A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka
általános helyettesének
2-1/3/2000. (IK. Bv. Mell. 9.) OPáh

i n t é z k e d é s e

lőfegyver-kezelési és karbantartási utasítás kiadásáról

A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a bv. szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 4. § (4) bekezdésének h) pontja értelmében, továbbá a kényszerítő eszközök, fegyverzeti anyagok, hír- és biztonságtechnikai rendszerek, védőfelszerelések és védőeszközök rendszeresítéséről szóló 5/1998. (IK 10.) IM utasítás 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint az 1-1/10/1999. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedés 2/ b) pontjára is tekintettel, a büntetés-végrehajtás fegyveres biztosítási feladatának elősegítése érdekében KGP-9 típusú géppisztoly (továbbiakban: géppisztoly) alkalmazása mellett döntött, melynek kezelésére és karbantartására kiadom az alábbi

intézkedést.

1. A géppisztoly kezelését és karbantartását az ezen intézkedés mellékleteként kiadott utasítás alapján kell végezni.

2. A géppisztolyt az OP. intézkedés fent hivatkozott pontjában meghatározott feladatokra, a bv. intézet parancsnokának rendelkezése szerint lehet alkalmazni.

3. A géppisztoly hatásos lőtávolsága 200 méter, amit a fegyveres biztosítási feladat meghatározásánál figyelembe kell venni.

4. A körzeti fegyvermesterek bevonásával ellenőriztetni kell géppisztolyok pontosságát, a pontatlan találatú fegyvereket be kell lőni.

5. A géppisztolyhoz a büntetés-végrehajtásnál rendszeresített 9 mm űrméretű, Parabellum /Luger/ típusú lőszerek alkalmazhatók.

6. A kezelési és karbantartási utasítást a hivatásos állomány minden olyan tagjának ismerni kell, aki a géppisztollyal lőgyakorlatot vagy valamilyen biztonsági feladatot hajt végre.

7. A büntetés-végrehajtási szervezet oktatási intézményeiben a kezelési és karbantartási utasítást oktatás tárgyává kell tenni.

8. Az intézkedésben foglaltakat 2000. szeptember 1-től kell alkalmazni.

Csóti András bv. dandártábornok

általános helyettes

Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

Biztonsági Főosztály

KEZELÉSI ÉS KARBANTARTÁSI UTASÍTÁS

a KGP-9 típusú géppisztolyhoz

- 2000 -

Melléklet a 2-1/3/2000. sz. OPÁH. intézkedéshez

I.

A fegyver rendeltetése, főbb műszaki jellemzői, alkalmazási területei

1. Rendeltetése:

- 200 méteres távolságon belül az önvédelem, a közelharc és a rajtaütés fegyvere,

- élőerők leküzdésére alkalmas kisméretű tűzfegyver, amely egyaránt felhasználható egyes és csoportos célok leküzdésére.

2. Főbb műszaki jellemzői:

- a géppisztoly acéltokos, szabad súlyzáras, állócsövű, belsőkakasos és automata rendszerű fegyver, amely egyes és sorozatlövés leadására
egyaránt alkalmas,

- az irányzék két távolságra (50 és 150 méterre) állítható,

- a rendszeresített töltény tár kétsoros elrendezésű,

- a fegyver biztosítására kialakított szerkezet egyben a tűzváltó szerepét is betölti,

- a fegyver biztosított állapotban nem tölthető csőre,

- csőre töltött állapotban a fegyver biztosítható, ebben az állapotban a kakas megfeszítve marad,

- a fegyver csöve cserélhető, lehetőség van hosszabb /pld. 250 mm-es/ cső beszerelésére is,

- a géppisztoly kihajtható válltámasszal rendelkezik.

3. Alkalmazási területei:

A fegyver alapvetően három főbb területen alkalmazható a büntetés-végrehajtásnál.

a) Őrzési feladatok ellátására /pld. őrhelyen, munkáltatás közben, szállító járművön/.

b) Biztosítási feladatokra /pld. helyszín vagy szállítmány biztosítására/.

c) Rendkívüli események felszámolása során, amelyet egyes személyek vagy csoportok követnek el /pld. ellenszegülés megtörésére, objektumot ért támadás elhárítására/.

A fegyverrel alkalmazott fő tüzelési mód az egyes lövés.

II.

Biztonsági rendszabályok

A fegyvert szolgálati feladatok ellátására csak olyan személy részére lehet kiadni, aki annak kezelését megfelelően elsajátította és a géppisztollyal legalább egy lőgyakorlatot egyes, illetve sorozat lövéssel végrehajtotta.

A fegyvert mindig úgy kell tartani, hogy a csőtorkolat ne irányuljon vétlen személyre és úgy kell kezelni, mintha mindig töltve lenne.

Az oktatás során TILOS a fegyvert éles lőszerrel megtölteni, bárkire ráfogni.

A fegyvert más személynek - egyéb intézkedés hiányában - csak ürítve és biztosított állapotban lehet átadni.

A géppisztolyhoz kizárólag 9 mm-es űrméretű és 19 mm hüvelyhosszúságú Parabellum /Luger/ lőszer alkalmazható.

Figyelmeztetés: A "9 mm +P+" típusú /erősített lőportöltettel ellátott/ lőszert a fegyverből kilőni TILOS! A lőszer alkalmazása a fegyverben károsodást, kezelőjének sérülést okozhat.

A szolgálati, illetve lőfeladat végrehajtása során TILOS a betárazott fegyvert őrizetlenül hagyni, csőre töltött állapotban lerakni, kibiztosított fegyverrel helyet változtatni, akadályt leküzdeni.

Tüzelés közben TILOS a fegyverbe helyezett tárat markolatként használni.

TILOS a fegyvert tüzelés közben feltámasztani vagy valamilyen tárgyhoz szorítani.

A fegyver működőképességéről minden összeszerelést követően meg kell győződni.

III.

A fegyver fő részei, fontosabb alkatrészei és technikai adatai

1. A KGP-9 géppisztoly szerkezeti rajza

2. Fő alkatrészei (szerkezeti rajz szerinti lista):

Alkatrész száma

Megnevezése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Szerelt tok Állítható célgömb Felhúzófogantyú Szerelt zár Cső Ütőszeg Kakas Tokfedél Állítható nézőke Rugóvezető szár Helyretoló rugó Ütköző Rugóvezető fej és tokfedél rögzítő Tengelyrögzítő csap Válltámasz rugó Válltámasz tengely Kihajtható válltámasz Fogantyúrögzítő csavaranya Fogantyúcsavar alátét Fogantyúrögzítő csavar Fogantyú Elsütő billentyű Biztosító és tűzváltó csap Sátorvas Tárrögzítő Tár Alsóágyrögzítő csavar Rögzítő anya Alsóágy Csőrögzítő anya

3. Technikai adatok:

- űrméret: - csőhossz: - a fegyver teljes hossza: - a fegyver hossza behajtott válltámasszal: - a fegyver szélessége: - irányzóvonal hossza: - fegyver súlya üresen: - a súlya töltött tárral: - a tár befogadóképessége: - tűzgyorsaság: - torkolati sebesség: * lőszer típusától függő adat:

9 mm. 190 mm. 645 mm. 385 mm. 82 mm. 200 mm. 2,78 kg. 3,22 kg. 25 lőszer 1100-1200 lövés/perc *390 méter/másodperc

IV.

A fegyver kezelése

1. A felhúzófogantvú

A felhúzófogantyú a fegyver bal oldalán, a tokfedél 45 fokos kimarásában található, amely a helyretoló rugó vezető szárán mozog. Felhúzás után és lövés közben mindig elülső helyzetben marad.

2. A fegyver biztosítása

A biztosító egyben tűzváltóként is funkcionál és három helyzetbe állítható.

a) Biztosított helyzetben a biztosító csap szimmetrikusan középen helyezkedik el, ilyenkor a tok oldalsíkjainak egyikétől sem állhat ki.

b) Egyes lövés leadása esetén a biztosító csapot a bal kéz hüvelykujjával a lövésirány szerinti jobb oldalra kell eltolni ütközésig. Ebben az esetben a biztosító kiálló végén ( I I I I ) a tolás irányába álló fehér színű jel látható.

c) Sorozatlövéskor a biztosítót a jobb kéz mutatóujjával a lövésirány szerinti bal oldalra kell ütközésig eltolni. Ilyenkor a biztosító kiálló végén összefüggő fehér színű jel látható.

3. Válltámasz

A válltámasz alkalmazása esetén a géppisztollyal pontosabb lövés adható le. Kinyitásakor a jobb kezünk mutató ujját támasszuk a tok aljának, egyben a hüvelykujjunkkal húzzuk lefelé a válltámasz forgófejét. A másik kezünkkel fogjunk rá az alsó ágyra (első markolatra) úgy, hogy a négy ujjunk a becsukott válltámasz és az alsóágy között legyen. Amikor érezzük, hogy a válltámasz tengelyrögzítő csapja a forgófej lehúzásának hatására kioldott, a négy ujjunkkal - tenyérnyitás szerűen toljuk ki, majd a jobb kézre váltva ütközésig nyissuk ki.

Becsukásakor a válltámasz forgófejet a kinyitásnál alkalmazott módszerrel húzzuk le, majd a tengely csap kioldása után hajtsuk jobbra előre, ütközésig.

4. Célzó berendezések

a) A nézőke két távolság (50 és 150 méter) beállítását teszi lehetővé a vízszintes tengelye körül történő 90 fokos elfordítással.

A nézőke a fegyver belövésekor oldalirányba is állítható. Az állítócsavar egy fordulatával 25 méteres távolságon 91 mm- el változik a találati pont jobb vagy bal irányba.

b) A célgömb szintén állítható függőleges irányba. Az egyszeri elfordításával 98 mm találati pont változás várható –kicsavaráskor - lefelé, - becsavaráskor - felfelé.

5. A tár 25 lőszer befogadására alkalmas és kétsoros kivitelű. A tárban lévő lőszerek mennyiségéről, illetve a teljes töltöttségről a tártest hátsó részén lévő ellenőrző furat segítségével lehet meggyőződni. A könnyű betárazás érdekében a lőszert az AMD géppisztoly tárazásának megfelelően - felső irányból lefelé nyomva - kell a tárba helyezni.

Figyelmeztetés:

A tárat nem szabad erős felütéssel a fegyverbe helyezni, mert a tárajak vagy a betárazott felső lőszer megsérülhet.

Ürítés vagy lövészet során - a tárcserével és időre végrehajtott szituációs lőgyakorlat kivételével - TILOS a tárat a tárkioldó előre tolása után szabadeséssel a földre ejteni, mert a tártest eldeformálódhat.

6. A tárrögzítő a tárfészek mögött helyezkedik el, amelyet a tár behelyezésekor nem kell működtetni. A tár kivételekor a tárrögzítőt előre kell nyomni és ugyanezzel a mozdulattal a tárat lefelé lehet eltávolítani.

Figyelmeztetés:

A tárat a behelyezéskor addig kell feltolni, amíg a tárrögzítő viszonylag jól hallható kattanással nem rögzíti azt. A rosszul felcsatolt tár esetében a fegyver nem tölthető csőre vagy az első lövés leadásakor kiesik a fegyverből.

V.

A fegyver töltése és ürítése, a tüzelés közben előforduló akadályok

és azok elhárításának módja

1. A fegyver töltése

Töltés előtt a géppisztolynak biztosított állapotban, a kakasnak leengedett, a súlyzárnak mellső nyugalmi helyzetben kell lennie.

A töltött tárat helyezzük be a fegyverbe, majd a biztosítót toljuk el az egyes lövés lőhelyzetbe. Ezt követően egy erőteljes mozdulattal húzzuk hátra ütközésig a felhúzófogantyút és engedjük szabadon előre. Így a géppisztoly csőre van töltve. Ezután toljuk a biztosítót biztosított (középső) helyzetbe.

Az alkalmazott tüzelési módtól függően az utasítás IV. fejezet 2/ b. és c. pontjában leírtaknak megfelelően kell a tűzváltót beállítani.

2. A fegyver ürítése

A lövés befejeztével a zár a tár adogató lapján megakadva hátsó helyzetben marad úgy, hogy a töltényűr szabaddá (láthatóvá) válik. Első mozzanatként biztosítani kell a fegyvert, majd veszélytelen irányba tartva oldjuk a tárrögzítőt és vegyük ki a tárat. Ekkor a zár előre vágódik. Ezután biztosítsuk ki a fegyvert, húzzuk hátra a felhúzó fogantyút, ellenőrizzük a fegyver töltetlenségét (töltényűrt, tárat), majd engedjük a kakast nyugalmi helyzetébe előre, csettentsük el, majd befejező mozzanatként biztosítsuk a fegyvert.

3. A tüzelés közben előforduló akadályok és azok elhárításának módja

a) Elcsettenés, amit általában a hibás lőszer vagy az ütőszeg hibája (kopás, törés) idéz elő. A hiba a lövés megismétlésével, újratöltéssel vagy fegyvermester útján hárítható el.

b) A tár nem adogat, amelyet a gyenge adogató rugó, az elkoszosodott tár vagy a tárajak sérülése idéz elő. A hiba tárcserével, a tár kitisztításával vagy a tár megjavításával szüntethető meg.

c) A tár nem akad fel vagy lövés közben kiesik, ami a törött vagy kopott tárrögzítő, az eldeformálódott tár idézhet elő. A hiba tárcserével vagy fegyvermester által elvégzett javítással hárítható el.

d) A szán, a zár nem reteszel, amit a helyretoló rugó elfáradása okozhatja, de előidézője lehet a lövő is, ha a kézzel való kísérésével visszafogja a helyretoló rugó energiáját. Ilyen esetben a tárat ki kell venni a fegyverből, szánt ismételten hátra kell húzni, a kiesett lőszert vissza kell helyezni a tárba, majd szabályos töltőfogást kell végrehajtani.

e) A töltény a csőfarba ütközik, ami az elkoszosodott mozgóalkatrészek, esetleg az összeszorult tárajak idézhet elő. Ilyenkor meg kell tisztítani a fegyvert, az akadály ismétlődése esetén a szükséges javítást a fegyvermester útján kell elvégezni.

f) Töltényűrben marad a hüvely, amit a piszkos töltényűr vagy a hüvelyvonó hibája (kopása, törése) idézhet elő. A hiba a hüvely eltávolítását követően karbantartással vagy a hüvelyvonó cseréjével hárítható el.

VI.

A géppisztoly részleges szét és összeszerelése

Szétszerelés előtt minden esetben ellenőrizni kell a fegyver töltetlenségét.

1. A szétszerelés sorrendje:

- a tár kivétele,

- a fegyver kibiztosítása,

- a töltényűr ellenőrzése,

- a tár ellenőrzése, ürítése,

- a tokfedél levétele,

- a helyretoló szerkezet és az azzal szerelt ütköző kiemelése. A művelet úgy végezhető el, ha a tokfedél rögzítőt a vezetőhornyában előre toljuk mindaddig, amíg az ütközőt a lövés szerinti bal irányba ki tudjuk fordítani,

- a zár kivétele a tokból, amelyet a zár teljes hátrahúzásával kell végrehajtani,

- a felhúzófogantyú kivétele a zárból.

2. Az összeszerelés sorrendje:

- a fő alkatrészek számainak egyeztetése,

- a felhúzó fogantyú visszahelyezése a zárba,

- a helyretoló szerkezet visszahelyezése úgy, hogy az ütközőt a rugóveszető beillesztése után a tokba a lövés irány szerint jobbra kell beforgatni,

- tokfedél beillesztése,

- működés ellenőrzése (a zár hátrahúzása 2-3 esetben, az elsütőbillentyű elhúzása, a biztosító működése, egyes és sorozatlövésre állítása),

- bebiztosítás,

- az üres tár felkapcsolása.

Figyelmeztetés:

A visszaszerelt alkatrészeknek pontosan kell illeszkedniük egymáshoz. A szét és összeszerelés során semmilyen eszköz nem alkalmazható az alkatrészek erőszakos ki-, vagy vissza helyezéséhez.

VII.

A géppisztoly karbantartása

A fegyver működése, megbízhatósága nagyban függ a rendszeres karbantartástól. Ennek elmulasztása a működtetés közbeni rendszeres akadályhoz, az alkatrészek gyors kopásához vezetet.

A fegyvert a használat után közvetlenül, fegyver-anyagismereti oktatásra történő alkalmazás esetén legalább 10 naponta, az általános karbantartást szükség szerint el kell végezni.

A karbantartáshoz csak a fegyverrel együtt kiadott tisztítószerelék és a központilag biztosított fegyverolaj használható fel.

Figyelmeztetés:

A túlzott olajozás káros, illetve TILOS a fém felületek tisztítására csiszolóeszközt használni.

Karbantartáskor különös gondot kell fordítani a peremágyak, hornyok és az ütőszeg körüli felületek tisztítására.

A mozgó és működtető alkatrészeknek mindig vékonyan olajozott állapotban kell lenni.

A fegyver külső fém felületét először olajos, majd száraz, puha ruhával kell áttörölni.

A karbantartás után meg kell győződni arról, hogy nem maradt-e kenő vagy karbantartó anyag a csőben.

A karbantartáshoz TILOS:

- érdes fémtárgyat, csiszoló eszközt, szintetikus rongyot, savas-lúgos tisztítószert, vizet vagy gőzt felhasználni,

- az alkatrészeket a szétszerelésre vonatkozó szabályoktól eltérően további részelemekre szétszedni.

VIII.

A géppisztoly hordmódja

A fegyver "szíjra, mellre, súlyba, tüzeléshez kész" helyzetben viselhető.

"Szíjra" helyzetben:

- sorakozáskor,

- kiképzés során,

- szolgálatban kell elrendelni.

Ilyen esetben a fegyvert kihajtott válltámasszal és a csőtorkolattal lefelé, a jobb vállon kell hordani.

"Mellre" helyzetben:

- rendezvények alkalmával,

- díszőrségben, a testületi zászlóhoz felállított őrnek kell elrendelni.

Az ilyen hordmódnál a válltámasznak becsukott állapotban kell lennie és a fegyver csövének balra felfelé, 45 fokos szögben kell állni.

"Súlyba" helyzetben:

- futás közben,

- a fegyvert le vezényszó előtt,

- a "Tölts!" illetve "Üríts!" vezényszó előtt,

- járműre történő felszálláskor kell viselni.

Ilyen esetben a fegyvert jobb kézben, a csövét veszélytelen irányba fordítva, kihajtott vagy becsukott válltámasszal kell tartani.

"Tüzeléshez kész" helyzetben:

- őrszolgálatban a gyors tűzmegnyitás érdekében kell viselni.

Ilyen hordmódnál a fegyvert a jobb vállon kinyitott vagy becsukott válltámasszal kell viselni úgy, hogy vízszintesen, csőtorkolattal előre álljon.

A fegyvert a tiszteletadáskor "szíjraC vagy "mellre" helyzetben kell viselni.

Tartalomjegyzék

I. A fegyver rendeltetése, főbb műszaki jellemzői, alkalmazási területei

1. Rendeltetése

2. Főbb műszaki jellemzői

3. Alkalmazási területei

II. Biztonsági rendszabályok

III. A fegyver fő részei, fontosabb alkatrészei és technikai adatai

1. A géppisztoly szerkezeti rajza

2. Fő részei (szerkezeti rajz szerinti lista)

3. Technikai adatok

IV. A fegyver kezelése

1. A felhúzófogantyú

2. A fegyver biztosítása

3. A válltámasz

4. Célzó berendezések

5. A tár

6. A tárrögzítő

V. A fegyver töltése és ürítése, tüzelés közben előforduló akadályok és azok elhárításának módja

1. A fegyver töltése

2. A fegyver ürítése

3. A tüzelés közben előforduló akadályok és azok elhárításának módja

a) Elcsettenés

b) A tár nem adogat

c) A tár nem akad fel vagy lövés közben kiesik

d) A szán, a zár nem reteszel

e) A töltény a csőfarba ütközik

f) Töltényűrbe marad a hüvely

VI. A géppisztoly részleges szét és összeszerelése

1. A szétszerelés sorrendje

2. Az összeszerelés sorrendje

VII. A géppisztoly karbantartása