A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának
1-1/1/2003. (IK. Bv. Mell. l.) OP
intézkedése
az enyhébb végrehajtási szabályok alá tartozó elítéltek
ügyeinek intézésére vonatkozó egységes eljárásról
A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 263. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi intézkedést adom ki:
I. ELŐTERJESZTÉS
Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását a nevelő saját elhatározásából vagy elöljárói utasításra kezdeményezi, és ennek tényétt a fogvatartotti alrendszerben (a továbbiakban: alrendszer) a bv. ügyek között rögzíti.
Az előterjesztést abban az esetben célszerű megtenni, ha reális esélye van annak, hogy az enyhébb végrehajtási szabályok valamennyi eleme biztosítható.
Az elítéltről a nevelő értékelő véleményt készít.
A nevelő a bv. ügyet továbbítja a nyilvántartó csoportnak.
A nyilvántartó csoport az előkészítő eljárásban nyilatkozik arról, hogy az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának van-e jogszabályi akadálya [Bv. tvr. 28/A. § (2) bekezdés]. A nyilvántartási csoport véleményének rögzítését követően a bv. ügyet tóvábbküldi a nevelő osztályvezetőjének.
Amennyiben a nyilvántartó csoport adatai szerint az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának jogszabályi akadálya van, az osztályvezető azz ügyet az "Előterjesztésre nem kerül" menüpont kiválasztásával lezárja.
Ha nincs kizáró ok, az osztályvezető irányítási jogkörében eljárva gondoskodik a különböző szakterületek, illetve külső szervek véleményének beszerzéséről.
A bv, ügy kezdeményezője, véleményezői, valamint a bv. intézet parancsnoka az előterjesztés során kiemelt gondossággal és szakszerűen mérlegeljék azon elítéltekről beszerzett nformációkat, akik a Btk. következő szakaszai bá ütköző bűncselekmények elkövetése miatt töltik szabadságvesztésüket:
A 8. pontban érintett állomány a kiemelt gondossággal történő szakszerű mérlegelés során a bűnismétlés, valamint "rendkívüli" esemény kockázatának csökkentése és bekövetkezésének megelőzése érdekében különös súllyal vegye figyelembe a következőket:
a fogvatartott által elkövetett bűncselekmény(ek) súlyát, elkövetési módját,
a nagy nyilvánosságot kapott és komoly közfelháborodást keltő, súlyos bűncselekményeket,
a fogvatartottnak 'a szabadságvesztés megkezdése előtti életmódját, különös tekintettel, az alkohol- és kábítószer-fogyasztásra,
a szabadságvesztés büntetés megkezdésére történt felhívás teljesítését,
az esetleges korábbi szabadságvesztés(ek) során tanúsított magatartást, ideértve az intézeten kívül töltött időt is,
a fogva tartás alapjául szolgáló, bírói ítéletben meghatározott szabadságvesztés tartamát,
a szabadságvesztésből még hátralévő idő mértékét,
alkalmazott-e a bíróság jelen, illetve korábbi ítéletében kitiltást, kiutasítást,
a fogvatartott külső kapcsolatainak ismert személyi, életmódbeli, anyagi körülményeit,
az intézet elhagyásakor milyen módon biztosított lakhatása és ellátása (önállóan vagy milyen segítséggel),
a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve szerveik együttműködéséről szóló 6/2001. (IK 12.) IM-BM együttes utasítás végrehajtásáról szóló 2/2002. (VIII. 23.) BVOPORFK együttes intézkedésének 3. pont d) alpontja alapján a lakó-, illetve tartózkodási hely szerint illetékes rendőrkapitányságtól kapott információt,
az önkormányzattól beszerzett környezettanulmányt;
szükség szerint az orvos, pszichológus, valamint az esetleges pártfogó felügyelő véleményét.
Amennyiben a 9. pont 1) alpontban említett önkorrirányzat környezettanulmányt nem készít, vagy azt az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül (30 nap) nem küldi meg, az előterjesztést ennek hiányában kell mérlegelni.
Az elítélt rossz szociális helyzete az előterjesztésnek nem akadálya.
Amennyiben az elítélttel szemben több szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyek nincsenek összbüntetésbe foglalva, de az aktuálisan töltött szabadságvesztést követően már nem vár végrehajtásra további szabadságvesztés - egyéb feltételek fennállása esetén - lehetőség van az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránt előterjesztést tenni.
Az ügyet a beérkezett információk összegzése után az osztályvezető terjeszti a parancsnok elé.
Az enyhébb végrehajtási szábályok intézet által történő kezdeményezésének szándékáról az intézet parancsnokának döntése után a nyilvántartó csoport tájékoztatja a nevelőt, aki azt közli az elítélttel.
Ha az elítélt ekkor írásban úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni a kedvezményekkel, a nevelő a fogvatartott nyilatkozatának tartalmát rögzíti az alrendszerben, és megküldi a parancsnoknak, aki a bv. ügyet az "Előterjesztésre nem kerül" menüpont kiválasztásával lezárja. Ezzel egyidejuleg a nevelő az elítélt írásos nyilatkozatát továbbítja a nyilvántartó csoportnak, ki azt a fogvatartott bv. iratai között helyezi el.
Az elítélt pozitív válasza esetén a nevelő a nyilatkozatot megküldi a nyilvántartó csoportnak, aki a parancsnoki előterjesztést - az ügykezelés szabályai szerint - továbbítja a bv. bírónak. Az előterjesztéshez csatolni kell az ítéletkiadmányt, annak hiányában a bírói értesítés fénymásolatát.
A lakó-, illetve tartózkodási hely szerint illetékes rendőrkapitányságot írásban értesíteni kell árról, hogy az elitélt esetében a bv. bíró az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását rendelte el, és ezért az intézet az elítéltet rendszeresen eltávozásra fogja bocsátani.
Amennyiben az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának elrendelése után az intézet nem tudja biztosítani annak megvalósítását,- erről a BVOP Fogvatartási Ügyek Főosztálya Bv. Igazgatási Osztályának írásban tegyen jelentést, és indítványozza az elítélt más bv. intézetbe történő átszállítását.
II. ANYAGI ELLÁTÁS
A polgári ruha és a készpénz kezelését a bv. intézet parancsnoka a Házirendben szabályozza.
Az intézeten kívüli munkavégzés idejére az elítélt számára munkaruhát kell biztosítani, melyet a munkavégzés alatt az elítélt viselni köteles: Az elítélt kérelmére a munkahelyre történő ki- és visszavonulás idejére - ha a munka jellege, illetve a megkötött szerződés előírásai ezt nem zárják ki - a saját ruha viselése engedélyezhető.
Amennyiben az intézet adottságai lehetővé teszik, az elítéltek részére teakonyha biztosítható. Az intézeten kívül megvásárolható, intézetben tárolható és feldolgozható élelmiszerek körét a Házirend EVSZ hatálya alatt álló fogvatartottakra vonatkozó speciális szabályai között kell meghatározni.
III. ELTÁVOZÁS
Az elítélt eltávozása alkalmanként kérelmére engedélyezhető. Ezt a nevelő az alrendszerben rögzíti.
Minden eltávozást egyedileg kell elbírálni, ennek során figyelembe kell venni különösen:
az, elítélt magatartását, munkavégzését,
az elítélt aktuális pszichés állapotát,
az elítélt kapcsolatainak, családi körülményeinek alakulását.
Az eltávozás engedélyezése során meg kell vizsgálni az elítélt pénzügyi helyzetét. Az eltávozás csak akkor engedélyezhető, ha az elítélt rendelkezik az intézeten kívüli költségeinek fedezéséhez szükséges pénzzel, vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy-költségeit-más személy átvállalja. Szükség esetén az elítélt utazási utalvánnyal látható el.
A 24 órát meghaladó- maximum 48 órás - eltávozás csak kivételesen engedélyezhető. Kivételés eset lehet különösen
utazás időtartama,
állami vagy egyházi ünnep, jelentős családi esemény, születésnap,
ha az elítélt igazolja, hogy személyes ügyeinek viteléhez fontos érdeke fűződik,
a szabadulás utáni elhelyezkedés ügyintézése.
Amennyiben az engedélyezés után, az intézet tényleges elhagyása előtt olyan körülmény merül fel, amely miatt az~ eltávozás közbiztonsági szempontból aggályos lehet, a személyi állomány azon tagjának, akinek az tudomására jutott, haladéktalanul jelenti az intézet parancsnokának. Ebben az esetben az elítélt a parancsnok újabb döntéséig az intézetet nem hagyhatja el.
Ha az elítélt kitiltás hatálya alatt áll, az engedélyezéssel egyidejűleg a nyilvántartó csoport tájékoztatja az elítéltet, hogy a kitiltás helyére csak akkor távozhat, ha azt az elítélt kérelmére a rendőrség engedélyezte, illetve a kitíltást a rendőrség félbeszakította [Év. tvr. 74. § (3) bekezdés], egyébként szabálysértést követ el (218/1999. (XII. 28.) Korm. rend.).
Az elítélt látogatóját intézeten kívül akkor fogadhatja, ha a látogató az intézetnél jelentkezett.
A bv. intézetet elhagyó elítélt részére a fogvatartottak nyilvántartására és egyes ügyinek intézésére vonatkozó eljárásról szóló 1-1/35/1999. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedés 2. sz. mellékletében, szereplő Igazolványt kell átadni, amely az elítélt személyazonosságánák igazolására szolgál, és amely őt feljogosítja az intézetből való ki-, illetve az intézetbe való belépésre. Az Igazolványt egyébként az elítélt bv. iratai között kell megőrizni.
Az Igazolványban pontosan (település, utca, házszám, emelet, ajtó) fel kell tüntetni azt a helyet, ahova az elítélt - nyilatkozata szerint - engedéllyel távozni kíván. Abban az esetben, ha az elítélt számára a távollét idejére több tartózkodási helyet engedélyeztek, az Igazolványban valamennyit pontosan fel kell tüntetni, és meg kell jelölni, hogy az adott helyen milyen időpontban fog tartózkodni. Ha a megadott címeket és időpontokat hely hiányában az Igazolványba nem lehet bejegyezni, az eltávozás idejére az elítéltet az alrendszerből kinyomtatható eltávozási engedéllyel kell, elbocsátani és azon a fentieket fel kell tüntetni. Ebben az esetben az eltávozási engedélyre az elítélt fényképét fel kell ragasztani és a fényképet, valamint az eltávozási engedélyt a bv. intézet pecsétjével kell ellátni.
Ha az elítéltkitiltás hatálya alatt áll, a nyilvántartó csoport az Igazolványon a kitiltásra vonatkozó bírói rendelkezést feleltünteti.
Amennyiben az elítélt a lakó-, illetve tartózkodási helyétől eltérő helyre távozik, az elítélt által közölt tartózkodási hely szerint illetékes rendőrkapitányságot ennek tényéről és időpontjáról értesíteni kell.
IV. MUNKAVÉGZÉS
Az elítéltek munkavégzésére az általános szabályokat kell alkalmazni.
Törekedni kell az elítéltek intézeten kívüli foglalkoztatására. Amennyiben ez nem lehetséges, az elítéltet intézeten belül elsősorban olyan munkahelyen kell foglalkoztatni, ahol ellenőrzéssel foglalkoztatható, ennek akadályoztatása esetén intézeten belül olyan munkahelyen, ahol felügyelettel foglalkoztatható.
A bv. szerv területén kívül az elítélt egyénileg nem foglalkoztatható. Ellenőrzéssel, szerződés alapján az intézeten kívüli munkáltatásnak akkor van helye, ha:
a foglalkoztatott elítéltek száma legalább két fő,
azonos munkahelyen és munkarendben dolgoznak,
fenti feltételek bármikor ellenőrizhetők.
Felügyelet nélküli munkáltatás esetén, ha az elítél-. tek a kijelölt munkahelyet önállóan közelítik meg, intézeten kívüli foglalkoztatás csak abban az esetben lehetséges, ha a munkahely az intézet 30 km-es körzetén és a megyehatáron (budapesti intézet esetén Pest megye határán) belül helyezkedik el.
A tanulmányokat folytató enyhébb végrehajtási szabályok alá tartozó elítéltre a 35. pontot azzal az eltéréssel kell. alkalmazni, hogy intézeten. kívül egyedül is részt vehet az oktatásban, illetve leteheti a. szükséges vizsgákat. Egyebekben az intézeten kívüli munkavégzés szabályait a 36. pont előírásainak mellőzésévei kell alkalmazni.
A munkáltatásra vonatkozó, más gazdálkodó szervezettel kötött szerződés előkészítése során fokozottan mérlegelni kell, hogy az elítéltek adott munkahelyen történő munkavégzése várhatóan milyen reakciót válthat ki a közvéleményből.
A szerződés megkötése előtt a másik szerződő féltől be kell kérni a róla szóló hivatalos, cégmásolatot, különös tekintettel a korábbi és a jelenlegi tulajdonosok személyére és a cég tevékenységi körére.
A szerződés megkötése előtt a bv. intézetnek be kell szereznie a másik szerződő félről a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka útján a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét. Az információk beszerzéséről a szerződő felet előzetesen írásban tájékoztatni kell.
A 40. pontban említett információkat tartalmazó iratok beszerzésétől el kell tekinteni, amennyiben a szerződő fél költségvetési szerv, kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, illetve kiemelten közhasznú szervezet.
Egyéní vállalkozó esetén a vállalkozónak be kell mutatnia érvényes vállalkozói igazolványát, vagy annak hitelesített másolatát. Az abban szereplő adatokat egyeztetni kell az illetékes önkormányzattal. Ezenfelül a bv. intézet beszerzi az egyéni vállalkozóra vonatkozó (40. pontban előírt) információkat.
A bv. szerv területén kívül történő munkavégzésre vonatkozó szerződés akkor köthető meg, ha a bv. intézet és/vagy a kft. megbízottja személyes vizsgálat után megállapította, hogy a munkahely a Rendelet 101. § (4) bekezdésében megfogalmazott tilalmakon túl munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi és biztonsági szempontból is megfelel. Az erre vonatkozó megállapításokat a bv. intézet a szerződéshez csatolja.
Nem köthető szerződés nyilvános helyen végzendő szórakoztató vagy vendéglátó-ipari tevékenységre.
Nem köthető szerződés olyan munkáltatóval, aki nem tudja biztosítani azt, hogy az elítéltek bármikor ellenőrühető helyen végezzenek munkát.
A szerződésben ki kell térni a következő kérdésekre:
a szerződés időbeli hatálya,
az elvégzendő munka vagy szólgáltatás, az ahhoz szükséges eszközök és feltételek biztosítása és a térítés mértéke,
a rendelkezésre bocsátandó elítéltek létszáma,
a napi munkaidő, műszakszám, a munkaidő kezdete és vége,
a rendkívüli munkavégzés szabályai (túlóra),
az étkezés biztosítása, a munkaközi szünet tartama,
a munkaruha biztosítása, ennek költségviselése, tisztítása,
a fizetett szabadság biztosítása,
a szakmai irányítás rendje,
a munkavégzéssel kapcsolatos: utasítási jog. és annak . korlátai,
a pénzkezelés és a harmadik. személyekkel szemben történő kötelezettségvállalás kizárása,
az elvégzett munka utáni térítés mértéke, a pénzügyi ; elszámolás rendje, az. állásidő elszámolásának módja, a fizetési feltételek, a fizetés módja,
a nWnkába szállítás módja, költségei,
a munkavédelmi oktatás, a védőfelszerelés (védőru-ha, védőital) biztosítása, ezek betartásának ellenőrzési rendszere,
a munkakör, betöltéséhez szükséges foglalkoztatásegészségügyi és egyéb egészségügyi vizsgálatban történő közreműködés rendje, .
a munkáltató, a munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés körülményeinek vizsgálatában történő együttműködésének szabályai, továbbá . annak vállalása, hogy a munkáltató peres eljárás esetén a bv. intézet pernyertessége érdekében beavatkozik a perbe,
biztonsági és egyéb büntetés-végrehajtási követelmények,
a gazdálkodó szerv és az intézet kapcsolattartásának módja,
az elítélt és a gazdálkodó szerv alkalmazásában álló polgári dolgozók érintkezésének szabályai,
az elítélt munkáltatása során a rendkívüli intézkedéseknél foganatosítandó szabályok,
az elítélt munkaerő rendelkezésre bocsátását kizáró feltételek,
a szerződő felek kártérítésből adódó megtérítési kötelezettsége,
tájékoztatás arról, hogy amennyiben a munkáltatás büntetés-végrehajtási okból szünetel, úgy kártérítési igény bejelentésének nincs helye,
a helyi adottságokból adódó egyéb kérdések, a felmondási okok, továbbá jogvita esetére az eljáró bíróság megnevezése.
Konkrét elítélt.személy munkáltatására nem köthető szerződés.
A szerződésben rögzíteni kell a másik szerződő fél kötelezettségvállalását arra nézve, hogy a cég adataiban, tevékenységi körében - egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványban szereplő adatokban - történő válto zásról a bv. szervet haladéktalanul köteles értesíteni, továbbá azt, hogy a tájékoztatás elmaradása a szerződés azonnali hatályú felmondását vonhatja maga után.
A bv. szerv részéről a szerződést aláíró felelős azért, hogy a bv. jogszabályok, előírások a szerződéskötéskor és a munkáltatás során érvényesüljenek.
A megkötendő szerződések aláírása, ellenjegyzése:
a) a bv. intézet által kötendő szerződést a jogtanácsos ellenjegyzi,
b) a bv. kft. által kötendő szerződést a gazdálkodó szervezetekre előírt módon kell aláírni azzal a kiegészítéssel, hogy azt a parancsnok is ellenjegyzi.
Az előírásoknak megfelelő őrzést, felügyeletet, illetve ellenőrzést a szerződés megkötésével egy időben kell megtervezni, meg kell határozni az ellenőrzés formáját, gyakoriságát, valamint az ellenőrzések elvégzéséért felelős személyeket.
A szerződés, megkötésével egyidejűleg a munkáltató meghatározza a munkavégzés körülményeinek munkavédelmi, tűzvédelmi, foglalkozás-egészségügyi szempontú ellenőrzésének rendjét.
A parancsnok intézkedésben szabályozza- a szabad kapacitás hasznosítására más gazdálkodó szervezettel kötött szerződés alapján a bv. szerv területén kívül történő munkavégzés előkészítésével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, azok végrehajtásáért felelős személyeket.
Ha az intézet parancsnoka engedélyezte az elítélt bv. intézeten kívüli, felügyelet nélküli munkavégzését, a visszavonásig érvényes állandó igazolást ad ki. Az igazolásnak tartalmaznira kell az elítélt személyi adatait, a munkahely megnevezését, pontos címét, továbbá azt, hogy az elítélt mely napon, mikor (óra, perc) hagyhatja el a munkahelyre távozás céljából az intézetet, és mikor (óra, perc) köteles visszatérni. Az igazoláson fel kell tüntetni a munka irányításáért felelős személy nevét és telefonszámát, . valamint a munkahely megközelítésének útvonalát is rögzíteni kell. Az intézeten kívüli munkavégzés megszűnése után az igazolást a bv. iratban meg kell őrizni
Az igazoláson meg kell határozni azt is, hogy az elítélt munkába szállítással, gyalogosan vagy közlekedési eszköz igénybevételével (ha igen, milyén közlekedési eszközzel) jut el a kijelölt munkahelyre.
Nem engedélyezhető az elítélt részére, hogy a kijelőlt munkahelyre saját tulajdonú vagy általa vezetett gépjárművel utazzon.
Az 54. pontban leírt igazolást kell - az értelemszerű változtatások mellett - adni az intézeten kívüli tanulmányokat, illetve vizsgázó elítélt számára.
Az elítéltek külső munkáltatása esetén az intézet a munkahely szerint illetékes rendőrkapitányságot írásban ér= tesíti- az elítéltek számára kijelölt munkahelyről és annak tényéről, hogy az elítéltek ott rendszeresen munkát végeznek.
A foglalkoztatott elítéltek a kijelölt munkahelyet (munkaterületet) -munkaidőben csak engedéllyel hagyhatják el. Ilyenkor az utasítási jogkör gyakorlójának a bv. intézetet előzetesen értesítenie kell.
Biztosítani kell, hogy az intézeten kívüli munkáltatásban részt vevő elítélt naponta legalább 8 óra tartamú pihenőidőt az- intézetben töltsön el.
Az elítélt által magával vihető készpénz összegét a parancsnok határozza meg.
Ha betegség vagy más ok miatt a csoport létszáma átmenetileg egy főre csökken, a munkáltatást fel kell függeszteni a létszám feltöltéséig.
V. FIATALKORÚAK
Ha a fiatalkorú elítéltre nagykorúvá válásakor a bv. bíró a végrehajtási fokozat utólagos megváltoztatása során fegyház fokozatot állapít meg, majd ezt követően az elítélt a Btk. 46. §-ának alkalmazásával lesz börtön fokozatú, a Bv. tvr. 28/A. §-a (2) bekezdésének fi pontja szerinti kizáró ok bekövetkezik; az enyhébb végrehajtási szabályok megszüntetése iránt a bv. intézetnek haladéktalanul előterjesztést kell tennie.
VI. HÁZIREND
A Házirendben szerepelnie kell az enyhébb végrehajtási szabályok alá tartozó elítéltekre vonatkozó speciális szabályoknak.
Az intézet Házirendjének vagy függelékének tartalmaznia kell az alábbi, intézeten kívüli távollétre vonatkozó tájékoztatásokat:
az elítélt távólléte alatt köteles a megjelölt helyen tartózkodni és az oda-vissza utazást a legcélszerűbb útvonalon megvalósítani,
tilos a távollét alatt alkohol, kábítószer és kábító hatású szer fogyasztása,
az elítéltnek tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely alkalmas a közvélemény megbotránkoztatására,
a Házirendben foglalt szabályok megsértése fegyelmi vétségnek minősül,
az enyhébb végrehajtási szabályok felfilggesztésének, illetve megszüntetésének esetei [Bv. tvr. 28/A. § (5)],
amennyiben az- elítélt nem tér vissza az intézetbe az eltávozásról, az intézet fogolyszökés vétsége alapos gyanúja miatt feljelentést tesz.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Ezt az intézkedést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell azzal, hogy a már foganatosított eljárási cselekményeket nem kell megismételni.
Egyidejűleg visszavonásra kerülnek:
az egyes nevelési feladatok végrehajtásának eljárási szabályairól szóló 0116/1998. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedés 16. pontjának 5. bekezdése, 23-24. pontjai, valamint 25. pontjának 2-5. bekezdései,
a fogvatartottak nyilvántartására és egyes ügyeinek intézésére vonatkozó eljárásról szóló 1-1/35/1999. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedés 93-94. pontjai,
a fogvatartottak bv. intézetből való ideiglenes távollétét javasló, előterjesztő és engedélyező büntetés-végrehajtási gyakorlat egységes kialakításáról szóló 1-1/63/1999. (IK Bv. Mell. 11,) OP intézkedés 1. pont a)-b) alpontjai, valamint a 3. pont 1) alpontját követő bekezdése,
a büntetés-végrehajtás jelentési és adatszolgáltatási rendszeréről szóló 1-1/59/2000. (IK Bv. Mell. 11.) OP intézkedés 1. sz. melléklet 64. pontja.
Dr. Bökönyi István bv. vezérőrnagy
a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka