Egészségügyi szükségleteit még az intézetben végezze el. Ha a bíróságon mégis elkerülhetetlen a WC igénybevétele, az az általam átvizsgált helyiségben történhet személymotozás végrehajtása után. Szükségleteit csak behajtott helyzetű ajtónál végezheti, azt nem zárhatja be.
Benn tartózkodása
alatt az egyik kezéről oldom a patentbilincs szárát, másik kezén továbbra is
marad a patent és a vezető bilincs.
A helyiségben tartózkodás idejére a lábbilincset visszahelyezem végtagjára.
Kijövetele után ismét személymotozást hajtok végre.
Kezelik-e valamilyen betegséggel, szed-e rendszeresen gyógyszert, ha igen, a gyógyszerosztásnál bevette-e az előállítás idejére elégséges adagot? (Vagy: Az orvos által előírt, napközben beszedendő gyógyszeradagját tőlem kapja meg.)
Felhívom a
figyelmét arra, hogy a viselkedési szabályokat és az eligazításon közölt
előírásokat tartsa be. Megértette az általam elmondottakat?
Az előállítás
helyének, az adott objektum technikai lehetőségeinek, a biztonsági
szempontoknak, a lehetséges taktikai megoldásoknak figyelembe vételével a
fogvatartottat minden előállítás megkezdése előtt el kell igazítani.
Az eligazítás
szabályait zsebben elhelyezhető méretű, gyűrődésnek ellenálló papírra (kis méretű könyvbe, fóliával védett kártyára) nyomatva az
intézetnek célszerű elkészítenie, amit a végrehajtás előtt az előállítást végző
biztonsági felügyelőnek ki kell adni.
Az előállító
biztonsági felügyelőnek a fogvatartott átvételét az illetékes
körlet-/fő/felügyelő szolgálati naplójában aláírásával igazolnia kell.
Miután ezt megtette, az elhelyezési körletet a fogvatartottal
együtt elhagyhatja.
A
fogvatartott mozgatása, kísérése
Gyalogmenetben történő előállításnál a lőfegyver derékszíjra fűzését úgy végezze, hogy a fogvatartott ezalatt a biztonsági felügyelőtől biztonságosan elzárt, de a felügyelő által lehetőleg szemmel ellenőrizhető területen tartózkodjon.
A fogvatartott gyalogmenetben kísérését minden esetben úgy kell végrehajtani, hogy a vezetőbilincs a fogvatartott jobb kezén, a patentbilincs fölé legyen helyezve oly módon, hogy abból a kezét ne tudja kihúzni.
A fogvatartott egy lépéssel a felügyelő előtt annak bal oldalán, (bal kezes biztonsági felügyelő előtt annak jobb oldalán), a fegyverrel ellentétes oldalon mozogjon, miközben a vezetőszár bőrszíjas része a felügyelő csuklójára legyen fűzve.
Ülve történő várakozás esetén a fogvatartottat szintén a fegyver elhelyezésével ellentétes oldalra kell ültetni.
A gépjárművezető
- a szállítótér átvizsgálása után - a jármű nyitott ajtajánál várja a
fogvatartottat és kísérőjét a beszállás biztosítása céljából.
Csoportos előállítás esetén az előállítást vezető csoportparancsnok utasítása
szerint történik a fogvatartottak ültetése a
gépjárművön.
Az előállító csoportparancsnok szervezési, irányítási és jelentési feladatokat
lát el, akit különösen azokban az esetekben fontos kijelölni, amikor a
gépjárművezető más feladatok miatt eltávozik a helyszínről.
Az előállító
csoportparancsnok ne kísérjen külön fogvatartottat!
Egy fogvatartott előállítása esetén a gépjárművezetőnek - ha a körülmények azt indokolttá teszik és a gépjármű biztonságosan lezárt állapotban zárt parkolóhelyen történő hátrahagyása biztosított - a fogvatartott bírósági épületen belüli mozgatásának biztosításában részt kell venni.
A fogvatartottakat intézeten kívül egyesével kell a jármű ajtajához kísérni, majd felszállás után - addig, amíg a gépjárművezető bezárja a szállító fakkot - az előállító biztonsági felügyelő végzi a biztosítást.
Bűntársak és különböző nemű fogvatartottak azonos járművel történő szállítása estén az érintett fogvatartottakat külön fakkban kell szállítani. Az ülésrend készítésére vonatkozóan a BSZ 105-107. pontjai adnak iránymutatást.
Gépjárműre
szálláskor a vezetőbilincset a felügyelő csak akkor engedheti el, ha a
fogvatartott már beszállt a jármű számára kijelölt fülkéjébe.
Kiszállás előtt szólítsa fel a fogvatartottat a vezetőbilincs szárának
kiadására, majd ellenőrizze a mozgáskorlátozó eszközök állapotát.
Gépjárművel
történő előállításnál a fogvatartott/ak/ gépjárműbe
szállása után a biztonsági felügyelő lőfegyvere derékszíjra fűzését az előírt
helyen végezze el, majd a gépjármű zsiliptérben a jármű fogvatartott/ak/ szállítására szolgáló utastértől elhatárolt részébe
szállva a szállítás ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azok
tevékenységét.
A lőfegyver felvételének ideje alatt a gépjárművezetőnek vagy az e feladat
végrehajtására kijelölt személynek kell a fogvatartott/ak/
tevékenységét figyelemmel kísérni.
Közterületen lehetőség szerint úgy kell a gépjárművel megállni, hogy a fogvatartottak mozgatása rövid időtartamban, akár természetes vagy mesterséges kordon között (mögött) történjen pl.: gépjármű behajtónál lévő betonfal, korlát vagy a felügyelők sorfala.
Visszaindulásnál hasonló módon kell a beszállást megszervezni, illetve végrehajtani.
A szállítójármű külső ajtaját, továbbá a belső terében lévő fülkéket a fogvatartottak beszállítása után zárva kell tartani. A kulcsokat a gépjárművezető kezelje.
A fakkok tartalékkulcsait egy lepecsételt, tartalékkulcsok felirattal ellátott kulcsdobozban, a gépjármű vezetőfülkében kell (a kesztyűtartóban vagy a tárolására rendszeresített zárt dobozban) elhelyezni, ezt felbontani csak baleset esetén életmentés céljából lehet.
A szállítótérben minden esetben utaznia kell legalább egy biztonsági felügyelőnek, aki figyelemmel kíséri a fogvatartottak magatartását, tevékenységét, illetve kapcsolatot tart a gépjárművezetővel.
Előállításra
kísérés során liftet csak mozgáskorlátozott fogvatartott vagy orvosi javaslat
esetében - az előállító biztonsági felügyelőn kívül más személyek jelenlétének
kizárásával, az adott szinten a lift megérkezését biztosító másik biztonsági
felügyelő részvételével - lehet igénybe venni. Páternoszter használata
tilos!
A mellékhelyiségben, mosdóban a vezetőbilincset a fogvatartottról ott tartózkodásának idejére levenni TILOS! A patentbilincs két tagja közül a vezetőbilincses kezén lévőt kell a fogvatartott kezén hagyni.
Ebben a helyzetben megoldás lehet az is, hogy a vezetőbilincses kezéről veszi le a biztonsági felügyelő a bilincset, amit azonnal a WC fülkében lévő alkalmas tárgyhoz (pl.: radiátorcső) rögzít.
Csoportos előállítás esetén használat előtt a csoportparancsnoknak kell átvizsgálnia (átvizsgáltatnia) a helyiséget.
Egy biztonsági felügyelő és egy fogvatartott esetében a biztonsági felügyelő hagyja, hogy a fogvatartott válasszon helyiséget (fülkét), azonban szükségletei elvégezésére határozzon meg (jelöljön ki) számára egy másikat.
Ezzel megelőzhető, illetve meghiúsítható az előre elrejtett tárgyak, eszközök átvétele.
E szituációban
(egy biztonsági felügyelő-egy fogvatartott) csak szemrevételezéssel
ellenőrizze a fülkét. Átvizsgálást ne hajtson végre, mert annak végrehajtásakor
- a tevékenységéből adódóan a fogvatartottnak hátat fordítva, figyelmét másra
összpontosítva - támadási illetve szökési lehetőséget adhat az őrzött személy
részére.
A WC fülke ajtaját a fogvatartott nem zárhatja be, de az ajtó annyira
legyen behajtott állapotban, hogy mozgása a résen keresztül ellenőrizhető
maradjon.
A vezetőbilincs szárát a fogvatartott benn tartózkodása alatt a biztonsági felügyelő nem engedheti el. Ha a helyiség mérete, elhelyezkedése (közvetlenül a folyosóra nyílik) indokolja, akkor a fogvatartott egyik kezét a fülkében lévő rögzített (fix) tárgyhoz kell bilincselni.
Ilyen helyzetben a vezetőbilincs szára elengedhető. Elengedhető akkor is, ha egyik keze sem rögzíthető tárgyhoz és a helyiség mérete miatt a vezetőbilincs szárának kézben tartására csak a fülkén belül állva lenne lehetőség.
A
fogvatartottat mellékhelyiségbe menetele előtt és kijövetele után minden
esetben meg kell motozni!
Ennek
elvégzéséhez a biztonsági felügyelő helyezkedjen úgy, hogy váratlan meg- vagy
ellökésével se legyen lehetősége a fogvatartottnak a kijárati ajtón elfutni.
(Pl.: álljon a kijárati ajtóba annak háttal - a fogvatartott pedig szemben -
úgy, hogy egyik lábával megtámasztja az ajtót. Így nagyobb esélye lehet az
egyensúlya megtartásának és megakadályozza, hogy más személy eközben a
folyosóról belépjen a WC előterébe)
VI.
A fogvatartott előállítása bírósági tárgyalásra,
ügyészi meghallgatásra, egyéb célból
A bíróságra, ügyészségre érkezéskor a fogvatartottal a várakozó helyiségben vagy az idézésen szereplő helyiség előtt kell várakozni.
Csoportos
előállítás esetén hasonlóan az előzőekhez kell várakozni és az előállítást
vezető csoportparancsnok tegyen jelentést a
megérkezésükről a bírónak (ügyésznek).
Amennyiben nincs várakozó helyiség, akkor a csoportnak lehetőleg az idézésen szereplő tárgyalóterem előtt, de más személyektől elkülönülten kell várakozni.
Egyes és csoportos előállítás esetén is gondoskodni kell arról, hogy a fogvatartott illetéktelen személlyel lehetőleg ne beszélhessen, illetve ne vehessen át, vagy adhasson át semmit. Ezek elkerülésére - végső esetben - a bíró (ügyész) segítségét kell kérni.
A várakozás ideje alatt a fogvatartottat az előállító biztonsági felügyelő a fegyverrel ellentétes oldalára ültesse le, és folyamatosan figyelje mozdulatait, arckifejezését.
Ha az idézésen megjelölt tárgyalóterem vonatkozásában változás történik - időközben másik tárgyalótermet jelöltek ki - ezt a tényt a tárgyalás megkezdése előtt a biztonsági felügyelő vagy az előállítást vezető csoportparancsnok a közvetlen szolgálati elöljárónak jelenteni köteles.
Tájékoztassa a bírót, hogy a tárgyalóteremben beállt változásról értesítenie kell az intézetet, amelyet telefonon vagy más hírközlő eszközön keresztül végezzen el.
A tárgyalás megkezdéséig, vagy befejezését követően - várakozó hely hiányában - a tárgyalóteremben, illetve annak előterében úgy helyezkedjen el, hogy minden eseményt, rendkívüli eseményt meg tudjon akadályozni.
Ne engedje, hogy a hozzátartozók, szabadlábon levő bűntársak vagy számára ismeretlen személyek mögé kerüljenek, ott leüljenek, illetve közéjük helyezkedjenek, vagy a fogvatartott köré csoportosuljanak.
Ha a kialakult helyzet a feladat biztonságos végrehajtását veszélyezteti, azt azonnal jelezze a bírónak (ügyésznek) és a továbbiakban a kapott utasítás szerint járjon el. A bíró (ügyész) értesítésén túlmenően, a szükséges intézkedések megtétele után tegyen jelentést szolgálati elöljárójának is.
A tárgyalás alatt - különösen szembesítéskor, ítélethozatalkor - fokozott éberséggel lássa el feladatát, figyelje a fogvatartott minden reakcióját, készüljön fel váratlan, erőszakos megnyilvánulásokra és fogja a vezetőbilincs szárát rövidre.
A fogvatartott rosszulléte esetén - bv. intézet közelségében lévő bíróságon az intézeti orvos - vagy a mentőszolgálat értesítéséhez kérje a bíró segítségét.
Az ügyvéd és a fogvatartott beszélgetését minden alkalommal az ügyvédi igazolvány ellenőrzése után - az ügyvéd, (ügyvédjelölt) neve legyen azonos az iratokon feltüntetett névvel - engedélyezni kell.
A biztonsági felügyelő az ügyvédi beszélő időtartamára úgy és olyan távolságra helyezkedjen el, hogy megakadályozhassa a fogvatartott esetleges rendbontó cselekményét, egyúttal sem ő, sem más illetéktelen személy a felek beszélgetését ne hallhassa.
A fogvatartott a büntetőeljárással kapcsolatban készített feljegyzését, vázlatát magánál tarthatja, illetve tartalmának ellenőrzése nélkül átadhatja védőjének.
A biztonsági
felügyelő csak biztonsági ellenőrzést végezhet (Pl.: nincs-e köztük magánlevél
stb.).
Az ügyvéd a magnetofonra, diktafonra rögzített hangfelvételt, feljegyzést ellenőrzés nélkül magával viheti.
Csoportos előállítás esetén a tárgyalóteremben tilos a bilincseket egyidőben levenni, illetve visszahelyezni, azt a biztonsági felügyelőknek egyenként, egymást biztosítva kell végrehajtani, mert a figyelem megosztását a fogvatartottak vagy más személyek kihasználhatják.
A vezetőbilincs szíjazott részét a bilincsek le - illetve felhelyezésénél is folyamatosan fogni kell.
A IV. biztonsági csoportba sorolt fogvatartott esetén a bilincsrögzítő övet is alkalmazni kell a patentbilincs és a vezetőbilincs mellett.
A tárgyalás, ügyészi meghallgatás ideje alatt a bíró vagy ügyész előállítással kapcsolatos utasításait végre kell hajtani.
Abban az esetben, ha a bíró utasítást ad a vezetőbilincs levételére, udvariasan tájékoztatni kell, hogy utasításának teljesítését Rendelet 48.§ (5) bekezdésben rögzített jogszabály nem teszi lehetővé.
Amennyiben a bíró vagy az ügyész a felügyelő távollétében akarja meghallgatni a fogvatartottat, annak eleget kell tenni, de az idézésre ezt rá kell jegyeztetni.
Ha a biztonsági felügyelő veszélyes körülményt észlel, arra udvariasan hívja fel a bíró vagy az ügyész figyelmét (több kijárat, földszinti helyiség rács nélküli ablakokkal, fogvatartottal kapcsolatos többletinformáció tartalma), majd a bejárati ajtó előtt várakozzon.
A biztosításra elfoglalt helyét azért tilos elhagynia, mert a bíró (ügyész) ugyan "átvette" a fogvatartottat, de esemény bekövetkezésekor az előállító biztonsági felügyelőnek kell intézkednie.
A tárgyalóteremben a rend fenntartása a bíróság feladata (pl.: hangoskodás). Emiatt előfordulhat, hogy a bíró arra ad utasítást, hogy a felügyelő rendbontás miatt kísérje ki a fogvatartottat.
Ebben a helyzetben további utasításig a várakozó helyiségben, ennek hiányában az épület biztonságosnak ítélt szakaszán kell tartózkodniuk.
Ha az 1995. évi CVII. törvény 13. § (4) bekezdésében (bíró, ügyész, stb.) felsorolt személyeket támadás éri - és a meghatározott feltételek fennállnak - önállóan kell intézkedést kezdeményeznie.
A tárgyalási szünetben - egyéb rendelkezés hiányában - a várakozó helyiségben kell a fogvatartottal tartózkodni.
A bilincs nem vehető le a fogvatartottról, a várakozó helyiség ajtaját minden esetben kulccsal be kell zárni, a felügyelő ez alatt az ajtón belül tartózkodjon.
A várakozó helyiség ajtaját akkor is be kell zárni, amikor a fogvatartottat a tárgyalóterembe kísérték. Erre azért van szükség, hogy távollétükben oda mások ne rejthessenek el semmit.
Amennyiben a helyiség ajtaja rácsos, illetve átlátható, akkor a felügyelő az ajtón kívül is tartózkodhat úgy, hogy a fogvatartott tevékenységét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni.
Várakozó helyiség hiányában az épület biztonságosnak ítélt területén kell a szünetben tartózkodni.
Amennyiben a bíróságon nem áll rendelkezésre sem biztonságos várakozó helyiség, sem várakozásra alkalmas terület, akkor a bíróság zárt udvarán álló fogvatartott szállítására használt gépjármű is igénybe vehető - az előállító biztonsági felügyelő és/vagy a gépjárművezető folyamatos őrzése mellett, a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazásának enyhítése nélkül - a várakozásra.
A tárgyalás (ügyészi kihallgatás) végén az előállító biztonsági felügyelő ellenőrizze a bírótól (ügyésztől) kapott értesítés vagy egyéb irat rovatainak olvashatóságát, majd azokat - az intézetbe történő visszaérkezése utáni szóbeli jelentését követően - csatolja az előállítás végrehajtásával kapcsolatban keletkezett egyéb dokumentumok mellé.
Amennyiben a bíróság az előzetes letartóztatást fenntartotta vagy elrendelte, a fogvatartottat vissza kell szállítani az intézetbe.
Szabadlábra helyezés esetén, ha a fogvatartott a tárgyalásról elengedhető adat és ügyészi szám egyeztetés után nyilatkoztatni kell, hogy vissza kíván-e menni az intézetbe vagy a helyszínről távozik.
Amennyiben más ügyből elrendelt, fenntartott, vagy meghosszabbított előzetes letartóztatása van, továbbá a fogvatartás alapjául szolgáló egyéb irat (pl.: más ügyből elrendelt előzetes letartóztatás, elzárás, pénzbüntetés-, pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés vagy közérdekű munka) alapján nem szabadítható, arról tájékoztatni kell a bírót.
Mindkét esetben ki kell tölteni a "Bírósági tárgyaláson szabadlábra helyezett személy nyilatkozatát", illetve a tájékoztatót két példányban, amelynek egyik példányát át kell adni a szabadlábra helyezett személynek, a másik példányt csatolni kell az előállítás során keletkezett dokumentumok mellé.
Amennyiben a szabadlábra helyezett személy nem akar a helyszínről távozni, hanem személyes holmijainak, letétjének rendezése miatt a felügyelővel vissza akar térni az intézetbe, a nyilatkozat és a tájékoztató kitöltése, valamint a mozgást korlátozó eszközök levétele után - a többi fogvatartottól elkülönítve -vissza kell szállítani vagy kísérni az intézetbe.
Amennyiben a bíróság a kiutasítást önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül alkalmazta és a határozat kihirdetésekor jogerőre emelkedik, a bíróság kötelezettsége - a rendőrség közreműködésével - a területileg illetékes idegenrendészeti szervhez történő előállítás megszervezése.
A határozat kihirdetése után a büntetés-végrehajtásnak nincs kompetenciája, ezért a kiutasításra ítélt személyt az előállító biztonsági felügyelő a továbbiakban nem őrizheti, abban az esetben sem jogosult intézkedésre, ha a rendőr még nem érkezett meg.
Az előállító biztonsági felügyelő jogosultsága az intézkedésre, illetve a felelőssége is megszűnik.
A kiutasított személy saját holmijainak, letétjének, okmányainak kiadása tekintetében az 1-1/40/1999. (IK Bv. Mell. Különszám) OP intézkedés 284. pont b) alpontja átmenetileg alkalmazható azzal, hogy a letéti tárgyakat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal egyeztetett címre kell elküldeni.
Az intézetbe történő visszaérkezését követően a biztonsági felügyelőnek az előállításon történtekről jelentést kell tennie - az előállítási naplóba történő dokumentálás céljából - a szolgálati elöljárójának, így különösen: újabb időpontra történő idézésről, a tárgyaláson történtekről (pl.: ítélet, szabadlábra helyezés, kiutasítás, óvadék elfogadása, fegyelemsértés, rosszullét, stb.), majd a keletkezett iratokat az illetékes szakterületnek (biztonsági tisztnek) le kell adni.
Ha a tárgyalás végén a bíró - ügyészi kihallgatáskor az ügyész - a meghatározott, nyilvántartott kapcsolattartójával beszélőt engedélyez, azt lehetőleg a tárgyalóteremben, ha ez nem lehetséges, akkor a várakozó helyiségben kell lebonyolítani.
Ezekben az esetekben figyelembe kell venni a Rendelet 188.§ (3) bekezdésében foglaltakat. A megfelelő helyiséget a bíró (ügyész) jelöli ki, és ő gondoskodik a beszélő ellenőrzéséről is.
A beszélőre
vonatkozó szabályokat a fogvatartott eligazítására készített minta tartalmazza.
A fogvatartott tevékenységét ilyen esetben is folyamatosan figyelni kell. Amennyiben a beszélő lebonyolításának körülményei nem biztosítottak, akkor azt az intézetben kell végrehajtani, amelyről tájékoztatni kell az engedélyezőt és a kapcsolattartót.
A beszélő
végén, visszaindulás előtt a fogvatartottat meg kell motozni!
VII.
A fogvatartott előállítása hozzátartozó
temetésére
A Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: Btk)
137. § 6. pontjában meghatározott hozzátartozó temetésére a fogvatartott
előállítása engedélyezhető.
A biztonsági
feladatok megszervezésénél az alábbiakat kell figyelembe venni:
ˇ a feladat biztonságos végrehajtásához szükséges előállítók létszámát,
ˇ egyéb szolgálati feladatok ellátása mellett a végrehajtás lehetőségét,
ˇ a fogvatartott testi, fizikai adottságait, küzdő és fizikai erőt igénylő egyéb sportokban való jártasságát,
ˇ a fogvatartott lelki állapotát,
ˇ az előállítás helyének távolságát, megközelítését (műszaki pihenő tervezése, szállítási terv),
ˇ a temetés időpontját (nap, napszak, évszak),
ˇ az előállítás előtti illetve utáni várakozási időt,
ˇ az őrzési körülményeket (pl.: temető bejáratai, kerítés magassága, anyaga, fák, bokrok, sírhelyek elhelyezkedése, száma),
ˇ szolgálati kutya alkalmazásának szükségességét és lehetőségét,
ˇ a fogvatartott bűncselekményét, ítéletét, eddigi kriminalitását (visszaesés foka), amennyiben van, folyamatban lévő ügyét, a fogvatartott veszélyességét, biztonsági csoportba sorolását,
ˇ a mozgáskorlátozó eszköz/ök/ alkalmazását, (bilincselés meghatározása, bilincsrögzítő öv továbbá a rendszeresített elektromos sokkoló eszköz pl.: elektromos sokkoló öv is igénybe vehető),
ˇ a megkülönböztető jelzés használatának szabályait (pl.: gyors helyszínelhagyás esetén),
ˇ melyik az az együttműködő szerv, amely segítséget nyújthat,
ˇ az előállítás helyén van-e lehetőség a fogvatartott elhelyezésére a várakozás illetve az előállítási helyszín megtekintésének idejére, erre alkalmas egy biztonsági szempontból is megfelelő helyiségbe (előzetes egyeztetés után igénybe vehető az illetékes bv. intézet vagy a rendőrkapitányság fogdája, előállító helyisége egy fő biztonsági felügyelő felügyelete mellett),
ˇ a temetésen résztvevők várható létszámát, összetételét, kriminalitását,
ˇ a beszélő engedélyezésének módját, időtartamát,
ˇ média érdeklődését, velük szembeni magatartást.
A parancsnok döntése után vagy annak elősegítése céljából - az intézet biztonsági osztályvezetőjének - fel kell venni a kapcsolatot a területileg illetékes rendőri szervvel és tájékoztatást kell adni, hogy a területükön közbiztonságot érintő tevékenység fog történni.
Amennyiben indokolt, segítséget kell kérni, különösen a várhatóan nagy (20-50 fő vagy annál nagyobb) létszámú hozzátartozói részvétel esetén, vagy ha információ alapján a résztvevők hangulata ezt indokolttá teszi.
A helyszínre történő megérkezés után a bv. intézet vagy a rendőrség épületében egy erre alkalmas helyiségben (fogda, előállító helyiség) kell a fogvatartottat egy fő biztonsági felügyelő hátrahagyásával elhelyezni.
A helyszín megtekintését követően kell eligazítani az állományt - meghatározni a ravatalozónál és a sírnál az őrök felállítási helyét, illetve a biztosítás módját, alakzatát - és egyeztetni az együttműködő erők feladatát, tartózkodási helyét.
A gépjárművezető minden esetben - a kihajtás irányába - úgy parkoljon a gépkocsival, hogy egy azonnali indulást ne akadályozzon semmi, illetve a jármű ajtajánál állva biztosítani tudja a ki- és beszállás végrehajtását.
A menekülési útvonalat külön biztosítani kell.
Amennyiben az előállítást végző csoportparancsnok helyszín bejárása során szerzett tapasztalatai szerint biztonságosan az előállítás nem hajtható végre, ezt jelentse szolgálati elöljárójának és továbbiakban, az ő utasítása szerint járjon el. Szükséges esetben a fogvatartottat vissza kell szállítani az intézetbe.
A fogvatartott és az előállító csoport felállítási helyét úgy kell kiválasztani, meghatározni, hogy az néhány lépésre legyen a többi résztvevőtől, ugyanakkor jó figyelési lehetőséget biztosítson irányukba.
A temetés ideje alatt a fogvatartott részére lehetővé kell tenni, hogy a halottól végső búcsút vegyen (egy marék föld a koporsóra, virág a sírba, főhajtás a sírnál).
Az előállítást végző csoportparancsnoknak tájékoztatnia kell a hozzátartozókat a fogvatartott részvételéről, lehetőségeiről a szertartás előtt, alatt és után, a hozzátartozóknak a fogvatartott irányában követendő magatartásáról, illetve a szabályok be nem tartásának következményeiről.
A fogvatartott szabálykövető és a hozzátartozók együttműködő magatartása esetén a fogvatartott részére - parancsnok döntésének megfelelően és a meghatározott személyekkel, valamint időtartamban - "beszélő" engedélyezhető az erre vonatkozó eligazítás végrehajtása után.
A
"beszélő" lebonyolítható a temető egy kijelölt részén, a gépjármű
mellett, IV-es biztonsági csoportba sorolt
fogvatartott esetén pedig úgy, hogy a fogvatartott a gépjármű rácsajtóval
lezárt részén ül, míg a hozzátartozók a gépjárművön kívül állnak.
VIII.
A fogvatartott előállítása súlyos beteg
hozzátartozójának meglátogatására
A Btk 137. § 6. pontjában meghatározott hozzátartozó súlyos
betegsége esetén meglátogatása engedélyezhető.
A biztonsági
feladatok megszervezését a temetésre történő előállításhoz hasonlóan kell
végrehajtani kiegészítve az alábbiakkal:
ˇ az intézet állományába tartozó orvos - a fogvatartott által kért, az intézet címére megküldött - a betegség súlyosságát igazoló vélemények, leletek megérkezését követően, azok áttanulmányozása után felveszi a kapcsolatot a kezelő orvossal,
ˇ egyeztet a beteg állapotával, elhelyezésével és a lehetséges látogatási időponttal kapcsolatban, majd javaslatot tesz az intézetparancsnoknak.
Amennyiben indokolt, segítséget kell kérni a rendőrségtől vagy az adott helyen lévő bv. intézettől a közreműködés illetve előkészítés (tájékozódás, helyszín megtekintése) vonatkozásában, különösen akkor, ha az előállítás nem kórházba, hanem lakásba történik.
Ebben az esetben a rendőrséggel közösen a lakás helyiségeinek áttekintése, a bent lévők létszámának, közvetlen hozzátartozók adatainak megállapítása után tájékoztatni kell a fogvatartott előállításáról a bent tartózkodó családtagokat, a látogatás alatt a hozzátartozók által követendő magatartásról, illetve a szabályok be nem tartásának következményeiről.
Fontos, hogy a helyszín áttekintése után a benn tartózkodókkal folyamatos látókontaktus legyen, a hozzátartozók közül senki ne hagyja el a látogatás lebonyolítására szolgáló helyiséget, más személy ne lépjen a lakásba, különösen akkor, amikor már a fogvatartott is jelen van.
Szükséges a lakás bejárata előtt a rendőri jelenlét, továbbá lakáson belül a rendőri biztosítás is.
Ennek figyelembe vételével a fogvatartott és az előállító csoport felállítási helyét úgy kell meghatározni, hogy az távol legyen a nem beteg hozzátartozóktól, ugyanakkor jó figyelési lehetőséget biztosítson irányukba.
A
fogvatartott a látogatásra érkezésekor illetve távozásakor a hozzátartozókat
csókkal, kézfogással üdvözölheti, de a biztonsági felügyelőnek az
őrzésére bízott személyt ebben az esetben is fokozott figyelemmel kell
kísérnie.
Amennyiben a
fogvatartott megszomjazik, csak az előállító biztonsági felügyelő jelenlétében
engedett csapvízből, vagy a helyszínen előtte felbontott ásványvízből, üdítőből
ihat.
A fogvatartott a látogatás ideje alatt nem étkezhet, nem dohányozhat, az intézetbe vissza semmit nem vihet, róla az alkalmazott mozgáskorlátozó eszközöket levenni TILOS!
Az előállító
biztonsági felügyelő semmit nem fogadhat el, udvariasan mondjon nemet, illetve
a lakásban ő se dohányozzon!
Érkezéskor,
távozáskor a napszaknak megfelelően köszönjenek a bennlévőknek.
A gépjárművezető minden esetben - a kihajtás irányába - úgy parkoljon a gépkocsival, hogy egy azonnali indulást ne akadályozzon semmi, illetve a jármű ajtajánál állva biztosítani tudja a ki - és beszállás végrehajtását.
IX.
A fogvatartott előállítása szakorvoshoz, nem a bv. által működtetett egészségügyi intézménybe,
járó-, illetve fekvőbeteg szakellátásra
A biztonsági
feladatok megszervezését a temetésre történő előállításhoz hasonlóan kell
végrehajtani kiegészítve az alábbiakkal:
ˇ az intézeti orvos a vizsgálat után dönt a kezeléssel kapcsolatban, és egyeztet a további kezelést végző egészségügyi intézmény illetékes orvosával,
ˇ az egyeztetés során meggyőződik az intézmény fogadó képességének lehetséges akadályáról (pl.: járvány miatti tilalom, stb.)
ˇ az előzetesen egyeztetett időpontra beutalót állít ki, ezzel egyidőben előkészíti a kiszállításra vonatkozó okmányt engedélyezésre,
ˇ engedélyezés után az előállításra vonatkozó okmányokat átadja a biztonsági osztályvezető (szolgálatban lévő biztonsági tiszt) részére.
A fogvatartottal előre nem közölhető az előállítás helye,
dátuma és időpontja, így megakadályozható a hozzátartozók, ismerősök
értesítése!
Az előállítás időpontját lehetőleg úgy kell egyeztetni, hogy a fogvatartott a végrehajtás ideje alatt a legkevesebb polgári személlyel találkozzon.
Amennyiben ez sürgősségi (akut) ellátás miatt nem valósítható meg, a várakozás az egészségügyi intézményben polgári személyektől elkülönülve történjen.
Az egyeztetéskor az ellátás elsőbbségét kell kérni, ha erre nincs lehetőség, akkor olyan időpont meghatározása szükséges, amely a várakozást a legrövidebb időre csökkenti.
A felállítási
helyet úgy kell meghatározni, hogy a fogvatartott soha ne maradjon őrzés
nélkül.
Különös figyelmet kell fordítani arra a kezelési folyamatra, ahol a felügyelő nem lehet jelen (pl.: a fogvatartott műtétjénél, RTG, CT, MR vizsgálatánál).
Ebben az esetben hivatásos szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozó is vegyen részt az előállítás végrehajtásában.
A biztonsági felügyelőnek ebben az esetben a leggyorsabb intézkedést biztosító, a szökésre legalkalmasabb útvonalon kell elhelyezkedni.
Amennyiben a
fogvatartott az egészségügyi beavatkozást követően fekvőbeteg ellátásban
részesül, az őrzés megszervezésekor figyelemmel kell lenni különösen:
ˇ a biztonsági felügyelő/ők/ szükséges létszámára, elhelyezkedésére (a fogvatartott folyamatosan látókörében legyen),
ˇ a kórterem elhelyezkedésére, méretére, a kórteremben elhelyezett polgári személyek létszámára, a helyiség őrizhetőségére,
ˇ a mosdó, a mellékhelyiség megközelíthetőségére, elhelyezkedésére, őrizhetőségére,
ˇ az ágyhoz történő bilincselés módjára (az ágyon történő mozgását, a vizsgálatokat, az egészségügyi ellátást legkevésbé zavarja, a bilincs, vagy lakat kulcsát a biztonsági felügyelő folyamatosan tartsa magánál),
ˇ a fogvatartott ruházatának elzárási lehetőségére,
ˇ a biztonsági felügyelőnek a kórház személyzetével és a kórteremben lévő többi beteggel kapcsolatos magatartására (legyen udvarias, segítőkész, a betegeket ne zavarja).
A biztonsági felügyelőnek fokozott figyelmet kell fordítani a fogvatartott WC-re, fürdőbe (zuhanyozóba) kísérésére, továbbá annak ideje alatt a fogvatartott tevékenységére, viselkedésére.
Hozzátartozóval való találkozás esetén a biztonsági felügyelő beszélgetést nem engedélyezhet, mindennemű tárgy illetve eszköz átadását és átvételét meg kell akadályozni, a fogvatartottat legrövidebb időn belül biztonságos helyre kell kísérni.
Ettől eltérni csak az eligazításon kapott engedély alapján lehet.
Mentővel történő sürgősségi kiszállítás esetén a biztonsági felügyelőnek úgy kell az autóban elhelyezkedni, hogy fegyveréhez ne férjen hozzá sem a fogvatartott, sem a mentőszolgálat személyzete, az őrzésére bízott személyt folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, szükség esetén intézkedni tudjon.
Az egészségügyi személyzet tevékenységét ne zavarja, illetve ne akadályozza a beteg (sérült) ellátásában.
A
mozgáskorlátozó eszköz/ök/ alkalmazásánál
(bilincselésnél) figyelembe kell venni a fogvatartott sérülését (pl.:
kézsérülésnél a lábra történjen a mozgáskorlátozó eszköz helyezése),
betegségének jellegét, biztonsági csoportba sorolását továbbá azt, hogy a
fogvatartott a mentőautóban ülő vagy fekvő testhelyzetben kerül szállításra.
Fekvő helyzetben történő szállítás esetén fel kell mérni, hogy az egészségügyi
személyzet az erre rendszeresített hevederrel - a magatehetetlen állapota,
illetve további sérülések elkerülése miatt - rögzítette-e a hordágyhoz a
fogvatartottat.
Fel kell készülni, hogy a fogvatartott színleli a rosszullétet, és az intézetből kijutva szökést kísérel meg. Megelőzésére a mozgáskorlátozás különböző változatai alkalmazhatók.
Mentővel
történő szállítás esetén a fogvatartottat menet közben a gépjármű belső
tartozékához bilincselni tilos!
Légi járművel (mentőhelikopterrel) történő szállítás esetén az előállító felügyelő lőfegyvert nem vihet fel a fedélzetre. A szállítás ideje alatt - amennyiben indokolt - a fogvatartott végtagja tárgyhoz is rögzíthető.
Ebben az esetben is úgy kell a biztonsági felügyelőnek elhelyezkedni a légi járműben, hogy a felügyeletére bízott személyt folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, amennyiben szükséges intézkedni tudjon az egészségügyi személyzet tevékenységének akadályozása nélkül.
A szállítás célhelyének ismeretében azonnal útba kell indítani egy fő biztonsági felügyelőt az őrzési feladat ellátásához szükséges lőfegyverrel, akinek megérkezéséig segítséget kell kérni a feladat végrehajtásához az adott helységben lévő bv. intézettől és/vagy a rendőri szervtől.
Amennyiben az
egészségügyi előállítás, szállítás közigazgatási (székhely szerinti) területen
kívül lévő helységbe (városba) történik, az őrzési (ellenőrzési) feladatokat a
0187/1998. (IK Bv. Mell. 11.) OP intézkedés 17-18.
pontjaiban meghatározottak szerint kell végrehajtani.
X.
Az előállító biztonsági felügyelő feladata váratlan helyzetek esetén
A biztonsági felügyelő amennyiben egyedül hajtja végre az előállítást és annak időtartama alatt úgy érzi, hogy egészségügyi okból (pl.: rosszullét, erős fájdalom, stb.) szolgálati feladatát nem tudja ellátni, haladéktalanul tárgyhoz kell bilincselni a fogvatartottat.
Az előállítási feladattól függően jelenteni kell a bírónak, (ügyésznek) és ha szükséges, segítséget kell kérni az intézettől, a kórház személyzetétől, helyzettől függően a legközelebbi bv. intézettől, vagy a területileg illetékes rendőrkapitányságtól.
Amennyiben az előállító biztonsági felügyelőnek személyes szükségleteit kell elvégeznie, ezt jelentse a bírónak (ügyésznek), majd kísérje a fogvatartottat a várakozó helyiségbe, - ennek hiányában a fogvatartottat bilinccsel rögzítse egy tárgyhoz - akinek a biztonsági felügyelő távolléte alatt figyelését a bíró (ügyész) által kijelölt személy látja el.
Várhatóan elhúzódó vagy előre jelzett egész napos tárgyalás (hat órát meghaladó) esetén köteles a bv. intézet biztosítani az előállító biztonsági felügyelő munkaközi szünetét. Amennyiben erre a távollét időtartama alatt nincs mód, akkor azt az intézetbe visszaérkezés után kell biztosítani.
Amennyiben valamelyik hozzátartozó vagy családtag jogtalan előnyhöz akarja a fogvatartottat juttatni, (pl.: ajándék, pénz kilátásba helyezése a felügyelőnek) azt jelenteni kell a bírónak (ügyésznek), illetve a közvetlen szolgálati elöljárójának.