A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka általános
helyettesének
2-1/1/2003. (IK Bv. Mell. 11.) OPáh
i n t é z k e d é s e
a kábítószer-prevenciós részlegen elhelyezett elítéltek
és előzetesen letartóztatottak ügyeinek intézésére
vonatkozó egységes eljárásról szóló 1-1/54/2003.
(IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedés
Módszertani Útmutatójának kiadásáról
A kábítószer-prevenciós részlegen elhelyezett elítél és el6zetesen letartóztatottak ügyeinek egységes intézése érdekében kiadom az alábbi
i n t é z k e d é s t :
Az intézkedés Mellékleteként kiadom a kábítószer-prevenciós részlegen elhelyezett elítéltek és előzetesen letartóztatottak ügyeinek intézésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1-1/54/2003. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedés végrehajtásához a Módszertani Útmutatót.
Jelen intézkedést 2003. november l-jétől kell alkalmazni.
Csóti András bv. dandártábornok
általános helyettes
Melléklet
Módszertani Útmutató
a kábítószer-prevenciós részlegen elhelyezett elítéltek
és előzetesen letartóztatottak ügyeinek intézésére
vonatkozó egységes eljárásról szóló 1-1/54/2003.
(IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedés végrehajtásához
I.
A büntetés-végrehajtási szervezet az 1990-es évek közepén úgy döntött, hogy nem várja meg. amíg a drogprobléma akuttá válik az intézményeiben, hanem megteszi a szükséges megelőző intézkedéseket, és a Nemzeti Kábítószer-ellenes Stratégia mentén kialakítja a büntetés-végrehajtás kábítószer-ellenes stratégiáját.
Ez a stratégia célul tűzte ki a keresletcsökkentési programot a büntetés-végrehajtási intézetekben. Ennek a programnak egy része a kábítószer-prevenciós körletek, körletrészek működtetése.
2001-re végleges formát öltött a tervezet, ugyanakkor már az előkészítő szakaszban is - a jogszabályi változások tervezésével - igyekeztünk minél előbb a gyakorlatba átvezetni az elméletet, így került sor hosszas tervezőmunka alapján a drogprevenciós részleg kialakítása lehetőségének beépítésére a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendeletbe (a továbbiakban: Rendelet).
További feladatként fogalmazódott meg a Rendeletben szabályozottak részletes kidolgozása, mely tervezőmunkát követően készült el a kábítószer-prevenciós részlegen elhelyezett elítéltek ügyeinek intézésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1-1/54/2003. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedés (a továbbiakban: Intézkedés). Ugyanakkor a szabályozott feladat speciális jellege, mivel eddig az intézeteink legtöbbjében még csak hasonló jellegű feladatot sem kellett végrehajtani, szükségessé vált, hogy a szakmai munka segítésére egy módszertani útmutató készüljön.
Már a stratégia kidolgozását megelőzően is működtek különféle drogrehabilitációs csoportok egyes bv. intézetekben. Ezek a csoportok jórészt a megyeszékhelyeken tevékenykedő drogambulanciák szakmai felügyeletével dolgoztak. A csoportokban önkéntesen részt vevő fogvatartottak - amennyiben ezt kívánták - természetesen szabadulásukat követően is igényt tarthattak kábítószer-rehabilitációban való részvételre. Ezeket a személyeket a bv. intézetek jelzésére a drogambulanciák gondozásba vették.
Az intézetekben kialakított prevenciós részleget nem lelet azonos módon értelmezni és kezelni a Rendelet 76. § (2) bekezdésében szabályozottakkal (elterelés). Ennek megfelelően a lehetséges elhelyezést külön kell kialakítani, és a foglalkozásokra is külön rendszert, tematikát kell készíteni. Természetesen ez nem zárja ki az "elterelésnél" már igénybe vett azonos terápiás módszerek alkalmazását, illetve terapeuták foglalkoztatását.
Az Intézkedés 3. pontja szerint a nevelőn kívül amennyiben az intézetben alkalmaznak - a pszichológus is részt vesz a Befogadási és Foglalkoztatási Bizottság (a továbbiakban: befogadási bizottság) elé terjesztett anyag előkészítésében. Ennek megfelelően a nevelő nem a bizottsághoz, hanem a pszichológushoz továbbítja a véleményét, aki azt kiegészíti (szakterületi vélemény). A pszichológusi vélemény azokat az információkat tartalmazza, amelyek nem képezik orvosi titoktartás körét, de amennyiben felmerülnek olyan körülmények, amelyek a döntésre jelentős befolyással lehetnek, azt a bizottság vezetőjével vagy az intézet vezetőjével egyeztetni kell (a gyakorlatot a helyi intézkedésekben kell meghatározni). Ilyen esetekben a pszichológus vegyen részt a bizottsági ülésen.
A nevelői véleménynek kiemelten ki kell térnie az elítélt kriminalitására vonatkozó adatokra (ítélet, szabadulás, előző büntetések stb.), a kábítószer fogyasztásának körülményeire, okaira és az előzményeire, a veszélyeztetettség körülményeire. A vélemény tartalmazza a kapcsolattartás alakulását, illetve annak a személyi körnek a megjelölését is, ahonnan az elítélt drogproblémája eredeztethető, valamint. a nevelő állásfoglalását a prevenciós részlegbe helyezésére vonatkozóan.
Az információszolgáltatást elsősorban az Intézkedés 3. pontjában felsorolt iratokra, és az elítélt által elmondottakra kell alapozni, az elítéltnek a figyelmét fel kell hívni az adatszolgáltatás önkéntes jellegére, amit a véleményben rögzíteni szükséges.
A befogadási bizottság minden esetben személyesen hallgassa meg a kérelmezőt, mivel a közvetlen kontaktus; a bizottság tagjainak benyomása és a vélemények esetleges ütköztetése is segítheti a minden szempontból tárgyilagos döntést. A kérelmező meghallgatásánál lehetőség szerint az intézet orvosa, a csoport vezetője, az előterjesztő nevelő és a pszichológus is legyen jelen.
A bizottsági ülésen elhangzottak, valamint a nevelői (pszichológusi) előterjesztés alapján döntsenek, amit minden esetben azonnal az elítélt tudomására kell hozni. Erre elsősorban azért van szükség, mert az elítélt azonnal jelezheti kifogás át, így a felülvizsgálat rövid időn belül megkezdődhet. A felülvizsgálatkor a kábítószerrel érintettség súlyát kell kiemelten elemezni.
Amennyiben a befogadási bizottság nem egy, hanem több elítélt behelyezéséről dönt és a férőhelyek száma nem teszi lehetővé valamennyi kérelmező behelyezését a részlegbe, úgy előbb valamennyi elítéltet meg kell hallgatni, majd az anyag (nevelői vélemények) értékelését követően kizárásos módszerrel határozzák meg a behelyezettek körét.
Amennyiben az intézetbe olyan elítéltet szállítanak végleg, aki a másik intézetben prevenciós részlegen volt és nyilatkozik a helyi részlegbe történő felvételének igényéről, a nevelő ezt írásban rögzítse, egyben hivatalból indított kérelmet vezessen fel az alrendszerbe. A döntést ekkor is a befogadási bizottság hozza meg, az elítélt tájékoztatása a kinyomtatott kérelmi lapon történhet meg.
A befogadó nevelő minden alkalommal tegye meg a jelzését a befogadási bizottság vezetőjének, ha olyan elítélt érkezik végleg az intézetbe, aki előzőleg máshol a prevenciós részleg tagja volt, de nem kéri az újabb behelyezését. Erre azért van szükség, hogy a tevékenységét az osztályvezető is figyelemmel kísérhesse, és probléma felmerülésekor tudatosan a részleg felé orientálják az elítéltet. A befogadó beszélgetés során egyéni foglalkozás keretében tájékoztassa a nevelő az elítéltet az intézeti lehetőségekről, majd a kinyomtatott iratot az elítélttel szignáltassa.
Az Intézkedés 10. pontjában meghatározott heti program tartalmazza azokat a speciális foglalkozásokat, amelyeket a csoportnak tartanak, ugyanakkor természetesen külön elhelyezés esetén sem lehet kizárni a részleg tagjait az intézet többi programjából, közösségi tevékenységeiből. A programot megismerés végett helyezzék ki a faliújságra, illetve lehetőség szerint vegyék igénybe a kialakításánál az elítéltek egyéb igényeit is.
Fontos figyelembe venni azt a körülményt is, hogy a prevenciós részlegen elhelyezettek a speciális csoport jellege és a szükséges foglalkozások miatt jóval leterheltebbek a többieknél. Mindenképpen biztosítani kell részükre, hogy minden nap legyen olyan időszak, amikor az általuk kívánt szabadidős tevékenységet folytathatják pihenés végett (pl.: napközbeni alvás, olvasás stb.).
A legalább heti rendszerességű vizsgálatokat a fogva tartási ügyek osztályvezetője (büntetés-végrehajtási osztályvezető) ütemezze, erre havi tervet alakítson ki. A reggeli beszámoltatásokon határozza meg az aznapi ellenőrzés alá kerülők körét, amit a továbbiakban más, az Intézkedésben szabályozott, állomány hajt végre. A fogvatartottat kísérő személyzetet úgy kell kiválasztani, hogy azonos nemű legyen a mintaadásra kötelezettel. Az ellenőrzés végrehajtását tartalmazó iratokat az egészségügyi osztály tárolja, hiszen a mintavétel és a vizsgálat is minden esetben az ő közreműködésükkel történik.
A kábítószer-prevenciós részlegen elhelyezett fogvatartott drogmentességet ellenőrző vizsgálatairól szóló nyilvántartást (Intézkedés 2. sz. melléklete) az intézet bélyegzőlenyomatával hitelesíteni kell.
A prevenciós részlegen elhelyezett fogvatartottak kapcsolattartásának fokozott figyelemmel kísérését határozza meg a Rendelet. és az Intézkedés is. Nem véletlen, hogy mindkét szabályozás kiemelten fogalmazza meg a kapcsolattartás kezelését. A drogtól való függés csökkentése a csoport kialakításával is lehetséges, ugyanakkor az elítéltek számára rendkívüli jelentőséggel bír a családhoz és a hozzátartozókhoz fűződő viszony, az esetleges függés, kötődés.
Nevelési, kezelési szempontból kiemelten kezelendő körülmény a kapcsolattartás megőrzése, erősítése. Nem szabad kihasználatlanul hagyni azt a tartalékot a prevenciós részlegen elhelyezettekkel történő foglalkozás során, amit a család jelenthet, jelent számukra.
Segíteni, támogatni kell a fogvatartottak azon törekvését, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálattal mielőbb vegyék fel a kapcsolatot, sőt, lehetőség szerint szorgalmazzuk, A szabadulást megelőző fél évvel a fogvatartott bevonásával egyeztessük a lehetséges pártfogó felügyelői közreműködést a szabadulást követő segítségnyújtás érdekében.
Kiemelten kell alkalmazni a családilátogató-fogadásokat, a személyes kontaktus biztosítását, Lehetőség szerint be kell vonni a családtagokat a terápiás munkába. Hatékony eszköz a nevelők kezében a közös megbeszélés, a fiatalkorú elítéltek esetében a szülői értekezlet.
IV.
A büntetés-végrehajtás intézeteiben a testnedvekből való kábítószer-kimutatás lehetőségére két módszer látszik célszerűnek:
Az ún. gyorstesztek - a módszer korlátain belül - leginkább a "szermentesek" kiszűrésére, valamint a drágább, specifikus, az igazságügyi elvárásoknak megfelelő laboratóriumi vizsgálat elrendelésének megalapozására, így a bv. osztályvezető által meghatározott időpontokban történő ellenőrzésekre alkalmasak.
Eredményük értékelése együtt kell járjon kábítószer-fogyasztásra utaló gyanú esetén, a tesztet, illetve a laboratóriumi vizsgálatot elrendelő orvos által észlelt tüneteknek a tesztvizsgálati eredménnyel való összevetésével. A tünetek leírását a függelék tartalmazza.
Azok a műszeres vizsgálati technikák, melyek nemzetközileg is elfogadottak és kontrolláltak, speciális laboratóriumi feltételeket igényelnek. Például az ABBOTT cég által kifejlesztett módszer csak egy a lehetséges és elfogadott módszerek közül, önmagában azonban nem jelent elégséges feltételt kábítószerek teljes körű kvalitatív és kvantitatív kimutatásához.
Utóbbi igényt csak a többféle célműszerrel felszerelt nemzetközi kontroll alatt dolgozó, a megfelelő speciális és magas képzettségű szakszemélyzetet biztosító laboratórium tudja az igazságügyi elvárásokat is teljesítő módon kielégíteni.
A kábítószerrel és pszichotróp anyagokkal történő visszaélés gyanújának bizonyítása vizeletmintából történik Ajánlatos, hogy a vizsgálatra kerülő minta mennyisége lehetőség szerint 50 ml legyen.
A mintavételezésnél javasolt szem előtt tartani minden olyan körülményt, mely egy esetleges mintahamisítást tenne lehetővé. Ezért az alábbi feltételek betartása ajánlatos: a mintaadó kabátot, csomagot ne tartson magánál, a mintaadás előtt mosson kezet. Az esetleges mintahígítások elkerülése céljából javasolt, hogy a mintaadás olyan WC-ben történjen, ahol nincs a fülkében vízcsap és felületaktív anyag (pl.: szappan).
A gyakrabban használt szerfajták kimutathatóságára, a vizeletből az utolsó fogyasztás után eltelt idő szerint a következőképpen alakul:
|
Anyag neve |
Eltelt idő |
|
Amphetaminok |
48 óra |
A szer kimutathatóságának idejére is figyelemmel ajánlatos az ellenőrzéseket hetente végezni, betartva az Intézkedésben írt havi vizsgálati gyakoriságot, mint minimális követelményt.
A mintavételezésre a "Vizeletvételi egységdoboz kábítószer-fogyasztás megállapítására" kerülhet sor. (Beszerezhető a rendőrségi szervektől!)
A friss vizelet jellemzőit (testhőmérsékletű, habzó) érzékszervileg, vegyhatását az egységcsomagban található tesztcsíkkal ellenőrizni kell. Az adatok a dobozban található jegyzőkönyvben rögzítendők. Ezt követően kerülhet sor a drogteszt alkalmazására. Az egységdobozokat a szükséges mennyiségben a bv. intézet szerzi be és biztosítja az egészségügyi osztály részére. Az egységdobozban található jegyzőkönyvben kell rögzíteni az Intézkedés 13.pontja szerinti egyéb gyógyszerek fogyasztására vonatkozó adatokat is.
A tesztcsík értékelése és dokumentálása a fogvatartottak és a kijelölt bv. alkalmazott egyidejű jelenlétében történjen.
Ha az Intézkedés 19. pontja alapján eljáró rendőrhatósági vizsgálat során a hatóság vizeletmintát kér, az egységdoboz vizelettartályát sérülés nélkül el nem távolítható szalaggal kell rögzíteni. A szalagon és az edény oldalára helyezett címkén a mintát adó személy és az orvos (kiképzett ápoló) nevét, aláírását és a mintavétel dátumát kell megjeleníteni. A vizsgálati anyagok megfelelően hűtve egy hétig tárolhatók.
A minta vizsgálata a laboratóriumi munkára vonatkozó általános közegészségügyi és munkavédelmi szabályok betartásával történhet.
A vizelettel érintkező eszközök (vizeletgyűjtő pohár, tesztcsíkok stb.) egészségügyi veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért a mintavétel helyén a jogszabályi előírásoknak megfelelő gyűjtésükről gondoskodni kell, tárolásukra és elszállításukra az orvosi rendelőkre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A vizelet vizsgálata során védőruhát és védőkesztyűt kell használni, a kesztyű levétele után higiénés kézfertőtlenítés végzendő. A környezetet vizelettel történő szennyeződés esetén fertőtleníteni kell.
Függelék
A kábítószerek által okozott tünetek és jelek rövid áttekintése
|
Tünetek és jelek |
Reakció típusa |
Lehetséges szerek |
|||
|
Életjelek |
|||||
|
Vérnyomás |
|||||
|
Emelkedett |
Toxikus |
Stimulánsok vagy LSD |
|||
|
Pulzusszám |
|||||
|
Emelkedett |
Toxikus |
Stimulánsok |
|||
|
Testhőmérséklet |
|||||
|
Szabálytalan |
Toxikus |
Oldószerek |
|||
|
Légzésszám |
|||||
|
Csökkent |
Toxikus |
Opiátok vagy depresszánsok |
|||
|
Fej |
|||||
|
Szemek |
|
|
|
|
|
|
Orr |
|||||
|
Orrfolyás |
Megvonás |
Opiátok |
|||
|
Bőr |
|||||
|
Meleg |
|
|
|
||
|
Libabőr |
Toxikus |
LSD |
|||
|
Beszéd |
|||||
|
Lassú |
|
|
|
||
|
Kezek |
|||||
|
Finomhullámú tremor |
Toxikus |
Stimulánsok vagy hallucinogének |
|||
|
Neurológiai téren |
|||||
|
Reflexek |
|
|
|
||
|
Tüdő |
|||||
|
Tüdővizenyú |
Toxikus |
Opiátok vagy depresszánsok |
|||