A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka általános
helyettesének
2-1/1/2003. (IK Bv. Mell. 11.) OPáh

i n t é z k e d é s e

a kábítószer-prevenciós részlegen elhelyezett elítéltek
és előzetesen letartóztatottak ügyeinek intézésére
vonatkozó egységes eljárásról szóló 1-1/54/2003.
(IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedés
Módszertani Útmutatójának kiadásáról

A kábítószer-prevenciós részlegen elhelyezett elítél és el6zetesen letartóztatottak ügyeinek egységes intézése érdekében kiadom az alábbi

i n t é z k e d é s t :

  1. Az intézkedés Mellékleteként kiadom a kábítószer-prevenciós részlegen elhelyezett elítéltek és előzetesen letartóztatottak ügyeinek intézésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1-1/54/2003. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedés végrehajtásához a Módszertani Útmutatót.

  2. Jelen intézkedést 2003. november l-jétől kell alkalmazni.

Csóti András bv. dandártábornok
általános helyettes


Melléklet

Módszertani Útmutató
a kábítószer-prevenciós részlegen elhelyezett elítéltek
és előzetesen letartóztatottak ügyeinek intézésére
vonatkozó egységes eljárásról szóló 1-1/54/2003.
(IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedés végrehajtásához

I.

A büntetés-végrehajtási szervezet az 1990-es évek közepén úgy döntött, hogy nem várja meg. amíg a drogprobléma akuttá válik az intézményeiben, hanem megteszi a szükséges megelőző intézkedéseket, és a Nemzeti Kábítószer-ellenes Stratégia mentén kialakítja a büntetés-végrehajtás kábítószer-ellenes stratégiáját.

Ez a stratégia célul tűzte ki a keresletcsökkentési programot a büntetés-végrehajtási intézetekben. Ennek a programnak egy része a kábítószer-prevenciós körletek, körletrészek működtetése.

2001-re végleges formát öltött a tervezet, ugyanakkor már az előkészítő szakaszban is - a jogszabályi változások tervezésével - igyekeztünk minél előbb a gyakorlatba átvezetni az elméletet, így került sor hosszas tervezőmunka alapján a drogprevenciós részleg kialakítása lehetőségének beépítésére a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendeletbe (a továbbiakban: Rendelet).

További feladatként fogalmazódott meg a Rendeletben szabályozottak részletes kidolgozása, mely tervezőmunkát követően készült el a kábítószer-prevenciós részlegen elhelyezett elítéltek ügyeinek intézésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1-1/54/2003. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedés (a továbbiakban: Intézkedés). Ugyanakkor a szabályozott feladat speciális jellege, mivel eddig az intézeteink legtöbbjében még csak hasonló jellegű feladatot sem kellett végrehajtani, szükségessé vált, hogy a szakmai munka segítésére egy módszertani útmutató készüljön.

Már a stratégia kidolgozását megelőzően is működtek különféle drogrehabilitációs csoportok egyes bv. intézetekben. Ezek a csoportok jórészt a megyeszékhelyeken tevékenykedő drogambulanciák szakmai felügyeletével dolgoztak. A csoportokban önkéntesen részt vevő fogvatartottak - amennyiben ezt kívánták - természetesen szabadulásukat követően is igényt tarthattak kábítószer-rehabilitációban való részvételre. Ezeket a személyeket a bv. intézetek jelzésére a drogambulanciák gondozásba vették.

Az intézetekben kialakított prevenciós részleget nem lelet azonos módon értelmezni és kezelni a Rendelet 76. § (2) bekezdésében szabályozottakkal (elterelés). Ennek megfelelően a lehetséges elhelyezést külön kell kialakítani, és a foglalkozásokra is külön rendszert, tematikát kell készíteni. Természetesen ez nem zárja ki az "elterelésnél" már igénybe vett azonos terápiás módszerek alkalmazását, illetve terapeuták foglalkoztatását.

  1. Az Intézkedés 3. pontja szerint a nevelőn kívül amennyiben az intézetben alkalmaznak - a pszichológus is részt vesz a Befogadási és Foglalkoztatási Bizottság (a továbbiakban: befogadási bizottság) elé terjesztett anyag előkészítésében. Ennek megfelelően a nevelő nem a bizottsághoz, hanem a pszichológushoz továbbítja a véleményét, aki azt kiegészíti (szakterületi vélemény). A pszichológusi vélemény azokat az információkat tartalmazza, amelyek nem képezik orvosi titoktartás körét, de amennyiben felmerülnek olyan körülmények, amelyek a döntésre jelentős befolyással lehetnek, azt a bizottság vezetőjével vagy az intézet vezetőjével egyeztetni kell (a gyakorlatot a helyi intézkedésekben kell meghatározni). Ilyen esetekben a pszichológus vegyen részt a bizottsági ülésen.

  2. A nevelői véleménynek kiemelten ki kell térnie az elítélt kriminalitására vonatkozó adatokra (ítélet, szabadulás, előző büntetések stb.), a kábítószer fogyasztásának körülményeire, okaira és az előzményeire, a veszélyeztetettség körülményeire. A vélemény tartalmazza a kapcsolattartás alakulását, illetve annak a személyi körnek a megjelölését is, ahonnan az elítélt drogproblémája eredeztethető, valamint. a nevelő állásfoglalását a prevenciós részlegbe helyezésére vonatkozóan.

  3. Az információszolgáltatást elsősorban az Intézkedés 3. pontjában felsorolt iratokra, és az elítélt által elmondottakra kell alapozni, az elítéltnek a figyelmét fel kell hívni az adatszolgáltatás önkéntes jellegére, amit a véleményben rögzíteni szükséges.

  4. A befogadási bizottság minden esetben személyesen hallgassa meg a kérelmezőt, mivel a közvetlen kontaktus; a bizottság tagjainak benyomása és a vélemények esetleges ütköztetése is segítheti a minden szempontból tárgyilagos döntést. A kérelmező meghallgatásánál lehetőség szerint az intézet orvosa, a csoport vezetője, az előterjesztő nevelő és a pszichológus is legyen jelen.

  5. A bizottsági ülésen elhangzottak, valamint a nevelői (pszichológusi) előterjesztés alapján döntsenek, amit minden esetben azonnal az elítélt tudomására kell hozni. Erre elsősorban azért van szükség, mert az elítélt azonnal jelezheti kifogás át, így a felülvizsgálat rövid időn belül megkezdődhet. A felülvizsgálatkor a kábítószerrel érintettség súlyát kell kiemelten elemezni.

    Amennyiben a befogadási bizottság nem egy, hanem több elítélt behelyezéséről dönt és a férőhelyek száma nem teszi lehetővé valamennyi kérelmező behelyezését a részlegbe, úgy előbb valamennyi elítéltet meg kell hallgatni, majd az anyag (nevelői vélemények) értékelését követően kizárásos módszerrel határozzák meg a behelyezettek körét.

  6. Amennyiben az intézetbe olyan elítéltet szállítanak végleg, aki a másik intézetben prevenciós részlegen volt és nyilatkozik a helyi részlegbe történő felvételének igényéről, a nevelő ezt írásban rögzítse, egyben hivatalból indított kérelmet vezessen fel az alrendszerbe. A döntést ekkor is a befogadási bizottság hozza meg, az elítélt tájékoztatása a kinyomtatott kérelmi lapon történhet meg.

  7. A befogadó nevelő minden alkalommal tegye meg a jelzését a befogadási bizottság vezetőjének, ha olyan elítélt érkezik végleg az intézetbe, aki előzőleg máshol a prevenciós részleg tagja volt, de nem kéri az újabb behelyezését. Erre azért van szükség, hogy a tevékenységét az osztályvezető is figyelemmel kísérhesse, és probléma felmerülésekor tudatosan a részleg felé orientálják az elítéltet. A befogadó beszélgetés során egyéni foglalkozás keretében tájékoztassa a nevelő az elítéltet az intézeti lehetőségekről, majd a kinyomtatott iratot az elítélttel szignáltassa.

  8. Az Intézkedés 10. pontjában meghatározott heti program tartalmazza azokat a speciális foglalkozásokat, amelyeket a csoportnak tartanak, ugyanakkor természetesen külön elhelyezés esetén sem lehet kizárni a részleg tagjait az intézet többi programjából, közösségi tevékenységeiből. A programot megismerés végett helyezzék ki a faliújságra, illetve lehetőség szerint vegyék igénybe a kialakításánál az elítéltek egyéb igényeit is.

  9. Fontos figyelembe venni azt a körülményt is, hogy a prevenciós részlegen elhelyezettek a speciális csoport jellege és a szükséges foglalkozások miatt jóval leterheltebbek a többieknél. Mindenképpen biztosítani kell részükre, hogy minden nap legyen olyan időszak, amikor az általuk kívánt szabadidős tevékenységet folytathatják pihenés végett (pl.: napközbeni alvás, olvasás stb.).

  10. A legalább heti rendszerességű vizsgálatokat a fogva tartási ügyek osztályvezetője (büntetés-végrehajtási osztályvezető) ütemezze, erre havi tervet alakítson ki. A reggeli beszámoltatásokon határozza meg az aznapi ellenőrzés alá kerülők körét, amit a továbbiakban más, az Intézkedésben szabályozott, állomány hajt végre. A fogvatartottat kísérő személyzetet úgy kell kiválasztani, hogy azonos nemű legyen a mintaadásra kötelezettel. Az ellenőrzés végrehajtását tartalmazó iratokat az egészségügyi osztály tárolja, hiszen a mintavétel és a vizsgálat is minden esetben az ő közreműködésükkel történik.

  11. A kábítószer-prevenciós részlegen elhelyezett fogvatartott drogmentességet ellenőrző vizsgálatairól szóló nyilvántartást (Intézkedés 2. sz. melléklete) az intézet bélyegzőlenyomatával hitelesíteni kell.

  12. A prevenciós részlegen elhelyezett fogvatartottak kapcsolattartásának fokozott figyelemmel kísérését határozza meg a Rendelet. és az Intézkedés is. Nem véletlen, hogy mindkét szabályozás kiemelten fogalmazza meg a kapcsolattartás kezelését. A drogtól való függés csökkentése a csoport kialakításával is lehetséges, ugyanakkor az elítéltek számára rendkívüli jelentőséggel bír a családhoz és a hozzátartozókhoz fűződő viszony, az esetleges függés, kötődés.

  13. Nevelési, kezelési szempontból kiemelten kezelendő körülmény a kapcsolattartás megőrzése, erősítése. Nem szabad kihasználatlanul hagyni azt a tartalékot a prevenciós részlegen elhelyezettekkel történő foglalkozás során, amit a család jelenthet, jelent számukra.

  14. Segíteni, támogatni kell a fogvatartottak azon törekvését, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálattal mielőbb vegyék fel a kapcsolatot, sőt, lehetőség szerint szorgalmazzuk, A szabadulást megelőző fél évvel a fogvatartott bevonásával egyeztessük a lehetséges pártfogó felügyelői közreműködést a szabadulást követő segítségnyújtás érdekében.

  15. Kiemelten kell alkalmazni a családilátogató-fogadásokat, a személyes kontaktus biztosítását, Lehetőség szerint be kell vonni a családtagokat a terápiás munkába. Hatékony eszköz a nevelők kezében a közös megbeszélés, a fiatalkorú elítéltek esetében a szülői értekezlet.

IV.

  1. A büntetés-végrehajtás intézeteiben a testnedvekből való kábítószer-kimutatás lehetőségére két módszer látszik célszerűnek:

    1. Az ún. gyorstesztek - a módszer korlátain belül - leginkább a "szermentesek" kiszűrésére, valamint a drágább, specifikus, az igazságügyi elvárásoknak megfelelő laboratóriumi vizsgálat elrendelésének megalapozására, így a bv. osztályvezető által meghatározott időpontokban történő ellenőrzésekre alkalmasak.

    2. Eredményük értékelése együtt kell járjon kábítószer-fogyasztásra utaló gyanú esetén, a tesztet, illetve a laboratóriumi vizsgálatot elrendelő orvos által észlelt tüneteknek a tesztvizsgálati eredménnyel való összevetésével. A tünetek leírását a függelék tartalmazza.

    3. Azok a műszeres vizsgálati technikák, melyek nemzetközileg is elfogadottak és kontrolláltak, speciális laboratóriumi feltételeket igényelnek. Például az ABBOTT cég által kifejlesztett módszer csak egy a lehetséges és elfogadott módszerek közül, önmagában azonban nem jelent elégséges feltételt kábítószerek teljes körű kvalitatív és kvantitatív kimutatásához.

    4. Utóbbi igényt csak a többféle célműszerrel felszerelt nemzetközi kontroll alatt dolgozó, a megfelelő speciális és magas képzettségű szakszemélyzetet biztosító laboratórium tudja az igazságügyi elvárásokat is teljesítő módon kielégíteni.

  2. A kábítószerrel és pszichotróp anyagokkal történő visszaélés gyanújának bizonyítása vizeletmintából történik Ajánlatos, hogy a vizsgálatra kerülő minta mennyisége lehetőség szerint 50 ml legyen.

  3. A mintavételezésnél javasolt szem előtt tartani minden olyan körülményt, mely egy esetleges mintahamisítást tenne lehetővé. Ezért az alábbi feltételek betartása ajánlatos: a mintaadó kabátot, csomagot ne tartson magánál, a mintaadás előtt mosson kezet. Az esetleges mintahígítások elkerülése céljából javasolt, hogy a mintaadás olyan WC-ben történjen, ahol nincs a fülkében vízcsap és felületaktív anyag (pl.: szappan).

  4. A gyakrabban használt szerfajták kimutathatóságára, a vizeletből az utolsó fogyasztás után eltelt idő szerint a következőképpen alakul:

  5. Anyag neve

    Eltelt idő

    Amphetaminok
    Barburátok
    - rövid hatású
    - hosszú hatású
    Benzoidcseppek
    Cannabis-féleségek (TCH)
    Cocain
    Codein
    Morphin

    48 óra

    24 óra
    7 nap
    3 nap
    5 nap
    3 nap
    48 óra
    48 óra

    A szer kimutathatóságának idejére is figyelemmel ajánlatos az ellenőrzéseket hetente végezni, betartva az Intézkedésben írt havi vizsgálati gyakoriságot, mint minimális követelményt.

  6. A mintavételezésre a "Vizeletvételi egységdoboz kábítószer-fogyasztás megállapítására" kerülhet sor. (Beszerezhető a rendőrségi szervektől!)

  7. A friss vizelet jellemzőit (testhőmérsékletű, habzó) érzékszervileg, vegyhatását az egységcsomagban található tesztcsíkkal ellenőrizni kell. Az adatok a dobozban található jegyzőkönyvben rögzítendők. Ezt követően kerülhet sor a drogteszt alkalmazására. Az egységdobozokat a szükséges mennyiségben a bv. intézet szerzi be és biztosítja az egészségügyi osztály részére. Az egységdobozban található jegyzőkönyvben kell rögzíteni az Intézkedés 13.pontja szerinti egyéb gyógyszerek fogyasztására vonatkozó adatokat is.

    A tesztcsík értékelése és dokumentálása a fogvatartottak és a kijelölt bv. alkalmazott egyidejű jelenlétében történjen.

  8. Ha az Intézkedés 19. pontja alapján eljáró rendőrhatósági vizsgálat során a hatóság vizeletmintát kér, az egységdoboz vizelettartályát sérülés nélkül el nem távolítható szalaggal kell rögzíteni. A szalagon és az edény oldalára helyezett címkén a mintát adó személy és az orvos (kiképzett ápoló) nevét, aláírását és a mintavétel dátumát kell megjeleníteni. A vizsgálati anyagok megfelelően hűtve egy hétig tárolhatók.

  9. A minta vizsgálata a laboratóriumi munkára vonatkozó általános közegészségügyi és munkavédelmi szabályok betartásával történhet.

  10. A vizelettel érintkező eszközök (vizeletgyűjtő pohár, tesztcsíkok stb.) egészségügyi veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért a mintavétel helyén a jogszabályi előírásoknak megfelelő gyűjtésükről gondoskodni kell, tárolásukra és elszállításukra az orvosi rendelőkre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A vizelet vizsgálata során védőruhát és védőkesztyűt kell használni, a kesztyű levétele után higiénés kézfertőtlenítés végzendő. A környezetet vizelettel történő szennyeződés esetén fertőtleníteni kell.

Függelék

A kábítószerek által okozott tünetek és jelek rövid áttekintése

Tünetek és jelek

Reakció típusa

Lehetséges szerek

Életjelek

 

Vérnyomás

 

Emelkedett

Toxikus
Megvonás

Stimulánsok vagy LSD
Depresszánsok

Pulzusszám

Emelkedett

Toxikus
Megvonás

Stimulánsok
Depresszánsok

Testhőmérséklet

Szabálytalan
Emelkedett

Toxikus
Toxikus
Megvonás

Oldószerek
Atropin típusú szerek, stimulánsok vagy LSD
Opiátok vagy depresszánsok

Légzésszám

Csökkent

Toxikus

Opiátok vagy depresszánsok

Fej

Szemek







Sclera

Nystagmus
Könnyezés


Pupillák
Tűhegy
Tágult





Belövelt (bevérzett)





Reagál

Renyhe
Nem reagál



Toxikus

Toxikus
Megvonás
Toxikus
Toxikus

Toxikus
Toxikus
Megvonás



Opiátok

Hallucinogének
Opiátok
Glutethimid vagy stimuláns
Atropin típusú szerek

Marihuana vagy oldószerek
Depresszánsok
Opiátok

Orr

Orrfolyás
Száraz nyálkahártya
Fekélyek a nyálkahártyán vagy a septumon

Megvonás
Toxikus
Krónikus használat

Opiátok
Atropin típusú szerek
Kokain

Bőr

Meleg


Injekciók nyomai


Száraz
Nyirkos


Toxikus
Toxikus
Krónikus használat


Atropin típusú szerek
Stimulánsok
Opiátok, stimulánsok vagy depresszánsok

Libabőr

Kiütések a száj és az orr körül

Toxikus
Megvonás
Toxikus

LSD
Opiátok
Oldószerek

Beszéd

Lassú


Gyors


Nem elmosódott
Elmosódott


Toxikus
Toxikus
Toxikus


Opiátok
Depresszánsok
Stimulánsok

Kezek

Finomhullámú tremor

Durva tremor

Toxikus
Megvonás
Megvonás

Stimulánsok vagy hallucinogének
Opiátok
Depresszánsok

Neurológiai téren

Reflexek


Görcsrohamok


Élénkebbek
Renyhébbek


Toxikus
Toxikus
Toxikus
Megvonás


Stimulánsok
Depresszánsok
Stimulánsok, kodein, propxyphene, methaqualone
Barbiturátok

Tüdő

Tüdővizenyú

Toxikus

Opiátok vagy depresszánsok